Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Anno – Óz, a csodák csodája

Szerző: FrankenStein, a helyiség kalapácsa
2008. december 14. 18.56

 Anno, 1900 áprilisában vetette papírra Chicagóban L. Frank Baum The Wonderful Wizard of Oz című meséje elé, hogy az Andersen- és a Grimm-mesék már kissé porosodnak, irodalomtörténeti témává váltak, így jó lenne újakat, moderneket kitalálni. Eggyel megpróbálkozik ő is, amelynek csak egy feladata lesz, hogy szórakoztasson. E „modernizált mese” mit sem veszített aktualitásából, újabb magyar változatát november 28-án mutatta be az Anno meseboltban a General Press Kiadó; az illusztrátor Szegedi Katalin és a szöveget átdolgozó Rét Viktória szerkesztő jelenlétében.

   

Navigare necesse est: a helyiség szelleme

Először jártam a meseboltban, és az eredetileg szürke kis textilüzletből Szigethy Katalin és Horváth Gyula ízléses, otthonos mesekönyvesboltot varázsoltak és faragtak, a lehető legjobban gazdálkodva a térrel. Színvonalas a könyvválaszték, értéktelen kiadványokat nem láttam a polcokon. A könyvek mellett viszont játékok, lemezek, kézművestermékek színesítik a kínálatot. A falakon neves illusztrátoraink kisebb-nagyobb munkái erősítik az első kedvező benyomásokat. Itt a kicsik kedvükre letelepedhetnek, van kuckó, ahová be lehet bújni, hajókormány, amit – előtte akkurátusan felvéve a tengerészsapkát – minden gyerek meg akar forgatni legalább egyszer. A kis galériában pedig kiállítások váltják egymást, legutóbb Kiss Márta műveit láthatták az érdeklődők, most pedig Szegedi Katalin ízes, főként ózos illusztrációi vezetik a szemet. Géniusz Lóci köszöni, az Annóban jól van.

 Szegedi Katalin, Rét Viktória és Szigethy Katalin, a Naphegy főszerkesztője

Ne csodálkozz Ózon!

A General Press és Szegedi Katalin gyümölcsöző kapcsolatának nem nyúlfarknyi a múltja. A kezdeti, klasszikusnak számító királylányos történetektől az évek folyamán elrugaszkodva – és számos Szép Magyar Könyv díjon keresztül, nem úttalan utakon – legutóbb eljutottak az Alice Csodaországban számomra etalonnak tartott kiadványáig. A javíthatatlan illusztrátor tökélyre fejlesztette kollázstechnikáját, majd tökéletes kötet született. Azóta több műben is megcsodálhattuk tehetségét, Boldizsár Ildikó borongós meséit színezte, Szabó Magda Tündér Laláját jelenítette meg, de az Alice-hez mérhető, hasonlóan nagy munka csak most jelent meg tőle magyarul. Az Alice-ben azt szerettem, hogy minden kis csipke, falevél, tollpihe, a legutolsó fűszál a háttérben a helyén van, óriási türelmet igénylő és rengeteg időt felemésztő, a végletekig kidolgozott lapjai méltán váltották ki a szakma és a közönség elismerését. Oly magasra tette a mércét, hogy kíváncsi voltam, merre indul tovább.

 A harcias fák erdejében A gonosz Nyugati Boszorkány

Már akkor készült az Ózra, egyik kedvenc meséje illusztrálására. Ezt egy évig formálta, dédelgette, rajzolta, ragasztotta, hordta ki. Bár a nyomda munkájával nem volt teljes mértékben elégedett – többek közt az általa nem kedvelt rózsaszínű árnyalatot nehezményezi a borítón –, legújabb könyve is minden elismerést megérdemel. Ha nem lenne az Alice, lehetne leg-elni! Csodálatosak a képek, különleges Dorka arcvonása, kecsesek, finomak a mozdulatai, mint főhőseinek általában (nagyon szép, ahogy ül az egerek között); e könyvében erőteljesebben használja a sötét színeket, mint tőle megszokott, például a gonosz Nyugati Boszorkány telitalálat, a Boszorkányos meséket
idézi a harcias fák támadása fejezetben az erdő képe stb. Úgy tűnik, lezárta vagy ideiglenesen (negyven év?) szünetelteti királylányos korszakát, s most már nem idegenkedik semmilyen történettől, amiben fantáziát lát.

 Dorka az Anno falán

Mert fantáziája van neki. Totó népi mintákkal díszített nyakkendőjétől a Smaragdvárosban kerekező gyerekig (az Anno logója lett) számos apró ötletet, humort lehet felfedezni képein. Galgamácsa és Tokió egymás mellé állítása, a D betű Dorka nyakláncán, a pisilő kiskutya, a lábujjai közt banánt tartó majom mind-mind jó példa erre. Az ínyencekre pedig további meglepetések várnak, illusztrációkból kilógó képi bonmot-k: amikor a vicsoriak a szétesett, széttört, feldobott talpú Bádogember elemeiből újra Bádogembert eszkábálnak, mindezt Dr. Tulp cégére alatt teszik, a Szegedi-képből pedig kilóg Rembrandt híres anatómialeckéje… E kötetben is találkozhatunk a művésznő állandó jelzőivel: csipke, madártollak, a papírtól a legnemesebb textíliág felhasznált anyagok, csíkos zokni (most nem tehette lányhőse lábára, hiszen kockás ruhája van, így a boszorkányok vehették föl), légies női szereplők. Ezer finomság bújik meg a képeken.

 Óz az ózonban

L. Frank Baum valóban modern, hiszen időtlen mesét írt; ki ne szeretne hazaérni, ha távol repíti a sors otthonától, ki ne óhajtana bátrabbá, okosabbá, érzőbb szívűvé válni? (Dorkát pedig külön megértem, ifjabb koromban én is folyton a prérit áhítottam, noha egészen más okból: ahol együtt lovagoltam volna Gojko Mitićcsel – ha tudtam volna, hogy az a préri, ahol e filmeket forgatták, milyen közel van kies hazánkhoz…) A történet világos, kedves, szerethető, Rét Viktória pedig Beöthy Lydia  szövegét gördülékeny, baumi értelemben vett modern, élvezetes nyelvre dolgozta át. A papírminőségtől a szerkesztésen át a képi megjelenítésig (teammunka! lásd a mesében) egy sokak által szeretett, gondozott, szép kiadvány született.

L. Frank Baum: Óz, a csodák csodája

General Press Kiadó [Budapest, 2008]

Kötött, A4, 164 oldal, matt műnyomó papíron, 3500 forint

Illusztrálta: Szegedi Katalin
Fordította: Beöthy Lydia
A fordítást az eredetivel egybevetette, átdolgozta és szerkesztette: Rét Viktória
Felelős szerkesztő: Besze Barbara
Nyomás és kötés: Kaposvári Nyomda

Szegedi Katalin blogja



Oldaltérkép