Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajz | Esszék, tanulmányok | Interjú, riportok | Kiállítások, ajánlók, hírek | Kritika ]


Bodor Ferenc és Lugosi Lugo László fotósorozata: Időről időre – 1985

Szerző: or_well
2008. április 16. 15.56

 A Kieselbach Galéria gondozásában jelent meg Bodor Ferenc és Lugosi Lugo László fotósorozata, az Időről időre – 1985 című album. A galéria stratégiájába jól illik ez a kötet, hiszen bevallottan olyan híressé akarják tenni a magyar festészetet Nyugaton, mint amilyen híres a magyar fotó kinn, itthon pedig olyan elismertséget szeretnének kivívni a fotóművészetnek, amilyet Nyugaton élvez. Ezért indították útjára a fotóaukciókat, s ebbe a sorba illeszkedik a Kieselbachnál Lugosi Lugo László második, most megjelent kötete, melyet Czeizel Balázs tervezett.

„Hogyan fogsz visszaemlékezni az iskolás évekre, tanáraidra, nevelőidre, osztálytársaidra, kérdezte Klári néni türelmesen, de Lemúr Miki nem akarta tudni, mire fog emlékezni húsz vagy harminc év múlva.”
(Garaczi László: Pompásan buszozunk, 2001, részlet)

  Kieselbach Tamás és Czeizel Balázs

1985

Például márciusi történelmi mozaik:
– Kudarccal ért véget az eddigi leghosszabb brit bányászsztrájk.
– Genf: leszerelési tárgyalások a két szuperhatalom között.
– Március 11. Az elhunyt Konsztantyin Csernyenko utódaként Mihail Gorbacsovot választották az SZKP [a Szovjetunió Kommunista Pártja] főtitkárává.
– Az Irak–Irán háborúban először bombáztak városokat.
– Az MSZMP XIII. kongresszusát tartotta.
– 97 éves korában meghalt Marc Chagall.

Mint a történelmet szerető és tisztelő ember, a képeket, arcokat, ruhákat, frizurákat nézegetve önkéntelenül megpróbáltam felidézni séróból, mi történt abban az évben. Dúdolgattam a nemtudommiérteszembejutott Stirlitz-film zenéjét, ám sok minden nem rémlett, talán magánjellegű annyi, hogy abban az évben felvételi után bevonultam táposnak egy kalandos évre Marcaliba, és Gorbacsov májfoltjai is derengenek, de például rendszerváltásról még álmomban se…
A bevezető írások (Garaczi László, Kieselbach Tamás, Kopek Gábor, Lugo) több dimenzióban világítják meg az idő és az ember vagy csak az ember és az 1985-ös gólyabál kapcsolatát. Ráhangolnak a kötetre, bár legalább egy állambiztonsági jelentés is biztosan készült erről az estről, fájdalom, azt nem olvashatjuk.
Szimpla poénnál már akkor is jóval többről volt szó, hiszen Bodor Ferenc mániákusan szerette megragadni nemcsak a múlt, hanem a jelen lenyomatait is: Lugosival elhatározták, hogy sajátos keresztmetszetet készítenek az iparművészeti főiskola gólyabálján megjelentekről. Minden érkezőt berángattak egy alkalmi műterembe (Bodor: „…ha megúszom megverés nélkül, akkor jó”), s a könyvtáros kazettás magnóra vette a gólyabálozók legfőbb adatait, kérdéseire adott válaszaikat, a fényképész pedig lefotografálta őket. A fotósorozat negatívja megmaradt, a hanganyag sajnos csak hellyel-közzel. Czeizel Balázsnak, a főiskola akkori másodéves hallgatójának (szintén megörökítve) érdeme, hogy Lugót addig noszogatta, míg kézirat lett belőle, s a sokadik kiadó (jellemzően egy főtevékenységét tekintve nem is kiadó) meg is jelentette a könyvet.
Kieselbach Tamásnak, mint a könyvbemutatón elmondta, rögtön megtetszett az ötlet, hiszen ő is akkoriban járt az iparművészetire, nagyon sok embert ismert a gólyabálozók közül, noha nem volt ott. Lugosival 2006-ban már kiadott egy kötetet (Átmenetiemlékkönyv), s az Időről időre sem az utolsó közös munkájuk. Fontosnak tartja visszaadni az akkori hangulatot, amikor már zsigerből elutasították ugyan a monolit rendszert, de az még tartotta magát, s csak repedezett. A kötet nagyszerűen bemutatja az akkori főiskolás fiatalok öltözködését, effajta önkifejezését: nem volt még itt vagy nem volt megfizethető számukra a nyugati divat, ám egy másik felsőfokú intézménnyel összehasonlítva színesebb a megjelentek kollekciója, hiszen iparművészetisként érzékenyebbek voltak a tárgyi kultúra iránt, másrészt például a textilesek sok ruhát el is tudtak készíteni maguknak. Nagyon fontos kordokumentumnak érzi a kötetet. Mi pedig hozzátehetjük, hogy szimpatikus módon a műkereskedő ismertségét, szakértelmét nem önfényezésre használja: szakmai munkái mellett olyan, nagyon értékes könyvet is megjelentetett már, amely nem kapcsolódik a galéria tevékenységéhez (az 1956-os napló fakszimile kiadása) – az ellenpéldák sorolásától eltekintünk.

