Papiruszportal.hu - Kulturális Portál


	Mini-Fesztivál – zenekari est A Mini-Fesztivál záró koncertje hagyományosan egy zenekari est, így volt ez idén is. A Fesztivál Színházban megtartott koncerten öt darabot hallhatott a viszonylag nagy számú közönség, nemcsak a szűk szakma képviseltette magát. A műsor-összeállítás igen érdekes volt, szinte a bevett szokásnak megfelelően, de kissé kibővítve a nyitány-versenymű-szimfónia sorrendet követve. Két bemutatót és egy budapesti bemutatót tartogatott az este.


	Vót, de elvütte az ürdög Kálmán Mari: Talyigás Irma és… Az Atlantic Press és Bokor Pál hajlamos a meglepetésekre, érdekes, nálunk még túl és át nem írt közelmúltbeli témákat is boncolgat könyveivel. Ilyen regény Kálmán Marié is, aki egy szottyantott postáskisasszony mesés, de sajnos túl életszerű történetét pergeti le előttünk, amint többszörösen hátrányos helyzetéből (tanya, apát-anyátlanság) a rendszer- és egyéb váltások idején egyre feljebb emelkedik, avagy a pokolba tart.


	Fliegauf Bence: Csak a szél Magyarország hivatalos versenyfilmje a 62. Berlinálén Február 9–19. között 62. alkalommal rendezik meg az év első filmes világtalálkozóját, a filmművészet és a filmszakma legfontosabb nemzetközi eseményét Berlinben. A Berlinale vetítéseire évente közel 300 ezer jegyet adnak el a szervezők, a fesztiválra és a hozzá kapcsolódó szakmai programokra – filmvásár, koprodukciós fórum – több mint száz országból közel 20 ezer szakmabeli érkezik. A berlini fesztivál gerincét alkotó versenyprogramot, melynek fődíja a város jelképéről mintázott Arany Medve, évente több ezer benevezett alkotásból választják ki a szervezők.


	Mini-Fesztivál – a THReNSeMBle koncertje Egy budapesti és két magyarországi bemutatót is tartalmazott a Mini-Fesztivál keretében szervezett koncert. A Fesztivál Színházba viszonylag sokan látogattak el január 28-án (az már a második esemény volt aznap), ami egy kortárs zenét hirdető hangverseny esetében ritka, talán ez a fajta zene többeket fog vonzani a későbbiekben. Hat mű hangzott el, a darabok színvonala nem volt egységes, mindenesetre pillanatképet adott a kamaraegyüttesre írt darabok sokféleségéről.


	„Repülni az ember lelkével” nőNYUGAT az Arizonában Sohasem érthetik meg egymást, hiszen mindegyik mást akar: a férfi-nő viszony bemutatása mindig tartogat új, izgalmas színitémát. Az alapsémán túl a Thália és az Örkény közös produkciója az örök kérdést sajátos történelmi-irodalmi környezetbe helyezi: a Nyugatba író nőknek, illetve a literátor nagyvadak múzsáinak, szeretőinek, feleségeinek a gondolataiba-éjszakáiba-nappalaiba pillanthatunk be.


	Legjobb és legrosszabb forgatókönyvek: Irodalmi beszélgetés a Pinceszínházban Jankovics-féle Luciferrel kezdtem a filmszemlén a délutánt, és Tóth Kriszta-féle Luciferrel, egy Dante-parafrázissal fejeztem be az estét, soha rosszabbat. A Szépírók Társasága Irodalmi beszélgetések sorozatának február 2-i állomásán jó sokan összejöttünk a Pinceszínházban, és nem csak a díjtalan belépés miatt. Tóth Krisztina felolvasásai, beszélgetései nem a hakni kategóriájába tartoznak, ráadásul az estnek illusztris vendégei voltak: Müller Péter Sziámi és Takáts Eszter.


24. Mini-Fesztivál Trióhangverseny 1989 februárjában rendezte meg a Magyar Zeneművészeti Társaság a Mini-Fesztivál első koncertjét, idén a 24. sorozatot hallgathatták meg az érdeklődők a Művészetek Palotájában. A programsorozat mindig január utolsó hétvégéjén zajlik, idén négy esemény közül választhatott a kortárs zenére fogékony hallgató, sokan az összes koncerten ott voltak. Január 28-án az Üvegteremben Trióhangverseny zajlott.

