Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Boszorkányos mesék, keserédes történetek
Kiből lesz az olvasó? 13. 

Szerző: Franken Stein
2007. március 9. 18.17

 Ritkán vesz az ember úgy a kezébe könyvet, hogy még nem olvasta, de már nagyon sokat tud róla. Boldizsár Ildikó köteténél így történt. Láttam belőle Szegedi Katalin-illusztrációkat egy kiállításon, ahol a szerző beszélt a születőben lévő műről, a boszorkányokról, a nőkről, szomorúságról, jóságról… azaz az életről. Hallottam két elődkötete vessző- (seprű-) futásáról és az illusztrátor álmáról, valamint a szerzőpáros sokéves egymást kerülgetéséről. És hallottam a kötet talán legfontosabb meséjét a szerző előadásában. Tárgyilagosságról tehát szó se lehet.


…márpedig nincsenek

Az Amália álmai című könyvben megjelent meséket Boldizsár Ildikó eredetileg  A szerző a Millenárison Amáliáról mesélegyetemi csoporttársainak írta, s ők lepték meg a kötetbe rendezéssel. A meglepetések azonban ezzel nem értek véget. – Harmincér’ Amália álmait! – kiabálhatta volna a rikkancs a kilencvenes évek elején, de nem tette, így a világ legszomorúbb boszorkányáról szóló mesekönyv darabja harminc kemény magyar forintért jogos tulajdonosához, a szerzőhöz vándorolt. A nem tipikus, ám Közép-Európában korántsem egyedi eset után Boldizsár Ildikó – talán bumerángeffektus elleni varázslással is élt – újabb mesekönyvet próbált meg a magyar olvasóközönségre tukmálni (A Fekete Világkerülő Ember meséi), ekkor már kicsit több szerencsével, hiszen ha nem is minden kötetet sikerült Magyarországon eladni, azért magyar kezekbe került Kárpátalján a kiadott példányok jó része. E hányatott életű könyvek után már-már azt hihette a földhözragadt, valóságkenyéren és 

Boldizsár Ildikó
Mesekutató, író, szerkesztő. Az ELTE esztétika–magyar–népművelés szakára járt, diplomamunkáját a nép- és műmesék összehasonlító elemzéséről írta. 1993 óta tanít gyermekirodalmat és meseesztétikát. 1998-ban lett a néprajztudomány kandidátusa. Jelenleg a Magvető főszerkesztője. Néhány éve mesével gyógyít. Elismerései: „az év könyve”, Artisjus-, IBBY-, Aranyalma-, József Attila-díj. Elméleti munkáin (Varázslás és fogyókúra – Mesék, mesemondók, motívumok; Mesepoétika) és mesekönyvein (Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról; A Fekete Világkerülő Ember meséi) kívül 14 mesekönyvet állított össze, valamint alsó tagozatos olvasókönyveket írt.
-són, valamint középkori jogtörténeten nevelkedett emberfia, hogy (Boldizsár-féle) boszorkányok tényleg nincsenek.

…márpedig vannak III.

De aztán – mint a legtöbb mesében – valahogy minden jóra fordult: az átkot lerázva a Móránál a fejükbe vették, hogy egy életük, egy haláluk, csakazértis kiadják Boldizsár Ildikó meséit, és a sors úgy hozta, hogy a szemérmes író és illusztrátor útjai keresztezték egymást. Szegedi Katalin, mint a gyerekirodalmi fesztiválon elmondta, a megkeresés napjának éjszakáján – ez közel sem ritka nála – már a főszereplőről, Amáliáról álmodott. Nagy hajzuhatagot, benne kígyókat és egyéb állatokat látott. Felébredve elhessegette a bizarr ötletet. Amikor pedig beleolvasott a kéziratba, a két előző könyvből egyberostált mesékbe, megdöbbent, mert a történetben Amália valóban ilyen volt. Mese mesét, illusztráció illusztrációt követett, és a Francia Intézetben már láthattuk a képek egy részét s hallhattuk a szerző elégedettségét („illusztrátor és író között ennél nagyobb lelki és szellemi összhangot elképzelni sem lehet”). Úgy tűnik, nem ül átok az új kiadáson, hiszen megjelent, és még mindig meg lehet vásárolni. A kezemben van, nem üresek a lapok, boszorkányos!

