Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


A csuka parancsára
Az orosz mesekulisszák mögé

Szerző, fotó: leho
2012. január 6.

 Tavaly év végén jelent meg a Manó Könyvek kiadásában A csuka parancsára című orosz népmese-válogatás. A mind terjedelmében, kiállításában, mind külcsín-belbecsében jelentős kötetnek szép jelent-jövőt jósolunk. Decemberben jártunk az egyik könyvbemutatón (Újbuda Center, Líra könyvesbolt), ahol nemcsak az orosz népmesékről tudhattunk meg többet, hanem a kötet születésének hátteréről is.

A kancsuka parancsára

Ma már nincs szó a kancsuka parancsáról, azaz a keleti igét erőszak nélkül élvezhetjük. Kicsit furcsa is visszatekintve, hogy a „létező szocializmus” alatt egyetlen orosz népmese-válogatás sem jelent meg Magyarországon. Hajdani irodalmi olvasókönyvből ismerős lehet ugyan A répa (erre sokat ökörködtünk iskolai mezőgazdasági munkán, ahol cukorrépát kellett az anyaföldből kibányászni), A csuka parancsára vagy éppen más, kortárs kötetből a háziemberkedésről szóló mese (Kinek van nehezebb dolga?), ám több újdonsággal is szolgál a válogatás (erről lentebb) nem csupán a laikusok számára.

 
 

Nem tudok elvonatkoztatni. Az élemedett/szép korúak nem tudják másképp olvasni a könyvet, mint egykori varsói szerződésbeliek. A fordítók itt-ott rá is játszanak az összekacsintásra: a medve Miska bá’, Mihail Mihajlovics, a szibériai illetőségű, nagyravágyó cirmos pedig Macska Macskájevics – képtelenség nem gondolni e nevek olvastán Ványa Ványadtovicsra. De nem ettől jók vagy pikánsak e történetek. Szépek, tanulságosak a mesék, le sem lehetne tagadni a forrásukat, még az állatmesék is hordoznak valamit az orosz/szláv néplélekből, és a mesék félmondatain is átsüt, ez Kelet. Itt a mindenekfeletti cár bármikor kiadja a parancsot: „délre a város minden lakosa egy-egy fenyőtobozt vigyen neki ajándékba” (A fenyőtobozok), ám a történet végkicsengése a mi „egyszer volt Budán kutyavásár” szólásunkra rímel. Az orosz környezet, élethelyzetek mellett azért nemzetközi toposzok is akadnak szép számmal, ilyen például a csónakba kitett gyermeké (A madarak nyelve). Itt-ott felbugyborékol a humor is, például: „A cár elvette, forgatta kezében a gyönyörű tollat, és attól fogva jóízűen evett-ivott ismét, búcsút mondott a bánatnak. Aztán egy verőfényes szép napon el talált gondolkozni a Tűzmadárról.” Ez a patópáli hozzáállás olyannyira ismerős.

   

Kun Fruzsina valamit nagyon elkapott az illusztrálás során. Ennyire egyik könyve sem tetszett, a kaszás kakastól a lábát szégyenlősen összezáró lányig csupa eltalált figurában gyönyörködhetünk. Állatai, egész alakos alakos képei, helykitöltő, lap széléről benéző, kifutó illusztrációi a kitűnően szerkesztett és szöveggondozott kötethez méltóak. Valami mesterségbeli pluszt is hordoznak ezek a képek, de erről meséljen inkább a grafikus (lentebb).

 

A szépséges kulissza

Az Újbuda Center Líra könyvesboltjában december 10-én mutatták be a kötetet, ahol sok, nem csupán a mesekönyvre vonatkozó kérdésre választ kaptunk. Tehát nézzük, mi van a szépséges Vaszilisza mögött! Boldizsár Ildikó szerkesztő hol szó szerint, hol tartalmában idézett gondolatai következnek.
Az orosz mesék általános jellemzői: „A legkegyetlenebb, legkönyörtelenebb mesék, tulajdonképpen kegyetlenebbek, mint a Grimm-mesék”, az Afanaszjev-féle orosz mesegyűjteményről is  elmondható az, ami a Grimm-mesékről is, hogy a teljes anyag kb. 30 százaléka való a gyerekeknek. A csuka parancsára című kötetbe például csupán öt mese került ebből a gyűjteményből.

