Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Cédé | Dévédé | Koncert | Könyv ]


Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk

Lehotka Ildikó
2006. május 20. 21.49

 A Kallós Zoltán gyűjtötte moldvai magyar szentes énekeket és imádságokat hallgathatjuk meg a Fonó Budai Zeneház által megjelentetett lemezen. A kiadvány először 1993-ban, Marosvásárhelyen látott napvilágot, akkor még bakelitlemezen, mintegy negyvenpercnyi hangzóanyaggal. A népi imák kutatására és feldolgozására viszonylag későn került sor, csak 1970 után, Erdélyi Zsuzsanna ösztönzésére.


Ne várjuk, hogy a szövegek a „hivatalos” imádságok legyenek, mindegyik letisztult, évszázadokig csiszolódott szöveg. Az istentiszteleteken sokáig csak a latin szó volt elfogadott, bár magyar nyelvű népénekek már az 1400-as évektől léteztek, így – különösen a katolikusoknál – a hívők otthon vagy éppenséggel a mezőn, a munkát megszakítva énekelték a dalokat. A gyűjtést nehezítette, hogy az akkori időkben a vallás gyakorlását – ha nem is tiltották, de nem nézték jó szemmel. A moldvai szentes énekek a középkori európai dallamvilágból táplálkoznak, de dallamuk csak erre a tájegységre jellemző.
Ami a legnagyszerűbb ebben a kiadványban, a falusi emberek tisztaságának, egyszerűségének, mély istenhitének kifejeződése a szövegben. Ezért szerencsés, hogy olvashatjuk is a szövegeket. A dallamok megkapóak, legtöbbjük még a népzenében jártasak előtt is ismeretlen. Sok szentes ének táplálkozik más népek énekeiből, mind a dallamot, mind a ritmikát tekintve. A dalokat ebben a gyűjteményben túlnyomórészt nők éneklik, ez már Kodály és Bartók gyűjtései alkalmával is így volt. A vallásos témájú dalok nagyon fontosak a moldvai

Kallós Zoltán

Kallós Zoltán

magyarságnak, hiszen életük szerves részét képezte a hit, jóval erősebben, mint másutt. Ez a mély istenhit az elszigeteltséggel, az azonosságtudattal is magyarázható.
A köztudatba még mindig nem jutott el a népzene, egyáltalán a népművészet jelentősége, bár a táncházak és a napjainkban egyre szaporodó lemezek jóvoltából ismertebb, mint az ötvenes-hatvanas években. Az emberek nagy része, különösen a gyerekek, még mindig (vagy már) nem tudják, hogyan is telt régen egy nap a faluban. Amikor az énekórán mesélek erről, teljesen elképednek azon, hogy a kenyeret maguk sütötték az emberek, hogy a házaikat kalákában (mi lehet az?) építették. Milyen szokásaik voltak, hova jártak diszkó és plazamozi helyett, hogyan ünnepeltek, azon kívül, hogy elmentek a templomba, miként zajlott a családi élet, egyáltalán mit jelent a kifejezés, hogy „jeles nap”? A piros-barna legényről úgy vélik, hogy roma. Nem is gondolnak arra, hogy egy-egy népdalszövegnek mögöttes tartalma is lehet, hiszen egyszerű emberek dúdolgatták. Azt sem hiszik, hogy a falusi emberek egyáltalán szerelmesek lehettek, ami a dalokban virágnyelven jelenik meg.
Különleges a második, címadó dal, az Uram, irgalmazz nékünk, mely a zsoltár típusú dallamok jegyeit viseli, azonban nem dúrban, csak később, hanem mollban tartalmazza az ilyen dalokban szereplő, felfelé lépő háromhangnyi kezdést. Az ének érdekessége az emelt negyedik fok használata, mely kifejezetten erre a tájegységre jellemző (ilyen kvart szerepel a Szünjék meg bánattól szomorú szívetek kezdetű énekben is). Ugyanez a kezdés figyelhető meg a Könyörülj méltósággal kezdetű énekben, itt a dalt megelőző, szintén erre a földrajzi helyre jellemző, dalelőző, felfelé lépő kvarttal találkozunk. Lá-ti-dó kezdés található még a Lehullott a Jézus vére, Feltámadt Krisztus e napon kezdetű énekekben. Zsoltár típusú, itt már dó-ré mi kezdetű az Ó, bút látott, sok kínt vallott gyarló testem. Talán a legszebb ének, legalábbis nekem, a Felkelék én jó reggel hajnalba (ismertebb változata az Én felkelék jó reggel hajnalba, a Dobszay-féle szolfézskönyv harmadik kötetében is szerepel; a lemezen az Üdvezítőnknek szent anyja is távoli rokonságot mutat vele). A Lehullott a Jézus vére kezdetű ének is jellegzetesen moldvai, itt a dallamfordulatok és a hangsor miatt. Gyönyörű dallamok, elgondolkoztató szövegek sorakoznak a lemezen, egyszerű, tiszta szívű emberek előadásában, akik természetesen nem képzett énekesek. Az ének nekik nem a
Pávai István

