Trónörökösök a színen 2012 Vámosi-Nagy Zsuzsa és Csáki András koncertje A Starlet Music Management 2008 novemberében, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében indította el a Trónörökösök a színen című sorozatot, amelyen kiugró tehetségű fiatal előadóművészek mutatkoztak be egy-egy koncerten. A következő hangversenyen május 19-én Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész, Csáki András gitárművész hallható a MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködésével, az ifjú amerikai karmester, Teddy Adrams vezényletével.         Az MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon 2. Tamás Edit a múzeumról Sárospatak: Tokaj, Bodrog, kollégium híres pennakoptatókkal, reneszánsz vár, Rákócziak, 1708-as országgyűlés, sub rosa, habánok, visszaszolgáltatott könyvek, A vöröstorony kincse, év múzeuma 2003 – ez férne hirtelen a címkefelhőmbe, majd húsz éve nem jártam Patakon. Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeumának igazgatónője mesélt az intézmény hétköz- és ünnepnapjairól a május 11-i sajtónapon.         Nem minden az, aminek látszik Katarina Mazetti: A pasi a szomszéd sír mellől A regény kiugró sikert aratott Svédországban, azóta 25 nyelvre fordították le. Maga a borító könnyű lektűrt sejtet (a jó könyvet is el kell adni), az ott olvasható idézet szintén ezt erősíti: „Két magányos svéd harmincas elbűvölő és bájos love storyja”. A kötet számomra nem elbűvölő, nem is bájos (noha nyilván valakire így hat), ez a szerelmi történet mélyebb, húsbavágó kérdéseket feszeget. Az életben jó, ha egyszer adódik ilyen elementáris szenvedélyekkel teli, mindent elsöprő szerelem. Bájosság legföljebb abban van, ahogy a benne lévők, akiket magával ragad ez a fergeteges érzés, egymásra találnak.         Az MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon 1. Képeslapok Május 11-én Sárospatakon jártunk, ahol Tamás Edit, a Rákóczi Múzeum igazgatónője mutatta be intézményét, eredményeiket, terveiket. Aznap nyílt egy időszakos kiállítás is Felfedező magyar vadászok címmel, amit Kubassek János tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója nyitott meg, illetve tartott a témában előadást. A nap szenzációja azonban az Európában is egyedülálló középkori ágyúöntő műhely régészeti feltárásának bemutatása volt.         Beethoven, Richard Strauss, Zukerman, Fesztiválzenekar Két Beethoven- és két Richard Strauss-mű hangzott el a Budapesti Fesztiválzenekar háromszor ismételt koncertjén, Fischer Iván vezényletével, az egyik legnevesebb hegedűművész, Pinchas Zukerman közreműködésével. Bár Beethoven és Richard Strauss között szinte semmilyen összekötő kapocs nincs, a hallgató mégsem érezte ennek hiányát. Két világ tárult elénk, kétféle zeneszerzői attitűd, két korszak nagy alakjának jellegzetes darabjai.         Megdöbbentő, székhez szögező Zimmermann: A katonák – cédéfelvétel Bernd Alois Zimmermann egyetlen operája, A katonák hihetetlen erejű darab, sokan az egyik legjobb XX. századi operájának tartják. Sajnálatos módon nálunk a szerző neve jórészt ismeretlen, műveit nem halljuk, üdítő kivételként Fazil Say zongoraestjén szerepelt egy műve. Zimmermann operáját figyelemmel kísérve egészen különleges, izgalmas zenei világ tárul fel, mely jóval több figyelmet érdemelne. Szerencsére lemezen megjelent A katonák felvétele újra, korábban a Teldec, most a Warner gondozásában.           