Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Tüzet viszek, lángot viszek
Schein Gábor: Irijám és Jonibe

Szerző: gátfutó, fotó: PP
2010. február 7. 6.56

 Mi a különbség a Csodaceruza Könyvek és Old Shatterhand Henry-karabélya között? A lehetséges sok jó megoldás mellett (kérjük őket a váci 104-es [Fürdő] kocsma Kása nevezetű pohárszedegetőjének átadni „Differenciáldiagnosztika” jeligével, hétfőnként, este hattól) egyben biztosak lehetünk, ha teljesítményben hasonlóak, akkor Sándor Csilláék ráérnek még tölteni. A negyedik kötetnél tartanak.

Eddig bakot nem lőttek, hacsak a Pókmajom némelyik idevágó vicces passzusára nem gondolunk. A Csodaceruza Könyvek szépek, egyediek és kilógnak a sorból. Schein Gábor és Rofusz Kinga könyve sem lóg ki ebből a kilógó sorból.

Névetimológia
Jonibe
madárkirály neve a héber Joniból, a galamb (Jónás) becenevéből származik, gyermekük, Joremes pedig a hold és a nap héber szavainak összegyúrásából keletkezett.
Irijám a Mirjamból származik. Mirjam hármas jelentése az egyházatyák értelmezése alapján: Először is, Mirjam fényesség, megvilágosítás. Szent Jeromos a „tenger csillagá”-nak fordítja. Csillag, mely fényes sugarakat bocsát ki magából, s elhozza a lelki világ hajnalfényét, az emberiség megváltásának hajnalhasadását. Másodszor, a rabbik magyarázata szerint a „marar” tőből származik, jelentése keserűség. „Mária, tenger keserűsége, mirhája.” Végül – ahogy Jézus idejében nevezték, Marjam – az arám „mara” (Úr) szóból eredeztetve Úrnőt, uralkodónőt is jelent. Amikor a választott nép átkelt a Vörös-tengeren és az egyiptomiak a hullámokba vesztek, Mirjam, Mózes nővére énekelte el a győzelmi éneket.
A könnyed bevezetéssel is ellensúlyozni kívántam a kötet mélyrétegeit. A szerző olyan valós és filozofikus mélységekbe ereszkedik, viszi az olvasót, ami miatt inkább felnőttmesének tartom az Irijám és Jonibét. Az alcím mindkét korcsoportot nevesíti is, azaz a szöveg több egy átlagos mesetörténetnél, például az egyébként kedvelt Vakond nadrágjánál, vagy Mazsoláék „ki darál?” kérdésénél. Legutóbb egy szintén filozofikus jellegű mesét elemezgettem többször is egy annóbeli könyvbemutató kapcsán, ám Boldizsár Ildikó új könyvében a szövegréteg mindenki által könnyen befogadható elsődlegessége mellett döntött, míg Schein Gábor a kimondhatatlant, a rásejlőt is feszegeti, a teremtés mítoszát, születés és halál örök körforgását, találkozás és szerelembeteljesülés egyedi lehetőségét, út- és tűz-víz vonalait. Nagyon hangsúlyosak az alapelemek itt is, a föld, levegő, tűz, víz. Háromszor olvastam el egymás után a könyvet, és egyre mélyebbre süllyedtem-ástam a gondolataimban, mint ahogy az iszap az első mesében betemette Jonibét a hét év alatt.
Az örök emberi-isteni mivoltot, születést-szerelmet-halált körbejáró, körülúszó, körülrepülő gondolatokat néhol megfoghatatlan, néhol nagyon is konkrét élethelyzetekbe ágyazza lírai, olykor nagyon világos, könnyen érthető, olykor csak érezhető, sugalmazott, áttetsző szövegrészekkel. Mélyen megfogott a történet, ám jó lenne megfigyelni, hogyan hat egy gyerekre, miként dolgozza fel ezt a mesét, a finoman körülúsztatott életnehezékekből mit fog fel, és tart meg – ám ehhez nincs kellő korú kontrollcsoportom, így a próbát másra hagyom. A másik oldalban viszont biztos vagyok, az Irijám nagyon szép felnőttmese.

