Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Képes mesék
Eszéki Erzsébet: Így látunk mi – 37 kép, 37 történet

Szerző: PP
2010. július 1. 6.56

 Eszéki Erzsébet neve jól cseng a kultúrakedvelők körében. Sokan irodalmirovat-szerkesztőként ismerik; nagy szerepet játszott többek között a magyarországi svéd évad, a Svédületes sikerében; és aki csak az utóbbi évek művészeti életét figyelte, annak az Aegon kulturális programjaiból köszön vissza a neve: ő az ötletadója, programvezetője, robotosa az Aegon Művészeti és Társdíjnak, valamint a hozzá fűződő Képzett társítások összművészeti sorozatnak.

„2004-től készítettem interjúkat ismert, érdekes emberekkel egy-egy festményről, mindenkitől azt kértem, hogy a személyes élményeit mondja el a választott műről. Hat év alatt hat évszázad alkotásait „jártuk be” főként írókkal, színészekkel, rendezőkkel, néhány festővel és múzeumigazgatóval. A kérésem mindig ugyanaz volt: a képélményükről beszélgessünk! Ezek a történetek tehát nem elvont esszék, nem művészettörténeti elemzések, hanem „képes mesék” arról, kiben milyen érzelmeket, gondolatokat ébreszt a választott festmény vagy fotó. A célom az volt, hogy megmutassam, mennyire érdekes kaland belemerülni egy képbe – és ennek kapcsán természetesen a mesélő világába.”

Eszéki Erzsébet az utóbbi években kimondva-kimondatlanul a művészeti ágak szorosabbra fűzésén dolgozik. Ez nemcsak ebből az interjúkötetéből világlik ki, hanem az Aegon-programokból is. A mára már az egyik, ha nem a legfontosabb irodalmi díj, az Aegon Művészeti Díj mellett létrehozták a társdíj intézményét is, amelynek kiérdemlőjét az irodalmi díjas választhatja ki szabadon, de más művészeti ágból. Aki pedig járt már Aegon-esten akár a Bárkában, akár a Nemzetiben, tapasztalhatta, hogy mit jelent Eszéki Erzsébet szervezésében az összművészetiség. A gyakran elcsépelt és sok minden másra ráhúzott kifejezés itt tartalommal telik meg, az irodalmi szöveg, a zene és esetenként a (mozgó)képi világ összhatása sokszor egyedi, különleges élményeket teremt. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy sorozata Heuréka-effektusként hatott más kultúraszervezőkre, s mára számos hasonszőrű, jól-rosszul megvalósított programmal találkozhatunk.
Eszéki Erzsébet (fotó: Dobó László)Az interjúalanyokat egy szabadon választott mű képes meséjére kérte fel. Arra törekedett, hogy a személyes hangú történetek fölkeltsék az érdeklődést a képzőművészet iránt, s az olvasó közben képet kaphasson egy-egy érdekes emberről is a könyvből. Lelkesen mesélte a könyvheti dedikálás során, mekkora élmény volt például Várszegi Asztriknál Dobó Lászlóval tett látogatásuk, amikor szűk időkeretben kellett volna beszélgetniük a főapáttal, ám egy fél napra ott ragadtak, hiszen a hely és a téma ezt szinte kikövetelte, és a főapát úgyannyira élvezte a találkozást, mint ők.
A 81. Ünnepi Könyvhétre a Corvina Kiadónál megjelent kötet – nem mondunk különösebb újdonságot – színes. A választott alkotások szép kollekciót adnának ki mind kiállításon, mind nagy alakú reprodukciós kötetben. Jól elkapottak a fekete-fehér portrék, másképp színesek. De a legszínesebbek maguk a műmesék, 37-féle látásmód, lelki-szellemi attitűd bontakozik ki a műélvezet, a képes mesélés közben – a logikus, következetes gondolati láncra felfűzött elemzéstől a csapongó, csak benyomásokat közlő, asszociációkat ébresztő, azokkal küzdő, látszólag odavetett véleményekig. Nem lenne illő a többi megnyilatkozóval, megnyílóval szemben egy-két mesélőtől idézni, így csak a mű komplexitását dicsérjük. Érdekes szellemi utazás az Így látunk mi, és továbbgondolásra, folytatásra érdemes, amire már többen felhívták a szerző figyelmét – így teszünk mi is.