Olvas(s)atok, néz(z)etek Fekete és fehér egy személyben Darren Aronofsky rendezésében 2011-ben mutatták be Magyarországon a Fekete hattyú című pszichothrillert, misztikus drámát, ami már Amerikában a premieren is nagy sikert aratott. A film főszereplője Nina Sayers (Natalie Portman), egy visszahúzódó, érzékeny lelkű, merev, hűvös, de igazán tehetséges balerina, aki édesanyja árnyékában él.

Pályázati felhívás: Lőrincze Lajos II. iskolai könyvtárbővítési pályázat A Tinta Könyvkiadó pályázatot ír ki iskolai könyvtárak bővítésére, könyv- és szótárállományuk gyarapítására. A pályázat célja a magyarországi oktatási intézmények könyvtárainak ellátása a magyar nyelv új, korszerű szótáraival. 2012. február 1-jétől 2012. március 1-jéig folyamatosan nyújtható be pályázat. Egy oktatási intézmény 12–120 ezer Ft közötti támogatást igényelhet. A pályázat csak abban az esetben érvényes, ha a megpályázott könyvek pályázati értéke legalább 12 ezer Ft értékű.

Meghalt Csurka István (MTI) Az író életének utolsó nyilvános megszólalása február 2-án volt, a budapesti Új Színház társulati ülésén, amikor Dörner György, az új igazgató felolvasta a kórházban fekvő Csurka István társulathoz intézett levelét. Ebben arra biztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt. Az Új Színház, amelynek új vezetésében intendánsi szerepet szánt Dörner György Csurka Istvánnak, ősszel tervezi színpadra vinni egyik utolsó darabját, A hatodik koporsót. Az egy éve megjelent, Trianonról szóló drámát több évtizedes kihagyás után írta Csurka István, mint az MTI-nek akkor fogalmazott, egyfajta próbatételként, hiszen minden író életében eljön a pillanat, amikor számot vet magával, tud-e még drámát írni. Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták. Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Első írása 1954-ben jelent meg, azt követően több regényt, filmforgatókönyveket (Hét tonna dollár, Amerikai cigaretta), rádióhangjátékokat, elbeszéléseket, színműveket (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Döglött aknák, Házmestersirató) írt. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját. A hetvenes években írt, Eredeti helyszín című drámáját jelenleg a Karinthy Színház játssza. 1973-86 között a Magyar Nemzet tárcaírója, 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke volt. Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál. 1985-ben egyik szervezője volt az ellenzék monori találkozójának, 1986-ban részt vett az Európai Kulturális Fórummal egy időben zajló ellenfórumon, s 1987 szeptemberében, a lakiteleki találkozón, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. Ezután részt vett az MDF ideiglenes elnökségének munkájában, majd az MDF országos elnökségének tagjaként tevékenykedett, közben két évig az ügyvezető elnökségnek is tagja. 1991 decemberétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1990-94 és 1998-2002 között országgyűlési képviselőként dolgozott. 1993-ban kizárták az MDF-ből. Már 1992-ben életre hívta a Magyar Út Alapítványt, majd elindította a Magyar Út Körök Mozgalmat, amelynek 1993 júliusában elnöke lett. Ugyanebben az évben megalakította a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), melynek kezdetben elnökségi tagja volt, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke. 2011 októberében az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György Csurka Istvánt nevezte meg intendánsának. Tarlós István főpolgármester azonban a tiltakozások hatására decemberben felkérte, hogy ne alkalmazza a színházban. Dörner György erre úgy reagált, hogy ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette Csurka intendánsi szerepét. Csurka István az Új Színház vezetőváltását követő első társulati ülésre még levelet küldött a kórházból.

„A textus vertikális dimenzionálása” Jankovics Marcell kiállítása a Forrásban Január 27-étől szűk egy hónapig látható a Forrás Galériában Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművész tárlata. A kiállítás két kötet grafikáira épül: a 2010-es Toldi-kiadás (Méry Ratio) ismerős lehet, de Sebestyén Gyula először 1925-ben megjelent Gesta Hungarorum című eposzához készített 50 illusztráció nem. Ezenkívül más grafikák is helyet kaptak, például a Kriza Ildikó Mátyás királyához készültekből is láthatunk.