Rofusz Kinga, Both Gabi, Schein Gábor 

„Ilyen szépet álmodni sem mertem”

A december 17-i könyvbemutatón a 40 éves, Füst Milán-díjas szerző, akinek egy héten belül adták ki meséjét és Egy angyal önéletrajzai című regényét is, elmondta, hogy könyvét a teremtés és a búcsúzás iránt fogékony gyerekeknek és felnőtteknek szánta. A szöveg nem egyszerre született, a mese alapján hét évről kellene beszélni, de az Irijám régebbi. A három verses mese közül az első született legkorábban, 13 évvel ezelőtt, azon az éjszakán, mielőtt a feleségével bement volna a kórházba (napokkal később megszületett a fiuk). Az első mese szövegét egy éjszaka alatt írta; egy szerelem története, amelyből egy gyermek is születik, Joremes, aki azonnal független lénnyé válik. A legkésőbb pedig a második rész készült el.
 Az Irijám és Jonibe az egymásra találás, születés, elválás, egyedül maradás és újra egymásra találás története. Nagyon fontos jellemzőként kijelentette: „Egymás teremtésének a története is.” Arról szól, hogy az egymással való együttlétben hogyan teremti meg önmagát a halkirálynő és a madárkirály. A bemutatón Both Gabi kérdésére, miszerint rejtőzködő és írásaiban megmutatkozó író-e, azzal válaszolt, hogy írásaival szeretne láthatóvá lenni. Rejtőzködés, megmutatkozás – mindkét tulajdonság nagy benne, a rejtőzködni és a megmutatkozni vágyás is.
A szöveghez – a szerző felesége mutatta meg a kéziratot a kiadóvezetőnek – nagyon egyedi és különös hangulatú illusztrációk tartoznak. („Ilyen szépet álmodni sem mertem” – mondta Schein a képi világról.) Eredetileg Ilyés Juli kapta volna a feladatot, de mivel a diploma megszerzésére kellett összpontosítania, ezért nem vállalhatta. Az illusztrálásra Sándor Csilla a személyesen nem, csak munkái által ismert Rofusz Kingát kérte föl, aki mind a szerzőtől, mind a kiadótól teljesen szabad kezet kapott. Ez, mint elmondta, egy ideig nyomasztotta. Nehezen kezdte el, mivel időtlen a történet, s ezért inkább a hangulatot próbálta megragadni, aztán egyre inkább élvezte a munkát. Az illusztrációkon részben Frédéric Clément hatása is felfedezhető. Meglepetés volt számomra látni a bemutatón a mintegy öt évig készült, nagyszerű animációs filmjét, a Sellő és a halászt, mintha rímelne az Irijámra: hol köttetnek a nagy szerelmek, van-e beteljesülés? Az „antagonisztikus” – mint tanultuk anno világnézetórán – ellentétek feloldhatók-e? És e műveken túl egy földi halandó számára továbbra is nyitva marad a kérdés: van-e idvezülés? A szó több értelmében is. Vagy földön, vagy vízben, vagy tűzben, vagy levegőben. Vagy.

Rofusz Kinga, Both Gabi, Schein Gábor, Sándor Csilla 

Schein Gábor

1969. július 2-án született Budapesten. 1987-ben a budapesti József Attila Gimnáziumban érettségizett. 1993-ban az ELTE-n magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1994-től 1996-ig a debreceni KLTE Germanisztikai Intézetében modern német irodalmat, 1996-tól 1998-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszékén modern esztétikai elméleteket oktatott. 1994-től az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanára. 2005-től egy évig a Bécsi Egyetem vendégtanára volt. PhD-fokozatot 1997-ben szerzett, disszertációjának címe: Poétikai kísérletek az Újhold költészetében (Nemes Nagy Ágnes, Lator László, Pilinszky János, Rába György) 1994–1995-ben a Határ, 1995-től 2005-ig a Pannonhalmi Szemle szerkesztőségének tagja volt. 2003-tól az Irodalomtörténet főszerkesztője. Szépirodalmi művei és irodalmi tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban és önálló kötetekben.

Csodaceruza, Budapest, 2009


Oldaltérkép