Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



„Lehetnék én is kamikaze”, alászállt: Cserna-Szabó András, Ficsku Pál, Lévai Balázs, Li Taj-po és a Balaton

Szerző, fotó: leho
2011. november 5. (biztos, hogy szombat)

 A napi penzum november 4-ére épp a sorozat névadó száma lett: Lehetnék én is kamikaze. Erre kellett otthon reflexből írnia Cserna-Szabó Andrásnak és Ficsku Pálnak, majd mindezt a Műcsarnokban felolvasni. Utánuk pedig Víg Mihály népszerű zenekara, a Balaton játszott. A kiállítás kísérő rendezvényeinek is a kor- és élve boncolás a lényege: mit adott a Bizottság nekünk (vagy vett el), mennyire határozta meg a kor az együttest, és fordítva. Mennyire volt még meg(határozó) a rendszer a nyolcvanas években.

Jól figyeljetek, mert csak egyszer mutatom meg!
(ismeretlen kamikazeoktató, szintén a múlt századból)

Az összes szék elkelt, sokan a földön ültek, illetve álltak. Nem volt rossz a felütés: a Balaton eljátssza a Kamikazét. A paraván mögött fe Lugossy hadovál/-nászik egy kivetítőn némán, miközben Víg Misiék a tőlük elvárt módon: depressziósan, szépen és természethűen elhúzzák a Bizottság egyik, ha nem a…, emblematikus nótáját.
Ügyes vagy véletlen szerkesztés, de az est irodalmi része alatt végig érezhető feszültséget teremtett, hogy Ficsku Pál 1983-ban serdülőként, a nagy Miskolcon élőben láthatta a Bizottságot, s erről hanganyag is készült, nem nyilvántartási; a „falusi” Cserna-Szabó Andrásnak viszont, túl fiatal lévén, nincs szaftos konkrét, az együtteshez köthető élménye.
Lévai Balázs próbálta megmozgatni a közönséget Li Taj-po kilétét firtató kérdésével, de annyira öregek vagyunk, hogy nem volt kedvünk jelentkezni, oldja-válaszolja meg… Viszont megtudtuk, hogy a kínai költő (701–762) bizalmas viszonyt ápolt az alkohollal, és állítólag úgy halt bele a Jangcéba, hogy át akarta ölelni a hold tükörképét – vagyunk így ezzel sokan, szerencsére, nincs mindenütt kéznél Sárga folyó.

 
 

Ficsku Pál egy régmúlt koncert emlékképeiből összeszedett – vagy szétszórt, attól függ, honnan nézzük, a nyolcvanas években serdültként nekem összeszedett – írása (nem ő) kamikazeként a korba repített, címe: Kamikaze. A Bizottság először lépett föl az acélvárosban, ráadásul az egyetem auditóriumában az Európával és a Kontrollal közösen, sőt még a Trabant is be lett lengetve. A szerzővel egyív- és egyivásúak vagy kicsit fiatalabbak közül kinek ne lenne Lenin-szobros, első underground koncertes, csajos-bulizós-iszós élménye az átkosból. Jól építkező korfestő írást hallhattunk az évtizedet idéző emléknyomokkal, édes-keserű humorral, bonmot-kkal. A felolvasás előtti hanganyag pedig – „Vahur” András Kamikaze előtti szaxofonszólójának bejátszása arról a nevezetes koncertről – telitalálat volt: megmutatta a Bizottság velejét. Az már csak hab a tortán: Ficsku az egyetlen ott készült kalózfelvételt 100 forintokért vesztegette a városban, majd ebből a pénzből ment nyaralni, talán Bulgáriába (Lengyelországba?).

Kell egy rendszer, ami nem mozog,
És megígérte Anyu is, hogy megkapod. (Kispál: Húsvágó, hídverő)

Cserna-Szabó nagyon fiatal létére nem támaszkodhatott ilyen mankókra. Három hónapig gondolkodott azon, milyen Bizotttsághoz köthető emléke van, de ütőset valójában nem talált. Így a saját kaptafájánál maradt: egy rendszerváltós fejlődéstörténetet írt Budipest címmel. Alászállóst, egy bimbózó szerelmespár (szolfézstanárnő és reál szakos kolléga 1987-ben) hogyan hagyja ott a tanítást, majd a kárpótlási jegyen vesz egy nyilvános vécét a Galamb utcában, s lesz belőlük kispályás megszaladt vállalkozó, akinek a rendszer bejött. De a szerelem múlik, s bár a pénznek nincs szaga, mégis van. Másképp jó írás, mint Ficskué, a nyolcvanas évekből vetített a máig a tőle elvárt stílusban, humorral. Kerek, élvezetes történetet mesélt, melybe a Kamikaze minden szavát beleszőtte, Lévai meg is jegyezte, a legjobban ő készült föl magából a pellengérre állított számból az irodalmárok közül. Sőt idézett többször a kínai költőtől is, például ilyeneket: „A nők mosolya elfelejteti, hogy a tavasz rövid.”

 

 

Lévai Balázs is alászállt és megmerítkezett november 4-én. Li Taj-po után az elején még egyet kérdezett a Kamikaze című számról a Kalandra fel! kapcsán a közönségtől, de ez a nap nem az övé lesz az annalesekben. Ficsku szétlőtte közbeszólásaival a Cserna-Szabóval kialakulóban lévő beszélgetést, és úgy fejezte be, hogy abból a moderátor nem jöhetett ki jól. Előfordul, hogy a csatár minden heti felkészülése, pluszedzése ellenére csak fölé, mellé, a kapusba, max. kapufát lő. De azért értékeljük az igyekezetét (mint Móricka osztályfőnökéhez intézett gyűrűs kérdésénél), nem rajta múlt, a közönség és Ficsku nem volt ezen az estén vevő rá. Valójában a spontaneitás, ez kiderült már a szaxofonszólóból is, adta ennek az estének a magvát, nem bántuk.
És a Balaton is alászállt. Víg Mihályt nagyon szeretem, lemezen és filmben feltétlenül, ám nem mindig van kedvem elmenni a koncertjére. Túl élethűen játssza például, mint aznap este is, a Mocskos időket és a Tízezer apró démont. Vagy a nemrég még Méhes Mariettával énekelt Ez a ház is ledőlhet című dalt. Le is dőlt, ilyenkor nem autóba, hanem kocsmába kell beülni.


Oldaltérkép