 Könyvhéten: a szerző Kenyeres Bálinttal és Lévai Balázzsal – nekik is tetszett

Tartalomjegyzék
(az interjúalanyok neve és a választott kép):
Horváth Ádám – Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, 1434
Baán László – Benozzo Gozzoli: Háromkirályok vonulása, 1459–60
Spiró György – Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet, 1472–75
Bíró Kriszta – Sandro Botticelli: Vénusz születése, 1484–85 körül
Zoboki Gábor – Albrecht Dürer: Önarckép, 1500
Kovalik Balázs – Id. Pieter Brueghel: A halál diadala, 1562 körül
Mácsai Pál – Id. Pieter Brueghel: Bábel tornya, 1563
Szabó István – Id. Pieter Brueghel: A betlehemi gyermekgyilkosság, 1565–67
Sebő Ferenc – Ismeretlen német mester: Buda nyugatról, 1572
Szüts Miklós – Paolo Veronese: Vacsora Lévi házában, 1573
Fullajtár Andrea – El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén, 1608 körül
Várszegi Asztrik – Rembrandt Harmenszoon van Rijn: A tékozló fiú hazatérése, 1662 körül
Fehér László – Rembrandt Harmenszoon van Rijn: Önarckép, 1668–69
Koltai Lajos – Jan Vermeer van Delft: Lány piros kalappal, 1665-66 körül
Bereczky Loránd – Szinyei Merse Pál: Majális, 1873
Hegyi Lóránd – Édouard Manet: A Folies-Bergère bárja, 1882
Lévai Balázs – Georges Seurat: Fürdőzés Asnières-ben, 1884
Gaál István – Paul Cézanne: Gardanne, 1885–86
Varga Judit – Vincent van Gogh: Csillagos éj, 1889
Kepes András – Paul Gauguin: Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?, 1897–98
Ónodi Eszter – Csontváry Kosztka Tivadar: Marokkói tanító, 1908
Klimó Károly – Rippl-Rónai József: Meggyfavirágzás, 1909
Kieselbach Tamás – Bornemisza Géza: Virágcsendélet, 1910 körül
Dés László – Amedeo Modigliani: Fekvő női akt, 1917
Pálfi György – Otto Dix: Kártyázók, 1920
Nádas Péter – Pap Gyula: Alföldi táj, 1925
Csányi Vilmos – René Magritte: Le Paysage de Baucis, 1966
Néray Katalin – David Hockney: Ellenfény francia stílusban, 1974
Kincses Károly – Gaál István: Növény árnyéka, Róma, 1990
Kenyeres Bálint – Bill Henson: Paris Opera Project, 1990–91
Harasztÿ István
(Édeske) – Pauer Gyula: Rau tükrös szekrényben (Szőke-jegyzékszám 472), 1997
Petrányi Zsolt – Szabó Dezső: black box III/II, 1999
Gryllus Dorka – Bartos András: Brain of Yoomee, 2002
Závada Pál – Vojnich Erzsébet: Tatárpuszta, 2002
Bán Zsófia – El Kazovszkij két képe, 2002
Parti Nagy Lajos – Szüts Miklós: A város vége, 2004
Dragomán György – Váli Dezső: Műterem befejezett képpel, 2006

 Így látunk mi – 37 kép, 37 történet
Eszéki Erzsébet beszélgetései művészekkel, közismert emberekkel

Corvina Kiadó, Budapest, 2010

Kartonált, 152 oldal, 2500 Ft
Portréfotók: Dobó László
ISBN: 9789631359213

Eszéki Erzsébet
Az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett 1980-ban, német–orosz–svéd szakon. Egyetemista korában kezdett az Élet és Irodalomban publikálni, 1980-tól a Daily News/Neueste Nachrichten német rovatában írt és szerkesztett német nyelven. 1985-től a Magyar Nemzet kulturális rovatában dolgozott, 1987-től a lap irodalmi szerkesztője volt. Az ott megjelent, rendkívül nagy figyelmet keltett íróinterjúiból szerkesztette kötetté első könyvét is (Kibeszéljük magunkat, 1990).
1991-től a Magyar Hírlap kulturális rovatában publikált. Ekkor írta második könyvét is a Honvéd Táncszínházról és Novák Ferencről (Tánc az élet – Egy társulat regénye, 1993). Harmadik könyvében (Menjek haza, vagy maradjak itthon? – Klein György és Kardos G. György portréja, 1998) a nagyszerű magyar íróról, Kardos G. Györgyről és a Stockholmban élő világhírű kutatóról, izgalmas könyvek szerzőjéről, Klein Györgyről készített kettős portrét.
1998 óta a Világgazdaság kulturális oldalát szerkeszti, közben, 2002-től az artitura.hu átfogó kulturális portál főszerkesztő-helyettese volt.
A nevéhez az utóbbi években számos kulturális-művészeti esemény szervezése és kommunikációs munkája is kapcsolódik. Ilyen volt például 2000-ben a budapesti Európai Uniós Színházi Fesztivál, valamint 2004-ben a Svédületes! egész éves, sokszínű, a kultúrától az üzleti életet átfogó magyarországi programsorozata. Ezen munkáinak is köszönhető, hogy megkapta 2005-ben a Summa Artium első alkalommal átadott Eszme-díját.
2006-ban az ő ötletére és programvezetésével, szervezésével jött létre az Aegon Művészeti Díj és Társdíj intézménye,
valamint a Képzett társítások – Aegon-estek sorozat.

Link:
Képzett társítások – Aegon-estek immáron a Nemzetiben
Interjú Eszéki Erzsébet sorozatszerkesztővel


Oldaltérkép