Két soha nem látott gyűjtemény a Virág Judit Galériában: Kádár Béla- és Mednyánszky-művek, február 2-ától 65 festmény és grafika Deák István és Imre gyűjteményéből. Kádár Béla amerikai tartózkodása alatt … Mary Elizabeth a lehetőségéhez mérten képvásárlással támogatta a nélkülöző festőt, és portrémegrendeléseket szerzett számára. Mednyánszky: a 25 kép örökségként kerülhetett az utolsó ismert tulajdonosok, Derider Heumann Schwartz és Alicia Samek Bauer birtokába. Hagyatékukat egy barátjuk örökölte azzal a feltétellel, hogy a képeket Magyarországon, kiállításon kell bemutatni, majd értékesíteni.

Te bolond Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér Január 19-én mutatták be az Andrássy úton a Lázár Ervin azonos című meséjéből készült bábelőadást. A bemutatón több felnőtt foglalt helyet a Játszó-Térben, mint gyerek. A szerző művein nemzedékek nőttek föl, és ma is minden korosztály könnyen beleélheti magát kortalan meséibe, Szegény Dzsoni, Bab Berci szerepébe, vagy éppen a csúnyáéba, aki elmegy, hogy megölje minden bajának vélt okozóját, a Hétfejű Tündért.

Baráti Kristóf és A hegedű A Hegedű elnevezésű, négy eseményből álló sorozatban Baráti Kristóf koncertjét élvezhette a közönség a Festetics-palota tükörtermében 2012. január 14-én. A fiatal hegedűművész partnere a szintén fiatal Farkas Gábor volt, a műsor-összeállítás jól példázta a hegedűirodalom nagy alkotásait három zenei korszakból.

John Brown Trio: Dancing With Duke Bob Shimizu: First and Monroe Duke Ellington egy-egy kompozíció erejéig szinte minden dzsesszalbumon feltűnik. Nem kivétel ez alól az amerikai származású nagybőgős, John Brown új albuma sem, sőt az egész lemez neki tiszteleg. A japán-amerikai származású gitáros, Bob Shimizu 2008-ban alapította új formációját. A Signal Strength 2009-ben készítette bemutatkozó korongját (Cuchillero), most pedig itt a folytatás.

Végéhez közeledik a fertődi Esterházy-kastély helyreállításának első szakasza Befejezéséhez közeledik a fertődi Esterházy-kastély helyreállításának első szakasza, amelyet a Műemlékek Nemzeti Gondnokság az 1,6 milliárd forintos Új Széchenyi Terv keretében biztosított támogatásból végez. A teljes körű befejezés idén tavaszra várható. Az első ütemmel párhuzamosan végzik a 2011 tavaszán aláírt újabb támogatási szerződéssel lekötött, közel 2 milliárd forint költségű munkálatokat.

Romantikus olvasmányok hangokkal A Rádiózenekar koncertje Vajda Gergely, a Rádiózenekar nemrégiben kinevezett vezető karmestere érdekes műsorral mutatkozott be az Olasz Intézetben megtartott hangversenyen. A Romantikus olvasmányok elnevezésű koncert a romantika és a kortárs zene világába kalauzolta a hallgatót, érdekes volt a reflexiókat észrevenni mind a romantika és kortárs és XX. századi zene, mind a XX. század zenéje, kortárs zene-romantika kapcsolatában. Előre- és visszautalásokban tehát elmerülhetett az érdeklődő, indokolt és különösen izgalmas volt az első látásra furcsa műsorszerkezet.

Rock on! Pesten is megnyílt a Rocksuli Január 13-án adott gázt Budapesten, a Dürer Stúdió épületében a 23 éves debreceni nagy testvér Rocksuli fővárosi tagozata. Az ünnepélyes megnyitón tiszteletét tette a cívisváros tanári kara, sőt a színpadon is bemutatkoztak. Ugyanígy felléptek a budapesti oktatók közül is többen, majd olyan hazai nagyágyúk gondoskodtak a jó hangulatról, mint a K3 vagy a görcsönyi híd névadója. És persze nem mellesleg be lehetett iratkozni.

