Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



(M)ilyenek a finnek? A metálzene földjéről
Kamarakiállítás a Néprajzi Múzeumban

Szerző: D. F.
2010. április 2. 6.56

Vejnemöjnen pólónA metálzene földjéről címmel nyílt kamarakiállítás a Néprajzi Múzeumban április 1-jén a (M)ilyenek a finnek? kiállításhoz kapcsolódóan. A finn metál kurrens kulturális exportcikk, így a kamarakiállítás jól illeszkedik a sztereotípiákat lebontó (építő?) kiállítás tematikájába. Hiszen a Molotov-koktél, a Nokia, a KP–31-es géppuska és a rozskenyér mellé lassan oda lehet biggyeszteni a szólógitárt is.

Az április 1-jei kiállításmegnyitón metálhordák lepték el a Néprajzi Múzeumot. A szép számú kiállított szék kevésnek bizonyult, sokan párnákon helyezkedhettek csak el az aula lépcsőin. Már ez a tény is bizonyította, hogy a Néprajzi merész húzása nagyon is bevált/-hat, hiszen sokan voltak olyanok, akik életükben először jártak a múzeumban.

Finn Köztársaság (Suomi) – néhány adat
1917. december 6-án kiáltották ki függetlenségét (Oroszországtól). 1995-ben lépett be az Európai Unióba. Népessége 5,2 millió fő. Területe 338 000 km². Hivatalos nyelv: a finn (a népesség 93 százaléka beszéli) és a finnországi svéd (a lakosság 6 százalékának anyanyelve). Az ezer tó országa, de „csak” 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt; hótakaró délen 4, északon 6-7 hónapon át fedi a tájat. Az ország 60 százalékát egybefüggő erdőségek fedik. Jelentősen nagy a medve-, farkas- és jávorszarvas-állomány, a rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata. (Wikipédia)

Az aula más szempontból katasztrofális helyszínnek bizonyult, hiszen az elmondott szövegből is alig lehetett hallani valamit az akusztika és a hangosítás miatt, nem is szólva a meghívott pécsi Nightquest (Nightwish tribute) három tagjának unplugged előadásáról. A három szám (az egyiket finnül vezették elő) mindenesetre megfelelt ráhangolásképp. A kiállítást Farkas ake Lajos, a HammerWorld és a Rádió17 újságírója nyitotta meg, öltözködésében próbált mindkét szerepének megfelelni (ami lehetetlen). Kicsit ünnepélyes, kicsit metálos ruhájában beszélt a nem létező stílusról, hiszen „finn metál” valójában nincs, létezik viszont finn heavy, trash, death, szimfonikus, folk metal stb. Kitért arra is, mi lehet az oka, hogy északon nagyon sok az ilyen jellegű banda (hideg, kevesebb napsütés – és már az alapkiállítás sztereotípiáinál is voltunk), és röviden mesélt finnmetálkoncert-élményeiről is. A megnyitó üdítően rövid volt, s a köszönetnyilvánítások sora sem emelkedett oscari magasságokba (mélységekbe).

Lábbeli Vonós kantele  Apocalyptica

(M)ilyenek a finnek?

A rendezők, nagyon helyesen, jól eldugták az „anyakiállítás” utolsó termeibe a kamarakiállítást, így aki csak ezért érkezne, annak is meg kell küzdenie, hogy eljusson kedvenceihez. Ez az „átverekedés” azonban nem olyan, mint egy Nightwish-koncert első sorába nyomulni, és szerintem mindenki számára nyújthat izgalmakat. Már a felvetés is nagyon jó, hiszen a Popovits Zoltán Finnországban élő szobrászművész által göndör nyírfából (ritka nyírfafajta, jellegzetessége, hogy nem lehet hasítani) készített, jellegzetes finn tárgyai adják meg az alaphangot a kiállításhoz, lassan nekiláthat a szólógitárnak is.

Popovits Zoltán: Molotov-koktél, Nokia, KP–31-es géppuska és rozskenyér  

A tárlók, tablók, kiállított tárgyak végigvezetnek a nyelvtörténettől, hótalpaktól, halászati eszközöktől, ősi kultúrától, kurblis telefontól a modern, mai finn iparig, távközlési technikáig, a mindennapok jellegzetességeiig; Nurmi, hoki, Forma–1, Múmin és így tovább. Természetesen nagy teret szentelnek a Kalevalának, amelynek számos könyvváltozata (eredeti és fordítás) és feldolgozásának egyéb megjelenési formája (színlap, illusztráció, jelmez stb.) látható, még metálos pólón is.

