Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Jókai Mór (1825. február 18., Komárom – 1904. május 5., Budapest), a nagy mesemondó

Szerző: PP
2008. május 5. 6.56

 A reformkor kezdetén Komáromban született kisnemesi-értelmiségi családba. A pápai kollégiumban Petőfi barátja. Jogi végzettséget szerez, de írói sikerei után hátat fordít az ügyvédi pályának. Novellákkal kezd, újságíró, s már első regényével (Hétköznapok, Pest, 1846) ismertté válik. Az arany ember, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Sárga rózsa – a kötelező olvasmányoknak köszönhetően a legolvasottabb magyar regényíró. A márciusi forradalom egyik előkészítője és vezetője. A szabadságharc legnagyobb elbeszélője. Már életében klasszikussá nemesedik, 1894-től adják ki a százkötetes Nemzeti díszkiadást. A kiegyezés után parlamenti képviselő, a delegáció tagja, főszerkesztő, bankelnök.

A Hétköznapok című első regénye után tagja lesz a Tízek Társaságának, majd 1847-ben átveszi az Életképek szerkesztését, mely a radikális magyar ifjúság lapjává vált. A fiatal Jókai elsősorban novellista még (Nepean sziget, Marce Zare, Egyiptomi rózsa), és számos zsánerképet szerez (Sonkolyi Gergely, A serfőző). Házassága nagy vihart kavar: 1848 augusztusában leendő felesége, Laborfalvi Róza színésznő miatt összeveszett Petőfivel. A szabadságharc idején kezdetben Kossuth mellé áll, részt vesz alföldi toborzó körútján. Az 1849-ben az újraindult Pesti Hírlapot szerkeszti. A kossuthi centrumot elhagyva és a Habsburg-hatalom erejét felismerve a Békepárt táborába szegődik. A sokáig csak fikciónak tartott emlékiratának Caracasból való hazakerülése után minderről első kézből tájékozódhatunk (Emléksorok. Napló 1848–49-ből, Magvető, 1980). A Vladár család hagyatékából előkerült kézirat a tardonai bujdosás idején születhetett, a Sajó álnéven írt művet a cenzúra természetesen nem engedi kiadni. Életveszélyben van, s felesége hamis papírokkal segít rajta.
A világosi katasztrófa után érthetően ő is a nemzeti romantika vonalát folytatja. Mesékbe, mítoszokba  menekül. Hamarosan újra saját nevén írhat, s az egyik legjobban fizetett prózaíróvá válik. Folyamatosan kínozza tüdőbetegsége, melyből 1958-ban, dél-erdélyi utazása során váratlanul kigyógyul. Többször feljelentik az erről is hírhedt Bach-rendszerben (sőt 1863-ban, a Schmerling-időszakban a Hon főszerkesztőjeként gróf Zichy Nándor perszonáluniót szorgalmazó írása miatt egy hónapra fogházba is kell vonulnia). A Délibábnak is ír és a Vasárnapi Újságban főmunkatárs, gyakorlatilag ő szerkeszti. 1858 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választják. 1859 után egy ideig újra a politika a legfontosabb számára, 1861-ben Siklós képviselője, élete végéig tartó barátságot köt Tisza Kálmánnal, így lesz a balközép lapjának, a Honnak a főszerkesztője.
Történelmi munkái (Erdély aranykora, Török világ Magyarországon, Fehér rózsa, Janicsárok végnapjai) után/mellett két kitűnő regényt ír: Egy magyar nábob (1853–54), Kárpáthy Zoltán (1854–55). Jókai nemzeti hősei, történetei, áttételesen a reformkort, szabadságharcot bemutató, dicsőítő részek, a nemzeti egység melletti kiállás, történelmi tablói, anekdotázó hajlama, ismeretterjesztő vénája miatt művei később természetszerűen filmre kívánkoztak. A nemzeti romantika legjelesebb epikai képviselőjévé vált.
A kiegyezéshez köthető fokozódó politikai, publicisztikai tevékenysége, a hetvenes évek közepén hosszabb utazásokra indul, jár az „új” államokban, Németországban (Bismarck is fogadja), Olaszországban. A Hon mellett szerkeszti az Üstököst és a balközép népszerű hetilapját, az Igazmondót. Hatalmas energiák feszülnek benne: ezekben a mozgalmas években írja meg legnagyobb regényeit (A kőszívű ember fiai, 1869, Fekete gyémántok, 1870, Az arany ember, 1972). A kiegyezés utáni, minden téren remélt fejlődésbe vetett hite 1875 után megbicsaklik, Tisza kormányra kerül, Jókaiból így kormánypárti lesz (a főrendi ház tagja), ám eszményei ennek ellenére nem valósulnak meg. A gründolási láz és a gyors kapitalizálódás árnyoldalait is észreveszi, ostorozza.
Utolsó negyedszázadában változatos témákban ír (Rab Rábytól Fráter Györgyig), élő klasszikussá válik, 1894-től adják ki műveinek százkötetes Nemzeti díszkiadását. Lelkes ismeretterjesztő (lásd Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben
), miközben publicisztikai munkássága alig kisebb méretű, mint szépirodalmi életműve. A nyolcvanas években a Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek a főszerkesztője.
Ekkor már az újságok bulvárrovataiban is téma magánélete: 1886 halt meg Laborfalvi Róza, s Jókai újabb házassága (is) nagy vihart kavart, 1899-ben feleségül vette a 20 éves Nagy Bellát.
Hogy ezt a családja mennyire nem fogadta el, az kiderül egy 2001-ben publikált leveléből, melyet fogadott unokája férjének, a körképről elhíresült festőnek írt:

„T. Cz. Feszty Árpád úrnak
Én az esküvőm előtti napon adtam Neked 86000, azaz nyolcvanhatezer koronát azért, hogy Tőletek örökre megszabaduljak.
Mielőtt megesküdtem szeretett feleségemmel, a kivel most oly boldog két évet töltöttem el, a milyenhez hasonlót az előtt soha sem, Ti ki akartátok jelenteni, orvosi vizsgálat után, hogy agylágyulásban szenvedek s őrültek házába akartatok záratni.” (1901. május 23. – „…az őrültek házába akartatok záratni”, Enciklopédia, 2001)

1904. május 5-én halt meg tüdőgyulladásban.

A hatalmas életművet létrehozó írófejedelemnek milliónyi rajongója mellett korszakában számos irigye is volt. Nekünk viszont „csupán” a művei maradtak, generációk szerették meg az olvasást, akartak romantikus hősökké, a jelen arany vagy egyszerűen rendes embereivé válni a Mégis mozog a föld vagy a Szegény gazdagok vagy más Jókai-mű kapcsán. És ha netán regényei már nem is lesznek kötelező olvasmányok, akkor is a magyar irodalmi panteon egyik fényes csillaga marad. Jellemző, hogy biográfiáját egy másik fejedelem, Mikszáth írja meg: Jókai Mór élete és kora (1906).

Jókai Mór művei


Oldaltérkép