Ellőni a pukiport Jo Nesbø: Doktor Proktor pukipora Jo Nesbø első ifjúsági műve, a Doktor Proktor pukipora az idei budapesti könyvfesztivál egyik gyerekirodalmi durranása volt. Vitték, mint a regényben a fingonautaport. A befutott norvég krimiszerző eredetileg gyerekének, „belső használatra” szánt meséit jelentette meg regény formában 2007-ben, a történet azóta népszerű sorozattá bővült. Egyelőre az első kötetet adta ki a Kolibri, a folytatásokig nézzük, mitől megy égbe Doktor Proktor! Megkérdeztük a regényről a fordítót, Petrikovics Editet is.           Traviata a Magyar Állami Operaházban, kétszer Verdi Traviatájának bemutatóját a korabeli közönség megbuktatta, talán a tüdőbajos Traviatát éneklő Fanny Salvini-Donatelli külseje, talán a másik hős, Georges Germont megszemélyesítőjének nem tökéletes színészi vénája miatt. Az előbb említett Felice Varesi Verdit okolta a sikertelenségért, a zeneszerző pedig úgy gondolta, hogy majd az idő bebizonyítja művének értékét. Így is lett.           Klebelsberg Kunó II. – A Tinta Könyvkiadó pályázata A Tinta másodszor írja ki Klebelsberg Kunó pályázati felhívását. A pályázaton magyarországi oktatási intézmények vehetnek részt. A pályázat célja magyarországi oktatási intézményekben tanuló és kimagasló eredményt elért tanulók év végi könyvjutalmazása magas színvonalú, az alap- és középfokú oktatásban és az önképzésben is jól használható könyvekkel, szótárakkal.           Maradj fiatal egy életen át! Fotózz és nyerj! – A Monitor Magazin pályázata (Monitor Magazin) Olyan fotókat várunk, amelyeken jól tükröződik a generációk közötti kapcsolat, az egymáshoz való közeledés. Fontos, hogy minimum két generáció legyen a képen. A fotón szerepelhet a nagymama az unokájával, a szülőkkel, a fiatalabb barátokkal vagy a fiatal szülő a gyermekével, ezenkívül várunk olyan képeket is, amelyek hatvan év felettiekről készültek, hangsúlyozva, hogy az ő életük is lehet tartalmas, aktív, derűs és kellemes. A legkreatívabb alkotást díjazzuk, valamint értékeljük a népszerűséget, és teret engedünk a szerencsének. Három díjazottat hirdetünk: – a zsűri által legjobbnak ítélt kép, – a Facebook-oldalunkon a legtöbb like-ot összegyűjtő fotó; – a sorsolás útján kiválasztott alkotás tulajdonosa kapja az értékes nyereményeket. A zsűri tagjai hivatásos fotósok és a nyeremények felajánlói. A Monitor Magazin Facebook-oldalán folyamatosan teret engedünk a pályázóknak, hogy megjelentessék a fotójukat, arra pedig szavazhatnak a minket lájkolók, ezzel is népszerűsítve az elkészült alkotásokat, a pályázatot, a küldetésünket. Részletek május 8-ától:           Let there be rock, let there beer! Tabán 2012 Negyvenéves a Tabán. Persze nem a városrész, hanem mint legendás LGT-, Mini- és egyéb (például Kopaszkutya) koncertek helyszíne. Ha csak egy szám erejéig, de megidéztetett az LGT, volt Mini Török bácsival, ám bigbandesítve, fellépett a Beatrice újabb karnációja, és a Korál zárta az estét Balázs Fecóval, az egykori Taurus-taggal. Május 1-je a Tabánban tehát nem tehetségkutatós sztárocskákról szólt, hanem…           Romantika a javából A Nemzeti Filharmonikusok koncertje Berlioz, Rahmanyinov és Schubert műveiből összeállított műsorral lépett fel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar április 20-án, a hagyományos típusú műsor-összeállítás a romantika darabjaiból állt. Az együttest Kocsis Zoltán vezényelte, Lovro Pogorelich zongoraművészt üdvözölhettük szólistaként. A koncertet záró szimfónia hihetetlenül jó előadásban, karmesteri felfogásban szólalt meg, így sem koncerten, de még lemezen sem hallottam a művet.           