 Lugo1985 Lugo2008

 És az ő nyakkendője1985/2008


Időről időre

„Megyek. Hű, de öreg vagy már.
Én is ilyen volnék? Nem, nem. Na jó.
Szervusz, Desiré. Vigyázz magadra!”
(Cseh Tamás – Bereményi Géza: Antoine nagy kísérlete)

És jönnek a fekete-fehér képek: a gólyabálra érkezők. A fejlécben a nevük (nem mindenkit sikerült azonosítani), a kép mellett Bodor Ferenc (B. F.) megjegyzése, a lefényképezett rövid bemutatkozása vagy B. F. párbeszéde a lefotografálttal.

„B. F.
24 éves belsőépítész diplomázó. A főiskola egyik szeme fénye.”

vagy

„NŐI HANG:
…Eszter, megvágtak, 28, és grafikus.”

vagy

„FÉRFIHANG I:
Garaczi László vagyok, 29 éves, és fiziognómiai karakterológiával foglalkozom.
B. F.:
Akkor ez egy jó izé lesz neked, ez a fotósorozat.”

Ki kesztyűben, ki magas sarkúban, sállal, napszemüvegben, farmeringben, pulóverben, kertésznadrágban, öltönyben (meg edzőcipőben), pólóban, bőrdzsekiben, ki bagóval, ki üveg sörrel, kávéval meg, ha jól láttam, Sztár üdítővel (borzasztó íze volt) a kezében. Jól ismert öltözékek, hajviseletek, szerelékek, pózok, mosolyok, ki- és beállások, beállottságok. Köztük sok, azóta ismertté vált figura, író, politikus, médiaszemélyiség, honlapunkon mindig megdicsért grafikus. 1985, közelmúlt, akkori jelen, az átkosban, kifelé az alagútból. Az ország egy rétegének kimerevített pillanata. Kitűnő keresztmetszet ízlésesen kivitelezve, és nagy ötlet – kalapemelés Bodor Ferencnek.

In memoriam Bodor Ferenc (1941–1994)

A Magyar Iparművészeti Főiskola könyvtárosa, majd a Tölgyfa Galéria vezetője, újabb kori Bodor Ferencművelődéstörténetünk ismerője és népszerűsítője volt. Széles körű érdeklődése a népi hagyományokra és a polgári életvilágra egyaránt kiterjedt; szakmai munkálkodásában elsősorban a tárgykultúra, a mindennapi élet és annak színterei foglalkoztatták. Jóllehet, egyik avatott méltatója szerint legfőbb műfaja „az élőbeszéd volt, a személyes kapcsolat”, életműve számtalan írásban, s szerkesztett művekben tárgyiasult. Ilyen például a Nomád nemzedék. Ifjúság és népművészet Magyarországon 1970–1980 a Népművelési Intézet kiadásában (1981), vagy a népszerű Magyar Narancsos sorozatot tartalmazó Pesti Presszók (1992), illetőleg a válogatott írásait egybegyűjtő emlékkötet, a Városkapu (2001). Számtalan mai értelmiségi, művész, népművész számára mind a mai napig irányt mutató személyiség, aki tizennégy évvel halálát követően is mindennapi beszélgetések témája.
Közismert volt gyűjtő-értékmentő szenvedélye is; minden tárgyi, írásos és képes emléket fontos kordokumentumnak tartott. Gyűjteményeinek java része közintézményekbe került. 1995–1996 során leveleit, levelezőlapjait és fényképeit a Nemzeti Múzeum, XIX. századi fotógyűjteményét a Néprajzi Múzeum, a korabeli formatervezést reprezentáló technikai eszközeit az Országos Műszaki Múzeum, könyvei zömét a Lónyay utcai Református Gimnázium, kávéházi és presszós fotó- és kéziratanyagát a Magyar Kávéház Alapítvány vette át.

 Bodor Ferenc – Lugosi Lugo László:
Időről időre
1985

Kieselbach [Budapest, 2007]

Kötött, 192 oldal, ár nélkül
Borító és könyvterv: Czeizel Balázs

ISBN 9789638693259


Oldaltérkép