Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


Az Aegon Bárka-estjei: Képzett társítások

Szerző: PapiruszPortál, fotó: Dobó László
2007. január 30. 8.22

 Tavaly tavasszal nagyszabású művészeti díjat és társdíjat alapított az Aegon Magyarország. Az Aegon Művészeti Díj és Társdíj májusi sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy a biztosítótársaság ősztől Aegon Bárka-estek címmel összművészeti beszélgetéssorozatot szervez a színházban, melynek minden alkalommal legalább három, különböző művészeti ágban tevékenykedő meghívottja lesz. Az első előadás ráadásul a társdíj átadásával függött össze: itt méltatta Spiró György a társdíjat elnyerő Jeney Zoltán művét.


Az Aegon mecenatúrája – művészeti díj és társdíj

A cég immár több mint 15 éve támogatja a hazai kulturális-művészeti életet, egy időben a kortárs festészetet, folyamatosan a színházat (a budapesti Katona József Színház), időnként a zenét, s már egy irodalmi díj létrehozásán is túl van – mecenatúrájáért 2005 őszén a Fehér Rózsa Díjjal tüntették ki. 2006 tavaszán pedig egy nagyszabású irodalmi díjat és egy nem csupán irodalmároknak szánt társdíjat alapított. Eszéki Erzsébet, az Aegon Művészeti Díj szaktanácsadója a díj Jeney Zoltán, Kepecs Gábor, Spiró György (fotó: Dobó László)odaítélésekor elmondta, kifejezetten ügyeltek arra, hogy ne csak nagy összegű, hanem „független”, mindenki által elismert díj szülessen, ezért az alapító magyar irodalmi lapok, műhelyek főszerkesztőit vagy a kritikairovat-vezetőit kérte fel arra, hogy tegyenek javaslatot az első év díjazottjára. A javaslatok alapján szakmai zsűri döntött a díjazott személyéről (Babarczy Eszter kultúrtörténész, Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, Lévai Balázs szerkesztő, rendező, műsorvezető, Margócsy István irodalomtörténész, kritikus és Radnóti Sándor esztéta, kritikus, egyetemi tanár). Az is újdonság volt itthon, hogy a Herder-díjhoz hasonlóan – amelynél a díjazott ösztöndíjast jelöl meg – az Aegon társdíjat is alapított, amelyre a díjazott író jelölhet kortárs magyar művészt. Az alapító nem akarta megkötni a díjazott kezét, de kívánatosnak tartja, hogy lehetőleg más művészeti ág képviselője kapja a társdíjat. Azt is Spiró György megnevezésekor jelentették be, hogy ősztől kortárs irodalmi-művészeti esteket is terveznek, amelyek az irodalom köré, de a műfaji átjárásokra, összhatásokra, különleges művészeti találkozásokra épülnek.

 Jeney, Spiró és Alföldi

Képzett társítások – az első Bárka-estek


A Bárka-esteket Eszéki Erzsébet találta ki, s Kepecs Gábor Aegon-elnök, a biztosítócég közép-európai régiójának vezetője ezt jó ötletnek gondolva felkarolta. A cégvezető nem csupán rutinfeladatnak, egyfajta társadalmi kötelező kűrnek tartja a díjalapítást és az estek támogatását, mindegyik rendezvényen meg is jelenik. Az is elhangzott szeptember 29-én a színházban, a Képzett társítások első előadásán, hogy művészeti érdeklődése nyomon követhető a cég mecenatúráján is. Példaként éppen a húsz éve a Katonában játszott Csirkefejet hozta fel. Az első est rendhagyó volt, a művészeti díjakhoz kötődött, hiszen Spiró György itt olvasta fel az általa társdíjra megnevezett Jeney Zoltán laudációját, amelyet a zeneszerző a Halotti szertartás című művével érdemelt ki.

Parti Nagy Lajos (fotó: Dobó László)

A beszélgetős sorozat – Vámos Miklós népszerű tévés műsorfolyama után – eleve sikerre volt ítélve, hiszen még mindig nagyon sokan lehetünk, akik kulturális botrányhírek, -események helyett másra vagyunk kíváncsiak. Jó ötletnek tűnt a különböző művészeti ágakban alkotók egy asztalhoz ültetése, beszélgettetése. Az alapelv az volt, hogy meghívnak egy irodalmárt, akinek épp akkor vagy a közelmúltban jelent meg egy jelentős műve, vele kezdődik a beszélgetés; majd egy másik művészeti ágban alkotó következik, aki valamilyen módon kapcsolódik az íróhoz, s a beszélgetések előtt, között, után zene köti össze a műsort.
És ami nagyon fontos: érdekes, markáns szereplőket sikerült meghívni, akik eltérő művészeti elveket vallanak, alkotói beállítódásuk jól kivehetően különböző, munkamódszerük olykor gyökeresen elüt, de abban mégis hasonlítanak, hogy mindannyian magas színvonalon művelik az irodalmat, festészetet, komoly- és könnyebb zenét, színházat, filmművészetet stb. Spiró, Parti Nagy, Závada, Bereményi habitusa, anyaggyűjtése, munkamódszere más, és nem is lehet egymással összehasonlítani a Bárka-esteken középpontba állított műveket sem (Fogság, A fagyott kutya lába, Kulákprés, Fiókregény).
Volt már vetítés, Závada ilyen formában mesélt könyve illusztrációiról, szereplőiről s így Darvas Bence (fotó: Dobó László)Tótkomlós múltjáról. Szüts Miklós szintén kivetítőn mutatta be, hogy fotográfiákból hogyan születtek meg a festményei. Spiró a moderátor tántoríthatatlan érdeklődésére részletesen mesélt aprólékos munkamódszeréről és az utókorra nem tartozó alkotói fázisokról. Legutóbb Bereményi 61 évesen bölcsként beszélt az évtizedek egymásra rakódásáról, Bíró Kriszta outsider írónak vallotta magát, s nem tartja tragédiának, ha fejezeteket dobnak ki a regényéből, adaptációjából. Fűszerezi a műsort, hogy színészek – olykor maga a szerző – olvasnak fel részleteket a művekből. Énekelt már Kolonits Klára Jeney zongorajátékára, Oláh Kálmán dzsesszt, Vázsonyi János szaxofonon játszott, Darvas Bence pedig kuplékkal emelte, már kétszer, az amúgy sem langyos hangulatot. Mozgalmas, érdekes, nem agyonirányított beszélgetések szövődnek. Itt kell kitérni a moderátor Alföldi Róbert szerepére. A Bárka igazgatóját, rendezéseit, tv-műsorait stb. lehet szeretni vagy nem szeretni – legutóbb épp egy gyerekeknek szóló könyvnél állapítottuk meg az általa választott illusztrációkról, hogy igen merészek –, de érdeklődését, hozzáállását, újat akarását többnyire bírálói is elismerik. Ez a mostani szerep kifejezetten jól áll neki; elolvassa azokat a könyveket, amelyekről kérdez (ez ma már nem mindig természetes), a várható kérdések mellett mindig feltesz valami meglepőt is, ha nem kap választ, akkor addig üti a vasat, amíg kicsikar valamit a faggatottból. Jól áll neki a szerep, bár legutóbb, a Bereményi–Bíró–Darvas testvérek esten még kérdezhetett volna, a néha nevetésbe fúló beszélgetés kicsit rövidre sikeredett.

Alföldi Róbert, Bereményi Géza, Bíró Kriszta (fotó: Dobó László)

Várjuk a folytatást!


Oldaltérkép