A filozófus – a habcsók és a mangalica szorításában Kettőspontyi a Katonában A Katona József Színházban futó Gothár-rendezés, az A filozófus című darab adott ihletet az április 19-i Kettőspont – AEGON-est a Katonában sorozat második előadásához. A házigazda Kocsis Gergely, segítői pedig Jordán Adél és Nagy Ervin színészek voltak. A vendégek: Debreczeni Mónika, a Vylyan borászat vezetője, Egressy Zoltán író, Segal Viktor séf. Terítéken: művészet és borászat, gasztronómia. Mindehhez pedig Szabó Dániel dzsesszzongorista zenélt.           Theodora, Septimius, Didymus Händel: Theodora Georg Friedrich Händel utolsó alkotói periódusában született az oratóriumok közül a Theodora, 64 évesen kezdte írni a művet, az előző évben keletkezett a Salamon és a Zsuzsánna. A Theodora után egyetlen oratóriumot komponált az idős zeneszerző, már félig vakon, diktálva, s a Jephta is tartalmaz újdonságot a händeli dallamszövést tekintve. A bibliai témájú oratóriumok közt világiak is keletkeztek ebben az időszakban is, így a Héraklész válaszúton, és a Trionfo angol nyelvű változata.           Sjón – a világ szeme Varázsos, költői sűrűségű próza a Macskaróka Izland sok magyar számára távoli, egzotikus ország, noha nem másik földrészen található, hanem itt, Európában. Sokat megérthetett az, aki ott volt a nemrég zárult Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik legélőbb könyvbemutatóján. Sjón, a Macskaróka című regény izlandi írója élőben is élvezetesen mesélt, érzékletes mondatokban válaszolt a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János kérdéseire.           A modernségen át Mahler- és Szymanowski-művek dévédén az ICA-tól Nagyjában-egészében egynemzedéknyi távolságban született Gustav Mahler és Karol Szymanowski: 22 év a két zeneszerző közti életkorbeli különbség. Ez a generációnyi distancia meglátszik, helyesebben hallatszik a művészetükben. Mahler még a nagyromantikusok gyermeke, példaképei Wagner, Bruckner, és egy kicsit talán Liszt. Szymanowski is nagyrészt erre a tradícióra épít, jóllehet ő már Strauss, Debussy, és Szkrjabin stílusát is jól ismeri és követi.           A válság éreztette hatását a könyvfesztiválon is A Kossuth lett az év kiadója Kevesebb kiállító, kevesebb érdeklődő, kevesebb megjelent könyv, kevesebb forgalmazás. Az évek óta érezhető gazdasági krízis a könyvszakmát sem kerülhette el. Ennek ellenére számos jó program és kiadvány várta egy könyves hosszú hétvégére az olvasókat. A magyar és külföldi kínálat mellett ezúttal Claudio Magrist és sok északi írót ismerhettünk meg közelebbről, személyesen is. Az év kiadója a Kossuth, az év budapesti könyvesboltja a Libri Allee, a vidéki pedig a soproni Cédrus lett.           Budapesti anziksz Könyvfesztivál a Millenárison, szombat A szombat délelőtt az égiek jóvoltából kegyes volt a fesztiválszervezőkhöz, kiadókhoz, hiszen borongós-esős, ráadásul munkanap köszöntött ránk. Délutánra azonban „elromlott” az idő, és megint sokan elheveredtek, napfürdőztek a szabadban akár a Kisvakond, egy borz vagy épp a Szent Johanna gimiseinek társaságában. Benn többek közt Timo Parvela, Luzsi Margó – Boldizsár Ildikó, Sjón könyvbemutatóján jártunk.           „Felfedeztem, hogy az írás mágia” A Libri újdonságai a könyvfesztiválon Április 17-én mutatta be a sajtónak könyvfesztiválra szánt újdonságait a tavaly alakult Libri Kiadó. A Nyugati téren berendezkedő, ambiciózus tervekkel piacra lépő könyvműhely blogja nevével is rájátszik a helyre és szellemére. De nem csupán ezzel a poénnal – nem fél kihajolni, széles hazai és nemzetközi szerzőgárda művei színesítik a palettát. Kötetei között az esszétől a thrillerig, a könnyed olvasmánytól a slágergyanús gyerekkönyvig számos érdekesség megtalálható.           