Ami .jar Mobil kultúra, mobilkultúra Napjainkra elérkeztünk arra a pontra, mikor nyugodt szívvel kijelenthetjük, a mobiltelefon minden háztartásban családtag. Gyakorlatilag mindenkinél ott lapul egy-egy készülék a zsebben vagy épp a retikülben. A technológia fejlődésével a gyártók a kisebb méretű és többfunkciós telefonok kialakítására törekedtek. A XXI. század információs társadalmának íratlan szabályai által megfogalmazódott elvárásoknak így egyre inkább megfelel a mobiltelefon.

Bach-kantáták Vashegyi Györggyel Johann Sebastian Bach kantátáiból hallhatott négyet az érdeklődő közönség január 10-én a Művészetek Palotájában megtartott koncerten. Bach életművének tetemes részét képezik az egyházi vokális művek; az oratóriumok, passiók, a kantáták. A zeneszerző mindennapos feladatai közé tartozott a kantátaírás, azok betanítása, előadatása és minden munka, ami az egyszeri előadáshoz tartozott. A kantátákat a zeneszerzők éves ciklusokban írták, Bach öt ciklust írt, melyből három maradt fenn, egy ciklus 53 darabot tartalmazott.

Olvas(s)atok, néz(z)etek: Kié a felelősség? – Srác a biciklivel A belga Jean-Pierre és Luc Dardenne rendezőpáros alkotásáért már előre lelkesültem, ugyanis szeretem a francia filmeket. Ám még nem láttam ezt megelőzően filmet tőlük. Adott egy rossz gyerek, Cyril. Bentlakásos iskolában él, mert apja eltaszította magától. Megismerkedik egy fodrásznővel, akivel már első találkozásuk alkalmával kialakul egy mélyebb kötődés. („Foghatsz, de ne olyan erősen.”)

Sherlock Holmes nevében – magyar ifjúsági film A mai magyar film(nem)gyártásról regényt lehetne írni, a gyerekfilmek születésének évtizedes hiányáról pedig regényfolyamot. Január 26-ától azonban végre egy magyar készítésű, itthon játszódó ifjúsági filmre is be lehet ülni a mozikban. Kelet-európai Sherlock Holmes: három kamasz kideríti, milyen titokzatosság történik éve óta a kisvárosban, ki miért tűnt el, illetve a gyerekeknek ki lopta el az álmait.

Pannon-bérlet – A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata 2012 tavaszán Az első koncert a Művészetek Palotájában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem) 2012. január 20-án (pénteken) 19.30-kor lesz. Vezényel: Bogányi Tibor, közreműködik: Bogányi Gergely (zongora). Műsor: Rahmanyinov: Vocalise (a szerző zenekari változata), Rahmanyinov: III. zongoraverseny (d-moll), Sosztakovics: X. szimfónia (e-moll). A Pannon-bérlet következő koncertjei: 2012. március 2., ápr. 21., május 11.

Opera? Operett? Messager: Fortunio André Messager darabjait Magyarországon nem ismerik, talán még a nevét sem, holott több mint húsz zenés színpadi műve létezik. Sokan tartják operettszerzőnek, legismertebb darabja az 1898-as Véronique, nem véletlenül, hiszen gyakorlott kézzel vázol megejtő dallamokat, azonban drámai kifejezésmódja is jelentős. Számomra ismeretlen volt Fortunio című műve, melynek műfaji megjelölése comédie lyrique. Maga a műfaj francia, a barokk korszakban már létezett, Messager esetében egy kis transzformáción is átesett, ami a zenei megoldásokat illeti.

„A kommunizmus sűrű köde” Viszlát, elvtársak! Dokumentumfilm járja be Európát. Viszlát, elvtársak! elnevezéssel összeurópai multimédiás projekt indult 16 kelet- és nyugat-európai tévécsatorna részvételével, amelyet a Gebrueder Beetz Filmproduktion és az Artline Films az Arte tévécsatornával közösen indított útjára tévéfilmsorozat és honlap formájában. Mindezt rendezvénysorozatok kísérik, valamint ennek keretében több nyelven olvasható könyv is megjelent Dalos György tollából.

