Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Képzett társítások – Aegon-estek immáron a Nemzetiben
Interjú Eszéki Erzsébet sorozatszerkesztővel

Szerző: leho, fotók: Dobó László
2008. szeptember 23. 16.56

 Két sikeres évad után a Nemzeti Színházban folytatódik a Képzett társítások című sorozat, amely díjátadással kezdődik: október 30-án az idei két Aegon-díjas alkotó, Térey János költő – aki Asztalizene című színművéért vehette át április 11-én az Aegon Művészeti Díjat –, valamint az általa az Aegon Művészeti Társdíjra jelölt másik művész lesz Alföldi Róbert vendége. Az, hogy ki a társdíjas művész, egyelőre titok. A folytatásról is kérdeztük Eszéki Erzsébetet, a program szakmai vezetőjét, a sorozat szerkesztőjét-szervezőjét.

– Két évadon vagytok túl. Ilyennek képzelted a sorozatot, amikor kiötlötted?
– 2006 januárjában, amikor kidolgoztuk az alapító társaság pr-vezetőjével, Drevenka Edittel és munkatársával, Cserpán Margittal az Aegon Művészeti Díj és Társdíj, valamint az ehhez kapcsolódó sorozat alapjait, abból indultunk ki: Budapesten pezseg a kulturális élet, naponta sokféle esemény közül választhatunk, ám ebből az óriási kínálatból hiányzik a személyesség és a kitekintés, az egyes művészeti ágak összhatása. Vannak ugyan érdekes felolvasások, könyvbemutatók, remek koncertek, izgalmas kiállítások, de úgy éreztem: a saját területükön kiváló művészek sem ismernek jól más művészeket, s nem hoznak létre együtt valami újat, pedig a művészeti képzettársításokból, az együttműködésekből érdekes újdonságok születhetnek. 

Az Aegon Művészeti Díj első díjazottjával, Spiró Györggyel 


– Az esteken a fő meghívott vendég mindig író volt – miként állt össze egy-egy est fellépői csapata?
– Ahogy az Aegon Művészeti Díjat kortárs magyar író kaphatja meg, aztán ő jelöl másik magyar művészt, kötelezően másik művészeti ágból, éppen a nyitás, a kitekintés jegyében az Aegon Művészeti Társdíjra, úgy ez az alapelv a sorozatnál is. Igyekszem olyan írót választani, aki valamiért éppen érdekes, s hozzá keresek másik alkotó művészt, olyat, akivel például dolgoztak együtt. De előfordult már, hogy a felkért alkotók egyáltalán nem ismerték egymást személyesen, ám számomra egyértelmű volt, hogy rokon a világuk. Aztán kettőjükhöz választottam zenészeket, annak megfelelően, milyen hangzás, hangszer illik hozzájuk. Örömömre hamar bebizonyosodott, hogy szükség van ilyen, a művészeti összhatásokra és a személyes hangú beszélgetésre épülő estekre, ahogy például a zenészek is sorra-rendre elmondják, milyen izgalmas ez számukra is, hiszen itt más művészeti ágakra kell reagálniuk a maguk nyelvén, zenével.

– Mi volt, ami a sorozatban tökéletesen megvalósult, és mi nem?
Sebő Ferenccel és Grecsó Krisztiánnal– Alföldi Róbert házigazdaként személyesen, nyitottan és őszinte érdeklődéssel vezette az esteket, úgy, ahogy szerettem volna. Ő nem profi riporter, viszont érdeklődő, kíváncsi ember, maga is sokoldalú előadó- és alkotó művész. Ami a Bárka Színházban kevéssé sikerült, mondjuk, a képzőművészet állandó bevonása, az csupán a technikai adottságok miatt alakult így. A Nemzeti Színházban azonban már minden esten tudunk vetíteni is. De például remekül érvényesült a felolvasások és a zene egymást inspiráló hatása. Szinte minden alkalommal kitűnőek voltak a zenészek, egyikőjük, Oláh Kálmán például játszott egyedül és a Trio Midnight zongoristájaként is, s minden alkalommal elkápráztatta a közönséget, amikor például Nádas Péter és Jovánovics György volt a vendég, akkor Kálmán Balázs Elemér dobossal és Egri János bőgőssel együtt reagált elképesztő érzékenységgel a felolvasott részletekre és a kivetítőn látott képekre, no meg a beszélgetésre.