Vasárnapi koncertek, romantikusokkal – A BFZ és a Rádiózenekar hangversenye Két koncert közül választhatott a Müpa április 14-i kínálatából az érdeklődő, mindkettő romantikus műveket tartalmazott, mindkettőben neves szólista működött közre, és vendégkarmester dirigált. A Fesztiválzenekar háromszor játszott programja két nagy művet ígért, a Rádiózenekar három Schumann-darabot. A Fesztiválzenekar délutáni koncerteket is tart, magam jobban szeretem az este megtartottakat, de kínálkozott a lehetőség, hogy ugyanaznap este még egy hangversenyt is meghallgassak. Brahms Hegedűversenye, és különösen Richard Strauss Sinfonia domesticája nem kimondottan könnyű, vasárnap délutáni szórakozás, a művek időtartama miatt sem.           Budapesti anziksz Könyvfesztivál a Millenárison, péntek Csütörtöktől tart a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison. F Eszti pénteken elsősorban az idei díszvendéget, Claudio Magris olasz írót kapta lencsevégre a kígyó másik végén. Járt egy izgalmas beszélgetésen, amely Fehér Béla Kossuthkiflijét vesézte-mesézte ki, illetve bekukkantott a Semmibe: a dán Janne Tellerrel pódiumbeszélgetett Karafiáth O. És voltak még más illuzionisták, költők, Babolcsai néni.           Ritmusgyakorlat – Fazil Say Fazil Say adott zongoraestet a Művészetek Palotájában április 11-én, a török zongoraművész nem először kápráztatja el a hallgatóságot Magyarországon. Korábban Beethoven III., c-moll zongoraversenyének szólistájaként hallottam koncerten, akkor is, legutóbbi koncertjén is egy nagy formátumú, igen jelentős művészt ismerhettem meg. Say nem a hagyományos viselkedési módot követi a színpadon, és ha zongorázása közben látni nem is, hallani mindenképp érdemes őt.           Arabella, Richard Strauss Richard Strauss a XX. század egyik legtermékenyebb operaszerzője, élete utolsó negyedében szinte csak operákat írt. 14 operája közül még nem hangzott el mindegyik Magyarországon, az Arabella igen, 1934. december 28-án. Az 1860-as karneváli időszak alatt játszódó operát sokan A rózsalovaghoz hasonlítják („egy második Rózsalovag” is lehet – írta Strauss Hofmannsthalnak), mindkettő Bécsben játszódik, a téma a szerelem bonyodalmai.           Jubileumi Sziget Fesztivál – Csík-megakoncert a mínusz egyedik napon A Csík Zenekar fennállásának eddigi legnagyobb, csaknem háromórás koncertjére készül: új feldolgozásokon alapuló Daloskönyvével lép fel a jubileumi Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján, augusztus 6-án a nagyszínpadon. A Sziget szervezői a mínusz egyedik napra kedvezményes, 6900 forintos jegyárat vezetnek be, az „ottalvós” bérletet váltóknak pedig ez a koncert ajándék.           Ünnepi Parsifal az Operában Három olyan darabot találunk a Magyar Állami Operaház műsorán, mely minden évben megnézhető-meghallgatható: Erkel Bánk bánja az egyik, a Diótörő a másik, végül a Parsifal, melynek története nagypénteken csúcsosodik ki. Ebben a szezonban is megnézhettük ezeket a darabokat, és remélhetőleg jövőre is megtartják a műsorrendben ezeket az emblematikus műveket.           