 Nyírhéj táska Vejnemöjnen pólón

Ahol lehetett, természetesen a közös finn–magyar kapcsokat is hangsúlyozták a szervezők, Reguly Antal, Vikár Béla nyelvészeti, irodalmi tevékenységének láttatásán, ismertetésén túl olyan tárgyi emlékek is szemünkbe ötlöttek, mint az 1952-es helsinki olimpia (magyar szempontból a legsikeresebb ötkarikás játékok) vízipólódöntőjének labdája vagy Vízvári György vízilabdázó utazóbőröndje (Helsinkibe – ejtsd: helsinki – nem lehetett könnyű kijutni, ezt tudjuk a Csinibaba óta, ráadásul olimpiai döntőt nyerni…). El lehet tehát bámészkodni az „anyakiállításon” is.

 Lapp szán

(M)ilyenek a finn metálzenekarok?

Először is sokan vannak, az egyik tablón apró betűvel, ábécérend szerint fel vannak sorolva; tiszteletet parancsoló a lista, főként úgy, hogy Suominak mindössze feleannyi a lakossága, mint hazánknak. A finn metál a kilencvenes évektől népszerű a nemzetközi zenei életben. Finnországban rendszeresen hallhatók a rádióban, hokimeccsek szünetében (nálunk ezt csak tavaly kezdték a vébéselejtezőn, a Cry Free Deep Purple-perceket nyomott élőben az arénában), láthatók a tévében, a zenei toplisták élére is kerülnek, illetve számos alkalommal metálegyüttesek képviselik az országot például az Eurovíziós Dalfesztiválon. Az együttesek egy része természetesen a hagyományos finn kultúra elemeit (Kalevala, népmese és népzene) alkalmazza, speciális szimbolikát használ (másik része pedig, mint mindenütt a világon, egyre inkább nemzetközivé válik).

Tévedés, nem Deák Bill, hanem: Vejnemöjnen varázsigét szerzett 

A kiállítás jól adja vissza e sajátos zenei stílusok kifejezőjegyeit ruhákon, használati eszközökön, kiegészítőkön. A fényképeken (a Lordival vagy más együttesek frontembereivel pózoló rajongók), dedikált lemezborítókon, plakátokon, zászlókon, belépőjegyeken, kétszázason, legmagyarabb városi sörösdobozon stb. kívül számos személyes ereklyét is kapott a múzeum saját kollekciója mellé gyűjtőktől, ami a kamarakiállítás egyértelmű előnyére vált.
Farkas Lajos is érintette, hogy a számtalan metálbanda alakulásának oka valószínűleg a finnekre jellemző depresszió, elfojtott szenvedély és keserűség. Az egyedi szimbolikán kívül azonban nagyon sok, az előző termekben látott, Finnországra jellemző sztereotípia is visszaköszön (erdő, tó, szauna, sötétség) mind a tárgyakból, mind a szövegekből.

  Katedrálisok után Néprajzi  Nézve, hallgatva

Aki pedig hallgatni és látni is akarja a zenét, zenekarokat, azt fejhallgatók és képernyők segítik ebben.
A megnyitó utáni bejárás sokkal zajosabb, hangosabb volt, mint egy átlagos kiállításé, de ez nem baj, hiszen ez volt a cél, sokan örömmel fedezték föl kedvencüket, ikonjukat, ismerősüket egy-egy tárgyon, illetve pózoltak egy kép, relikvia, tabló, zászló előtt. Az egyik szoknyás úriember és barátnője beszélgetését önkéntelenül kihallgattam, előbbi épp azon hökkent meg, hogy sorra nézik meg a külföldi katedrálisokat, s közben itt van ez a gyönyörű Néprajzi Múzeum, ahol még soha nem jártak. Már érdemes volt megrendezni a kiállítást.

Tárlók   

A metálzene földjéről

Rendező: Bata Tímea

Megtekinthető: 2010. május 9.

Néprajzi Múzeum
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.


Oldaltérkép