A csuka parancsára Az orosz mesekulisszák mögé Tavaly év végén jelent meg a Manó Könyvek kiadásában A csuka parancsára című orosz népmese-válogatás. A mind terjedelmében, kiállításában, mind külcsín-belbecsében jelentős kötetnek szép jelent-jövőt jósolunk. Decemberben jártunk az egyik könyvbemutatón (Újbuda Center, Líra könyvesbolt), ahol nemcsak az orosz népmesékről tudhattunk meg többet, hanem a kötet születésének hátteréről is.

Cselló, cselló, cselló Chilling cello a Sonytól A cselló sokak kedvenc hangszere, talán azért, mert hangszíne hasonlatos az emberi hangéhoz, szinte mindenféle karaktert képes varázsolni, hol édes-bús, hol vidám, játékos, a virtuóz passzázsok sem idegenek tőle, de a mélabút is a legteljesebb mértékig megjeleníti. Számos nagyszabású darab, versenymű készült e hangszerre a barokk korszaktól kezdve, és talán még több karakterdarab.

A Sziget a legjobb fesztivál Európában (MTI) A Sziget lett Európa huszonöt legnagyobb fesztiválja közül a legjobb, a magyar a Sziget kapta European Festival Awards-on a fődíjat – közölte az MTI-vel Gerendai Károly, a Sziget alapító-főszervezője csütörtökön éjjel a díjátadót követően. A díjátadó gálát, mely egyben a nemzetközi fesztiválszakma egyik legnagyobb rendezvénye, szerda késő éjjel tartották a hollandiai Groningenben. „Olyannyira hihetetlen volt számomra, hogy a 25 nagyfesztivál ötös véghajrájában olyanok közül kerülünk az első helyre, mint a dán Roskilde, a német Hurricane, a skót T In The Park és a belga Tomorrowland fesztiválok, hogy el sem utaztam a gálára” – tette hozzá. Gerendai Károly megjegyezte, hogy az európai mezőny világméretekben igen erős. Gerendai Károly az MTI kérdésére elmondta: „Végre most jó hír is megjelenik Magyarországról a nemzetközi sajtóban, amire mindig is törekedtünk, hiszen számunkra is fontos, hogy milyen az ország megítélése. A díj megerősíti a Sziget Fesztivál látogatóit abban, hogy érdemes Magyarországra jönni.” A 20. jubileumi évébe lépő Sziget elismeréséről Gerendai Károly úgy fogalmazott: „Ez megerősít minket abban, hogy jó úton járunk akkor, amikor – ellentétben a legtöbb nemzetközi fesztivállal – nemcsak a zenei kínálatra, de a kulturális sokszínűségre, a különböző kisebbségek kultúrájának bemutatására, a civil törekvések népszerűsítésére, valamint a szolgáltatások változatosságára is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ettől lettünk egyediek, népszerűek és kedveltek szerte Európában.” A nagyfesztiválok első helyezése mellett a Sziget bekerült még egy kategóriában a legjobb öt közé, mégpedig a zenészek szavazatai alapján. Az alapító-szervező hangsúlyozta: „nemcsak a közönség, a szakma, hanem a zenészek is elismerik a tevékenységünket”. Közel 400 ezren voksoltak 2011 legjobb eseményeire különböző kategóriákban a Yourope (európai fesztiválszövetség) és a Virtual Festivals Europe által életre hívott European Festival Awards szavazásán. A díjakat harmadszor osztották ki.

Manókkal, dugonggal találkozni Az év természetfotói – Magyarország 2011 A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége idén 19. alkalommal írta ki Magyarország és a régió legjelentősebb természetfotós pályázatát. Az idei megméretésre 234 pályázó 5309 fotóval nevezett, mindkét szám húszszázalékos növekedést takar. Az Alexandra nagyszerű kiadványába a naturArt idei versenyéről a 13 kategória 107 kiválogatott képe került, jól demonstrálva, hogy a szakma világhírű természetfotósokat nevelt-nevel ki.