Rózsa és Ibolya – a Budapest Bábszínház bemutatója Április 5-én mutatták be a Budapest Bábszínházban a magyar népmesekincs elemeiből és Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért műveiből összeállított, mégis nagyon egységes zenés bábjátékot. A kétfelvonásos darab végig lekötötte a legkisebbeket is. Az ötéves kortól ajánlott Rózsa és Ibolya látványával, mozgalmasságával, mai és mégis irodalmi szövegével népszerű előadás lesz.           Sztravinszkij, Bartók – zene és tánc A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Filharmonikusok estje Két balettot láthatott-hallhatott a néző a március 25-én a Művészetek Palotájában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezésében. A Nemzeti Filharmonikusok hagyományosan megemlékeznek Bartók születésnapjáról, ezúttal A fából faragott királyfi mellett a Bartók-kortárs Sztravinszkij Orfeusz című darabja is felhangzott. Mindkét mű zenéje nagyszerű, mindkettő eredetileg is balettnak készült, a koncerten mindkét mű zenéje és színpadra állítása elvarázsolta a nézőt.           Átadták az idei zenei és irodalmi Artisjus-díjakat Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi nagydíját Spiró György, könnyűzene-szerzői életműdíját pedig Malek Miklós kapta az idén. Az év produkciója a Hobo Blues Band búcsúkoncertje, az év könnyűzeneszerzője Szirtes Edina „Mókus”, könnyűzenei szövegírója pedig Beck Zoltán lett. Az év komolyzenei művének járó díjat Decsényi János alkotása nyerte el. Az év magyarnóta-szerzőjének Jászteleki Sánta Józsefet választotta a zsűri. Artisjus irodalmi díjat ítéltek Zalán Tibornak, Papp Sándor Zsigmondnak és Varga Mátyásnak.           Kortárs bemutató és Schubert A Rádiózenekar koncertje Két nagyszabású, oratorikus mű hangzott el az Olasz Kultúrintézetben március 23-án, a Budapesti Tavaszi Fesztivál sorozatában. Zombola Péter ősbemutóját hallhatta a közönség (a fesztiválon ezúttal nem sok bemutatót élvezhettünk), és Schubert Esz-dúr miséjét, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Rádió Énekkara, valamint énekes szólisták tolmácsolásában.           Helka és Dobozváros Átadták „az év gyerekkönyve 2011” díjakat Április 2-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában Nyulász Péter Helka, Lakatos István Dobozváros című művéért vehette át „az év gyermekkönyve 2011” díjat. „Az év illusztrátora” Szántói Krisztián, „az év műfordítója” Győri Hanna lett, ismeretterjesztő kategóriában az Aula.info Fekete-fehér című könyvét jutalmazták. Az IBBY magyar szekciójának elismeréseit Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár adta át a nemzetközi gyermekkönyvnap alkalmából.           A Balaton legendája újraéled Nyulász Péter: Helka – A Burok-völgy árnyai Fáy András 1836-ban írt, Sió című tündéres regéjét Lipták Gábor Aranyhíd című kötetében dolgozta fel. Ám e tündérnévnek ma már jobbára csatorna és üdítőital gondolattársítása van. Volt, pontosíthatunk, hiszen Nyulász Péter elővette a történetet és regényt kerekített belőle. A Helkában nemcsak a legenda éled újra, újjá és a Balaton mint táj, élőhely utóbbi évtizedekben megtépázott vonzereje kap új, tartós hullámot – hanem született egy remek kalandregény is.           Várjon Dénes lemezének nemzetközi sikere Februárban jelent meg Várjon Dénes első szólólemeze az ECM német lemezcégnél. A Berg-, Janáček- és Liszt-műveket tartalmazó CD máris komoly nemzetközi sikert tudhat magáénak. A tekintélyes BBC Music Magazine a hónap, a BBC3 rádió a hét lemezének választotta, míg a Bajor Rádióban a hét lemezajánlata lett.           