– Ez az est tetszett a legjobban?
– Ez volt az egyik, Nádas Péter, akit pedig jó, ha ötévenként rá lehet beszélni hasonlóra, szemmel láthatóan jól érezte magát a pódiumon, szívesen mesélt és olvasott fel, élvezte a Trio Midnight játékát. De mindegyik alkalom egyedi volt, s ez a lényeg. Hiszen mindegyik alkotó másmilyen egyéniség, s a zene is ennek megfelelően mindig merőben más. Tehát hiába hasonló általában az estek felépítése, mind mást tudott adni. Különleges élményt nyújtott például januárban Harasztÿ István Édeske kinetikus szobrász, Petőcz András író, valamint Fekete Kovács Kornél trombitás és Dés András ütős is, Édeske mobil, jórészt fémből készült, szellemes szobraihoz jól illett a fémes hangzás és a játékosság, a humor is.

Grendel Lajos dedikál– Nemzeti Színház. Mi változik az ősztől?
– Alföldi Róberttel azt beszéltük meg, hogy a Nemzeti Színházban több lehet a felolvasásra és a beszélgetésre reagáló zene, valamint reményeink szerint a technikai feltételek lehetővé teszik, hogy állandó elem legyen a képzőművészet is. Szeretném, ha mindegyik fellépő művész választana majd egy festményt, amit látunk a kivetítőn, olyan képet, amely valamiért fontos számára, s amelyről szívesen mesél úgy, közben még inkább kirajzolódjon az ő világa. Tehát a hangsúlyok változnak valamelyest a terveink szerint. De csak az első alkalom után. Ekkor, október30-án ugyanis az Aegon Művészeti Társdíj átadása határozza meg az est menetét. Itt olvassa fel például az Aegon Művészeti Díjjal elismert költő, Térey János a laudációt a jelöltjéről. A név még titok, ahogy eddig is meglepetés volt mindig a díjazott személye. Előtte két nappal, az október 28-i sajtótájékoztatón mutatjuk be Térey János jelöltjét. Annyit elárulhatok: olyan valaki, aki nagyon megérdemli az elismerést és a díjjal járó figyelmet.