Pávai István

pénzt, a meggazdagodást stb. jelenti, hanem ennél sokkal többet. Ezért is maradhatott fenn ez az elszigetelt, sok vihart megélt népcsoport népzenei kultúrájával együtt.
Hát ezért kellenek a népzenei kiadványok, szerencsére egyre több eltökélt ember dolgozik ezen. Most, hogy az unió tagja lett az ország, még inkább le kell menni a gyökerekig, ha még nem késő, és tudatosítani hovatartozásunkat. Ezúttal egy nagyon kis, bár jelentékeny szeletét kaptuk meg a népzenének a lemez, a gyűjtő, a nyolcvanéves Kallós Zoltán és Pávai István jóvoltából.
A nagyon részletes, kimerítő ismertetőfüzet Pávai István munkája, aki a szerkesztési feladatokat is ellátta. Minden egyes szentes énekhez tartozik egy rövidebb-hosszabb elemzés. A könnyen kezelhető kísérőfüzet érdekessége – egy apró kritika: nincs a játékidő feltüntetve – a moldvai magyarok történetének vázlatos kronológiáját tartalmazó fejezet; egészen meglepő adatokat, tényeket találunk benne. Kallós Zoltán egyik idei köszöntőjén Pávai István elmondta, hogy a kevésbé tájékozottak – s ez nem sértés, hiszen nincs tele vele a média –, illetve a fiatalok miatt igenis szükség van az ilyen történelmi adatokra is.
Az énekek és imák szövegeit el is olvashatjuk, itt találhatjuk meg az adatközlő nevét, korát, születési évét, a gyűjtés helyét és idejét.


Harmadik, bővített kiadás
Szerkesztette, az ismertetőt írta Pávai István
Budapest, Fonó Budai Zeneház, 2005
FA-223-2

1. Már megvirjadván éj után (ima)
2. Uram, irgalmazz nékünk
3. Kelj fel, keresztény lélek
4. Elindula József
5. Születésén Jézusnak
6. Könyörülj méltósággal
7. Felkelék én jó reggel hajnalba
8. Mikor Máriának s az Isten angyala
9. Názáreti Jézus (pénteki ima)
10. Én nemzetem, zsidó népem
11. Lehullott a Jézus vére
12. Úr Krisztus feltámada
13. Feltámadt Krisztus e napon
14. Gyónom Uramistennek (gyónóima)
15. Ma van szent péntek (pénteki ima)
16. Atya, Fiú, Szentlélek: egy Isten
17. Üdvezítőnknek szent anyja
18. Hallgass meg münköt, Úristen
19. Én felkelék én ágyamból (pénteki ima)
20. Ó, szép Jézus, ez új esztendőben
21. Ó, bút látott, sok kínt vallott gyarló testem
22. Mivel már bésötétedett
23. Szünjék meg bánattól szomorú szívetek
24. Kedves álmot hogy szerezne szülöttjének
25. Én lefekszem én ágyamba (esti ima)


Link:
„Mennyei igazságszolgáltatás” – Kallós Zoltán 80 éves
Uram, irgalmazz nékünk! Moldvai magyar szentes énekek és imádságok  


Oldaltérkép