A lüktető halott város Korngold: A halott város Két nagyszabású darab szerepelt egyetlen estén a Művészetek Palotájában, egy időben. Händel Herkules című zenedrámája a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szólalt meg, Korngold A halott városa a Fesztivál Színházban. Mindkét darab ugyancsak ritkán szólal meg, hangfelvételben sem bővelkedik a lemezpiac. Magam a Korngold-operát választottam, nem lehettem jelen a debreceni előadásokon, és ki tudja, műsoron marad-e a három képből álló darab. Csak remélni merem, hogy az oratóriumszerű Händel-mű elhangzik a közeljövőben.           Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956–1990 „Konstruált világ rekonstruálása”. Míg a politika a nyilvánossá tenni/ködösíteni gumicsontot rágja hektikus intenzitással több mint húsz éve, addig csendben születnek olyan művek is, mint Szőnyei Tamás Titkos írása. A szerző a könnyűzenei élet és az állambiztonság kérdését járta körbe előző, hasonló témájú kötetében (Nyilván tartottak), ezúttal még nagyobb fába vágta a fejszéjét: öt évig kutakodott a levéltárban, hogy az irodalmi élet 1956–1990 közötti, jobbára ismeretlen, sötét oldalát megvilágítsa.           A Wiener Sängerknaben koncertje A Tavaszi Fesztivál egyik legkülönlegesebb eseményének az 1498-tól létező, korábban hat fiúból álló kórus szereplése, a Wiener Sängerknaben koncertje ígérkezett. A jó nevű fiúkórus 1918-tól már nemcsak egyházi feladatokat lát el, hanem szerte a világban hangversenyezik, természetesen telt ház előtt. Ki ne lenne kíváncsi a gyönyörű hangzásra – a fiúk hangszíne egészen különleges, szebb, mint a lányoké –, a rakoncátlan gyerekek zene általi megszelídítésére, az együtt muzsikálásra, ami nem egyedül az idomítás csodája. Nem véletlen, hogy a kórus tagjai közül nagy zeneszerzők (Schubert, Gallus, mindkettejük darabja elhangzott), karmesterek, énekesek is kikerülhettek.           Komorna apolgatna – Tinta-könyvbemutató: a búbos vöcsöktől a paradoxonig A már több mint 300 címet megjelentető Tinta Könyvkiadó bemutatóján jártunk március 27-én az MTA Nyelvtudományi Intézetében. A könyvműhely 5+2 új kötetéről esett szó: francia nyelvű elméleti munkáról, az Élőnyelvi Konferencia lejegyzett, szerkesztett anyagáról, praktikus ellentétszótárról, Madárnévkalauzról, gyakorlati tudnivalókat sorjázó újságírástankönyvről, valamint a hamarosan megjelenő rövidítésszótárról és a Régi szavak szótáráról.           Az alászálló Grecsó Krisztián laudálása Az AEGON Magyarország Zrt. az idén hetedik alkalommal ismerte el a kiugró jelentőségű szépirodalmi művek alkotóit az AEGON Művészeti Díjjal, amelyet élő magyar író kaphat meg az előző évben újdonságként napvilágot látott, a szakmai zsűri döntése alapján választott művéért. A 2012-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje: Grecsó Krisztán Mellettem elférsz című regényéért. Tarján Tamás laudációját olvashatják, mely először az Élet és Irodalomban jelent meg március 23-án.           Oroszok, oroszoktól: Pletnyov, Luganszkij és az Orosz Nemzeti Zenekar A Mihail Pletnyov alapította, csak magántőkéből, adományokból fennmaradó, állami támogatás nélküli Orosz Nemzeti Zenekar volt a BTF vendége, zongoraszólistaként a Rahmanyinov-specialistának tartott Nyikolaj Luganszkijt köszönthette a közönség a Művészetek Palotájában március 22-én. Két énekes szólista, Szvetlana Ignatovics és Makszim Akszenov mellett a Magyar Rádió Énekkara is szerepelt.             