Szegedi Katalin, Sándor Csilla (Csodaceruza) és Boldizsár Ildikó a bemutatón

A csodák határa: elérni az elérhetetlent

Boldizsár Ildikó meséi nem gügyögnek. Veretes mesenyelvezettel, a rá jellemző választékos  A csíkos zoknis főboszorkány és Amáliastílusban követik egymást a filozofikus mélységű történetek. Az első Amáliáról, a világ legszomorúbb boszorkányáról szól. Jó szerkesztésre vall, hogy ez az édesbús mese került a könyv elejére. Talán meghökkentheti a gyerekeket, hiszen nincs boldog végkifejlet, a boszorkány pedig a varázslataival sem érheti el célját: kiválasztottja, akit bűbájjal sem sikerült elcsábítani, tántoríthatatlanul hisz az álmaiban, noha a szerelme valójában ezt a rajongást talán meg sem érdemli. És a csoda sem segíthet. Ahogy több kötetbeli mesében sem. A Nap és a Hold szerelme egyszer beteljesül, csillagok születnek belőle, de többször nem találkozhatnak, mert az a világ egészére nézve végzetes lenne. Ugyanígy epekedik egymásért a vakond és a mókus, életkörülményeik azonban gyökeresen és ágas-bogasan eltérnek, így a kölcsönös vonzalom ellenére nem tölthetik együtt az időt. A madarakat, hogy benépesítsék a földet, a madárkirálynak – aki a madárboldogság mibenlétét keresi – el kellett választania egymástól, hogy mindenütt legyenek: „legsivárabb mégiscsak az a táj, ahol egyetlen madár szárnya sem lebben”. Így például a költöző madarak csak ritkán és rövid ideig találkozhatnak korábbi barátaikkal.
Boldizsár Ildikó meséi az ember kimondott vagy a gondolat legmélyebb rétegeibe rejtett céljait járják körül: a boldogság keresése, az elérhetetlen elérése, a mulandóság visszafordítása (hóemberes mese) a kölcsönös egymásrautaltságot nyűgből szépséggé varázsolni (árnyékos mese). Azokat a célokat, amikért, ha nem is fogalmazzuk meg őket, nap mint nap harcolunk. És ha nem érjük el
Szegedi Katalin
Rendszeres böngészőinknek juszt sem írok újabb életrajzot, hiszen a kisujjukban van. Aki viszont ritkán téved honlapunkra (ejnye), az járjon utána:

Egy javíthatatlan illusztrátor: a Szép Magyar Könyv díjas Szegedi Katalin
A ma is látogatható kiállítás: http://www.virtuartnet.hu/szegediexh/szegedi.htm
a Csodaceruza legújabb, 27. számában
az Art Limes készülő, „bolognai” száma