A Képzett társítások – Aegon-estek a Bárkában című sorozat keretében a következő művészek voltak eddig Alföldi Róbert vendégei:
– 2006 szeptemberében a 2006-os esztendő két díjazottja nyitotta a sort: Spiró György író, aki a 2006-os Aegon Művészeti Díjat kapta Fogság című regényéért, valamint Jeney Zoltán zeneszerző, akit Spiró György jelölt az Aegon Művészeti Társdíjra
Závada Pál író, Szüts Miklós festőművész, Darvas Benedek zeneszerző-zongorista
– Parti Nagy Lajos író, Pálfi György filmrendező és Vázsonyi János szaxofonos
– 2007-ben Bíró Kriszta és Bereményi Géza, Darvas Benedek, valamint Darvas Kristóf nyitotta az az évi sorozatot
– Kőrösi Zoltán író és Csurka Eszter festőművész, Grencsó István szaxofonos, Benkő Róbert nagybőgős
– Esterházy Péter író, Dés László zeneszerző, szaxofonos, Figula Mihály borász
Szabó T. Anna költő és a férje, Dragomán György író, továbbá Kenyeres Bálint filmrendező és David Yengibarjan tangóharmonikás
– Nádasdy Ádám költő, műfordító, El Kazovszkij festőművész, valamint Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista
– 2007 szeptemberében Rakovszky Zsuzsa, az idei Aegon Művészeti Díjjal elismert költő, író, műfordító, valamint az Aegon Művészeti Társdíjra általa jelölt festőművész, Vojnich Erzsébet volt az ünnepélyes díjátadó est két vendége. Csellón a 14 esztendős tehetség, Szabó Ildikó játszott
– Október 27-én Vámos Miklós és Palya Bea volt Alföldi Róbert vendége, Barcza Horváth József bőgőzött
– November 30-án Nádas Péter író és Jovánovics György szobrászművész zárta a 2007-es évet, s a magyar dzsesszélet egyik vezető együttese, a Trio Midnight játszott, azaz Oláh Kálmán (zongora), Balázs Elemér (dob) és Egri János (nagybőgő) reagált az esten elhangzottakra, s aratott hatalmas sikert
– 2008 januárjában az egyik legjelentősebb magyar képzőművész, Haraszty István Édeske, valamint Petőcz András író, költő volt Alföldi Róbert vendége, s ekkor Fekete-Kovács Kornél (trombita) és Dés András (ütőhangszerek) „szólt hozzá” a történtekhez – zenével
– Február 29-én a hazai televíziózás egyik legjelentősebb alkotója, a kitűnő rendező, Horváth Ádám és Békés Pál író volt a vendég, László Attila gitározott, Borlai Gergő dobolt
– Március 28-án a Pozsonyban élő kitűnő író, az éppen 60 éves Grendel Lajos és a 80 esztendős rendező, Bacsó Péter következett, Bacsó Kristóf szaxofonon, Oláh Kálmán zongorán játszott
április 25-én az egyik legtehetségesebb fiatal író, Grecsó Krisztián volt az egyik vendég (éppen akkor jelent meg Tánciskola című regénye), valamint a hazai zenei élet egyik legjelentősebb előadóművésze és zenekutatója, Sebő Ferenc
– Május 30-án Szabó T. Anna költő és Dragomán György író, valamint Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós festőművész zárta az évadot, Barcza Horváth József nagybőgőzött

Eszéki Erzsébet, a program kidolgozója, szakmai vezetője, a sorozat szerkesztője
ÉdeskévelAz ELTE Bölcsészettudományi karán végzett 1980-ban, német–orosz–svéd szakon. Egyetemista korában kezdett az Élet és Irodalomban publikálni, 1980-tól a Daily News/Neueste Nachrichten német rovatában írt és szerkesztett német nyelven. 1985-től a Magyar Nemzet kulturális rovatában dolgozott, 1987-től a lap irodalmi szerkesztője volt. Az ott megjelent, rendkívül nagy figyelmet keltett íróinterjúiból szerkesztette kötetté első könyvét is (Kibeszéljük magunkat, 1990).
1991-től a Magyar Hírlap kulturális rovatában publikált. Ekkor írta második könyvét is a Honvéd Táncszínházról és Novák Ferencről (Tánc az élet – Egy társulat regénye, 1993). Harmadik könyvében (Menjek haza, vagy maradjak itthon? – Klein György és Kardos G. György portréja, 1998) a nagyszerű magyar íróról, Kardos G. Györgyről és a Stockholmban élő világhírű kutatóról, izgalmas könyvek szerzőjéről, Klein Györgyről készített kettős portrét.
1998 óta a Világgazdaság kulturális oldalát szerkeszti, közben, 2002-től az artitura.hu átfogó kulturális portál főszerkesztő-helyettese volt.
A nevéhez az utóbbi években számos kulturális-művészeti esemény szervezése és kommunikációs munkája is kapcsolódik. Ilyen volt például 2000-ben a budapesti Európai Uniós Színházi Fesztivál, valamint 2004-ben a Svédületes! egész éves, sokszínű, a kultúrától az üzleti életet átfogó magyarországi programsorozata. Ezen munkáinak is köszönhető, hogy megkapta 2005-ben a Summa Artium első alkalommal átadott Eszme-díját.


Oldaltérkép