Ütős délután zongorákkal, énekkarral a Tavaszi Fesztiválon Talán a legkézenfekvőbb dolog ütőhangszerekkel közelebb jutni a komolyzenéhez a mai tömegzenét hallgatóknak. Az ütőhangszereknek szinte mindig nagyon fontos szerep jutott, és ez a hangszercsalád a legnépesebb. Az őskorban jelzésre is használtak különféle hangszereket, a rituális táncok elképzelhetetlenek a sokszor monotóniába hajló, a tökéletes révülést előidéző zajok nélkül. Ezt a hatást figyelhetjük meg egy-egy könnyűzenei stílusban.           Vengerov, a hegedűs és a karmester Maxim Vengerov és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje volt a Budapesti Tavaszi Fesztivál második napjának nagy eseménye. Vengerov ezúttal nemcsak karmesterként, hanem hegedűsként is a közönség elé állt, egy vállsérülés miatt sokáig nem hallhatta Stradivarijának csodálatos hangját a rajongótábor. A műsor csupa ismert műből állt, az érdekesség a két, két hangszerre írt darab volt.             Csőben, sínen, viaszhengeren: Szabad a pálya Magyarország technikai vívmányai a Monarchiában Várhatóan sokakat vonz majd a Közlekedési Múzeumba a március 21-én nyílt időszaki kiállítás, mely a XIX. század utolsó harmadába repíti vissza a látogatót. Bemutatja Magyarország 1867 és 1914 közötti közel fél évszázadának technikai vívmányait, újításait, és képet ad nemcsak a kor nagy ívű gazdasági fejlődéséről, hanem a korabeli mindennapokról is. És több műtárgynál a kezünket sem kell zsebbe tenni.           Kodály, Bartók, Lajtha – a három nagy magyar A BTF nyitóhangversenye Az idén is megrendezték a nemzetközi hírű Budapesti Tavaszi Fesztivált, immár 32. alkalommal. Bár az előző években kéthetes volt a rendezvény, idén a költségvetési keret csökkentése miatt csak tíznapos lehetett, világsztárokban azonban – igaz, kevesebben látogatnak a fővárosba – nem lesz hiány, és az ötletesség is fontos szerepet kapott. Ilyen például az Ütős nap vagy a nyitókoncert filmvetítése.           A 2012-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje: Grecsó Krisztán Visszanyomni az egót Az AEGON Magyarország Zrt. az idén hetedik alkalommal ismeri el a kiugró jelentőségű szépirodalmi művek alkotóit az AEGON Művészeti Díjjal, amelyet élő magyar író kaphat meg az előző évben újdonságként napvilágot látott, a szakmai zsűri döntése alapján választott művéért. A 2012-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje: Grecsó Krisztán Mellettem elférsz című regényéért.           A Sziget a legjobb fesztivál Európában (MTI) A Sziget lett Európa huszonöt legnagyobb fesztiválja közül a legjobb, a magyar a Sziget kapta European Festival Awards-on a fődíjat – közölte az MTI-vel Gerendai Károly, a Sziget alapító-főszervezője csütörtökön éjjel a díjátadót követően. A díjátadó gálát, mely egyben a nemzetközi fesztiválszakma egyik legnagyobb rendezvénye, szerda késő éjjel tartották a hollandiai Groningenben. „Olyannyira hihetetlen volt számomra, hogy a 25 nagyfesztivál ötös véghajrájában olyanok közül kerülünk az első helyre, mint a dán Roskilde, a német Hurricane, a skót T In The Park és a belga Tomorrowland fesztiválok, hogy el sem utaztam a gálára” – tette hozzá. Gerendai Károly megjegyezte, hogy az európai mezőny világméretekben igen erős.  Gerendai Károly az MTI kérdésére elmondta: „Végre most jó hír is megjelenik Magyarországról a nemzetközi sajtóban, amire mindig is törekedtünk, hiszen számunkra is fontos, hogy milyen az ország megítélése. A díj megerősíti a Sziget Fesztivál látogatóit abban, hogy érdemes Magyarországra jönni.” A 20. jubileumi évébe lépő Sziget elismeréséről Gerendai Károly úgy fogalmazott: „Ez megerősít minket abban, hogy jó úton járunk akkor, amikor – ellentétben a legtöbb nemzetközi fesztivállal – nemcsak a zenei kín&a