őket, akkor meg kell becsülni az apró örömöket is: egy szép virágot, az eső természetélesztő hatását, a csillagok ragyogását, az elérhetetlen utáni meddő vágyakozás szépségét. Bölcs értékőrzés, a bennünk rejlő egyedi szépség megőrzése és a realitásokhoz való ragaszkodás hatja át a kötetet.
A könyvbemutatón elhangzott, hogy a szerzőpáros olykor melankóliára hajlamos. Ám nemcsak ez a keserédes hangulat szövi át a mesék fonalát, azért olvashatunk vidám és ugyanúgy tanulságos történeteket is a könyvben, ilyen például az Amáliáról és az esőkről, a sün meglelt nevéről és a virágok egyediségéről szóló. A szomorú (depressziósnak diagnosztizálnák a szakértők) hal esete is messze túlvezet a történeten. Búval bélelt, iszapba fúrt halpolitikáján csak a repülés, szárnyalás segíthet.
Boldizsár Ildikó meséit nagyon jó olvasni. Szép, A Franci Intézetben kiállított képen Amália és a Füvetrágó Erdei Csudaszabatos mondatokban régies, népies, ritka kifejezések is felbukkannak sokatmondó mesenevekkel: Tobozdobbancs, Fekete Világkerülő Ember, Füvetrágó Erdei Csuda, Kaszanyűgbükkönyös-rétek stb. Az ilyen nyelvezetre nagy szükség van, hiszen a technokrata, bulvár-, hivatali stb. szleng még az irodalomba is betüremkedett: újabban íróktól is hallani a mérték nélkül használt „rendelkezik, működik, kerül…” divattöltelékszavakat, holott úgy is lehet fogalmazni, ahogyan a jelen kötet szerzője teszi.
Szegedi Katalin illusztrációi a már az
Aranyhajú leányban
megismert technikát viszik tovább. Az egész oldalas gyönyörű színes képek mellett egyszínű kisebb illusztrációk díszítik a szövegoldalakat. A valószínűleg financiális megszorítást Szegedi Kata nem bánja, így többet hagyhattak az olvasó fantáziájára. Ebben a könyvben is felismerhetők stílusjegyei, motívumai: hajzuhatagtól a sudár termeten át a csíkos zokniig sok királylányos vonás előkerül. És egy kicsit most is eltér a megszokottól, olyan mesékbe is belerajzolta Amália alakját, amelyekben nem is szerepel. A francia kártya pedig már egy másik meséhez, a hamarosan megjelenő Alice-hoz vezet…
Könyvelődjeinek története dacára nyugodt, hosszú utóéletet kívánunk a Boszorkányos meséknek!

Amikor nem akart az esőben táncolni

Fülszöveg

Gonosz boszorkány, vasorrú bába, vénséges banya, ugye ilyesmik jutnak eszedbe
a boszorkányokról? A mi boszorkányunk, Amália, szépséges szép, ért az állatok
és a növények nyelvén, csöppet sem gonosz, legfeljebb néha szomorú. És ami a legfőbb: csodás meséket mesél. Mesél az esőről, a napról, a holdról, csillagokról, felhőkről, virágokról, madarakról, színekről és árnyékokról, és a mesék boszorkányos varázslata hatalmába kerít mindannyiunkat, kicsi és nagy olvasót egyformán.

A...
 világ...
 legszomorúbb...
boszorkánya

Boldizsár Ildikó – Szegedi Katalin: Boszorkányos mesék

Móra Könyvkiadó, Budapest, 2006


Kötött, 104 oldal, 1990 forint
Felelős szerkesztő Merényi Ágnes
Műszaki vezető Diósi Katalin
Nyomás, kötés Alföldi Nyomda
ISBN: 9631182592

Link:
www.mora.hu

Kiből lesz az olvasó? sorozat:
Kiből lesz az olvasó? – Tanulmánykötet az olvasóvá nevelésről  
Kakadudalok, kakadudalol Szilágyi Ákos strófáira
Szerintem mindenki maradjon otthon… és olvassa el!
Röpirat a lektűr védelmében
Szaftos történetek Findusztánból: Mit főz ki Pettson és Findusz?
„A magyartanítás jelentős megújulás, módszertani és tartalmi átformálódás előtt áll” – interjú Fenyő D. Györggyel
Az indián sajt legújabb esete – a Geronimo Stilton-sorozat
Slade: Törzsek – küzdelem a serdülőkorral
Hollókapu, az Ötök erejével
Hogyan éljük túl… például kamaszodó leánygyermekünket?
Wilson: Folytassa, Lottie...!
Történetek Naszreddin Hodzsáról
Friss Tavaszi böngésző a Naphegy Kiadótól


Oldaltérkép