 

Magyarországi megjelenésük: Gyerekeknek szóló, kizárólag orosz meséket tartalmazó könyvek a magyar gyerekkönyvpiacon nincsenek, a hatvanas-hetvenes években is csak a „Szovjetunió népeinek meséi” címmel jelentek meg mesekönyvek. A felnőtteknek készült Népek Meséi sorozat 84 kötetében sincsenek kimondottan orosz mesék. „Kolosi Beáta, a kiadó akkori igazgatója (azóta a cég vezérigazgatója) találta ki, az ő ötlete volt, és én azonnal igent mondtam, annak ellenére, hogy 19 megjelent mesegyűjtemény után már nem terveztem több ilyen jellegű könyv összeállítását, szerkesztését. De amikor Bea megkért, három perc alatt összeállt a fejemben a kötet. Mostanában akkor mondok igent egy munkára, ha azonnal látom magam előtt a kész könyvet. Persze utána kellett jó két hónap, amíg valóságosan is összeállt a könyv.” „Volt olyan mese, amit a szegedi gyerekkönyvtárban találtam meg, zárolt, kikölcsönözhetetlen kötetben, odautaztam, megnéztem, a szegedi könyvtárosok pedig lefénymásolták nekem, amiért azóta is nagyon hálás vagyok. Ez az Ébert Ina fordította nagyon régi mesekötet volt az egyik fő forrásom, a másik kettő pedig A repülő hajó [Ifjúsági, 1955, Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa szerk.] és A tűzmadár [Afanaszjev, Magvető, 2006] című kötet. Ezeken kívül kb. húsz olyan kötetet néztem végig, amelyekben szerepelt egy-egy orosz mese, ezek is bekerültek a válogatásba.
A cím: „A csuka parancsára című mese szinte mindenkinek »megvan« gyerekkorából, ezért ez lett a kötet címe, a répás mese pedig tudatosan került a legelejére, mert ez a mese is jó érzéseket kelt azokban a szülőkben, akik valaha hallották ezt a mesét az oviban.”
A rutin és az évek – mondta a szerkesztő a mesék jó ritmusáról. „Imádtam csinálni, régen volt ilyen örömmunkám!”

 

 

A technika

Kun Fruzsina: „Ezt jól kitaláltam – már az idő szempontjából, mert elég lassú! Azt csináltam, hogy – főleg azoknál a képeknél, ahol háttér is van, az egész oldalasaknál – először megterveztem a kompozíciót, aztán egy akvarelles hátteret festettem alapszínnek, kihagytam a figuráknál, utána diszperzittel, sima falfestékkel festettem ki a figurák foltját (tulajdonképpen még erre is festettem), s megvártam, hogy megszáradjon. Ettől van nekik ez a textúrája, majd az egészet átrajzoltam pasztellkrétával! Kicsit lassú technika… Nagy meló volt.”

 A kötet végére pedig azért került a Bátor sólyom, mert Ildikó kedvenc („a női tudás”) meséje, illetve Fruzsináé is az lett, mivel ez az utolsó mese (de persze nem csak ezért).
„Másodikosok, harmadikosok önállóan is olvashatják, hiszen nagyon jól megtervezték a betűméretet, de 28 év után eljutottam ahhoz a felismeréshez, hogy a népmeséket a gyereknek nem olvasni, hanem hallgatni kell. Tessék nekik mesélni!” (B. I.)

A csuka parancsára. Orosz népmesék

Manó Könyvek, Budapest, 2011
Kötött, 200 oldal, 3990 forint
Válogatta, szerkesztette: Boldizsár Ildikó
Illusztráció: Kun Fruzsina
Tervezte: Sebastian Stachowski
ISBN: 9786155028724


Oldaltérkép