Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajz | Esszék, tanulmányok | Interjú, riportok | Kiállítások, ajánlók, hírek | Kritika ]


Mától a Szépművészetiben: Egon Schiele és kora – Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból

Szerző: PP, fotók: Szépművészeti Múzeum
2013. június 26.

 A bécsi korai expresszionizmus nagy hatású alkotója, Egon Schiele (1890–1918) és a stílus, a korszak számos további bécsi képviselője (például Klimt, Kokoschka) mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum kiállításán június 26-ától. A több mint 80 alkotást bemutató Egon Schiele és kora című kiállításon 55 mű látható a fiatalon elhunyt művésztől, amelyek zöme a bécsi Leopold Múzeumból érkezik Budapestre.

A megnyitó előtti sajtóbemutatón a kurátor, Bodor Kata vezetett végig a tárlaton. Előtte a Leopold Múzeum igazgatója, Tobias G. Natter felelevenítette, hogyan jött létre a magánalapítvány (az alapító özvegye, Elisabeth Leopold, a bécsi múzeum igazgatótanácsának tagja és Balog Zoltán nyitotta meg a tárlatot), az állam biztosított hozzá épületet a Múzeumi Negyedben. Nem szívesen adják kölcsön az Önarckép lampionvirággal című művet, de ezúttal kivételt tettek.

Bodor Kata az egyórás tárlatvezetésen számos érdekességgel szolgált. Szó esett Schiele rövid alkotói életművéről, mindössze tíz esztendő adatott neki, a nehéz, szűkölködő kezdetekről, a tragikus végről, amikor is néhány nap alatt vesztette el feleségét, hat hónapos magzatát és ő maga is belehalt a „spanyol betegségbe”. Még börtönben is ült 1912-ben, mivel kiskorú állt neki modellt. A gyerekrablást nem tudták rábizonyítani, ám a műteremben kiállított, kiskorúakat ábrázoló erotikus képek miatt néhány napra elzárták. A rövid életművet tovább rövidítette az első világháborús katonai szolgálat, bár a frontvonalat elkerülte. Most is rácsodálkozhattunk, Budapest mennyire együtt élt a modern művészettel a szzadforduló táján. Kuriózumként a művészettörténész elmondta, hogy a gyűjtemény alapítója, Rudolf Leopold professzor néhány saját Schile-darabjukért is bejelentkezett, de a Szépművészeti nem vált meg a művektől. Illetve, hogy az egyik mű – Csendélet könyvekkel (Schiele asztala, 1914) – hátoldala is látható Budapesten egy önarcképvázlattal, ezen jól látható, hogy a nélkülöző fiatal művész hozzávarrt a vászonhoz. Az ötlet a Leopold Múzeumnak is megtetszett, s ezentúl ők is így fogják kiállítani.

Múzeumi vezérfonal
A Szépművészeti Múzeum szeptember végéig látható kiállítása a 2010-ben nyílt Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió kezdeteit bemutató tárlatának mintegy folytatásaként a következő nemzedék legjelesebb alkotójának, Egon Schielének művészetébe s kortársai segítségével a Jugendstilt felváltó bécsi expresszionizmus kialakulásába tekinthetünk be. A tárlatra a Schiele művekben a világon leggazdagabbnak számító bécsi Leopold Museum gyűjteményéből érkező 70 alkotás a Szépművészeti Múzeumban őrzött Schiele- és Oscar Kokoschka-rajzokkal, illetve festményekkel, és néhány magángyűjteményben lévő, eddig kiállításon még nem szerepelt művel egészül ki.

Bécs pezsgő kulturális életében a szecesszió század eleji sikere még javában izzott, amikor már megjelentek a „trónkövetelők”. A vadabb, lázadó (Schiele, Kokoschka) vagy szorongató magányába zárkózó (Richard Gerstl) alkotók lelkes támogatókat és hangos kritikusokat egyaránt szereztek maguknak, miközben alkotásaik még sokszor magukon viselték „mestereik” (Klimt, Moll, Kolo Moser) hatását is. Ebbe a sokoldalú, művekben és művészeti diskurzusokban gazdag időszakban Bécs és Budapest kapcsolata is termékeny korszakát élte, ezt bizonyítja, hogy Schiele és más osztrák művészek – köztük Gustav Klimt is – éppen száz éve (1912-ben és 1913-ban) fővárosunkban is bemutatták legújabb műveiket. A mostani kiállítás középpontjában Egon Schiele áll, akinek rövid, mindössze tízéves alkotói pályafutásáról 55 alkotás ad keresztmetszetet.

Schiele már 16 évesen a konzervatív bécsi Képzőművészeti Akadémia legifjabb diákja lett, de ezt néhány diáktársával hamar elhagyva Neukunstgruppe (Újművészet Csoport) néven művészcsoportot alakítottak. Művészetét a Secession vezéralakja, Gustav Klimt és az egyesület kiállításain szereplő vendégművészek (Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Munch) befolyásolták. Klimt erotikától sem mentes női aktjai – amelyekből néhány látható – közvetlenül hatottak a műtermében megforduló fiatal művészre. Schiele zaklatott vonalvezetésű, szorongásokkal telített aktjaira, kisvárosi tájaira hamar felfigyelt a közönség, de a nők és férfiak, sőt sokszor serdülők tabukat nélkülöző ábrázolásaira a hatóság sem maradt érzéketlen, így „erkölcstelenség” vádjával rövid időre börtönbe is került. A Schiele által alapított Neukunstgruppe köréhez hamarosan csatlakozott az osztrák művészet emblematikus alakjaként kiállításunkon is szereplő Oskar Kokoschka is. A csoport tagjai és így tárlatunk szereplői között találjuk továbbá Albert Paris Gütersloh-t, Hans Boehlert és Anton Faistauert is. A bécsi expresszionizmus legtragikusabb sorsú alkotója a magányos és 25 évesen öngyilkosságot elkövető Richard Gerstl volt, akinek egy női portréját és két tájképét a kiállításon is bemutatják. Az osztrák expresszionizmus továbbá olyan jelentős, ám nálunk alig ismert alkotók révén elevenedik meg, mint Anton Kolig, Leopold Blauensteiner, Herbert Boeckl és Max Oppenheimer.

A kiállítás két teremben, 12 nagy tematika köré építve mutatja be a korszakot. Az Identitás, a Secession, az Örökség, a Bécsi korai expresszionizmus, Richard Gerstl, Oscar Kokoschka, az Emberábrázolás, a Stílusváltás Schiele alkotásain, az Anya gyermekével, a Bécsi modernizmus második generációja, az Erotika és Az utolsó évek művei című kiállításrészek vezetik végig a látogatót a tárlaton, olyan remekműveket felvonultatva, mint az Önarckép lampionvirággal, a Remeték, a Fekvő női akt,  a Hasonmás, a Trude Engel arcképe, a Halott anya, a Schiele íróasztala, a Lány (Szűz), de látható lesz Schiele számos további aktja és erotikus nőábrázolása is. A kiállításon a közönség találkozhat a bemutatott korszak Szépművészetiben őrzött remekműveivel is, mint pl. Schiele Ölelkező lányok és az Álló fiúakt című remekműveivel vagy Kokoschka Veronika kendője című alkotásával.
A tárlat főtámogatója az Erste Bank, mely először áll egy ilyen nagy kiállítás mögé a Szépművészeti Múzeum.

Egon Schiele és kora – Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból
(2013. június 26.  szeptember 29.)
Szépművészeti Múzeum
http://www.szepmuveszeti.hu/kiallitasok/egon-schiele-es-kora-819


Oldaltérkép