Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajz | Esszék, tanulmányok | Interjú, riportok | Kiállítások, ajánlók, hírek | Kritika ]


Esterházy-kincsek: 80 év után újra együtt a legendás gyűjtemény az Iparművészetiben

Szerző: L. Kiss Anna
2007. január 4. 13.34

 Az Iparművészeti Múzeum, amely 1918-tól őrzi az Esterházy hercegek kincseinek egy részét, ez év végéig ad otthont a kettészakadt gyűjtemény együttes kiállításának. A tárlat az Esterházy család és a Magyar Köztársaság 2004. májusi kapcsolatfelvételének eredménye, amikor is Esterházy Melinda hercegnő és Hiller István miniszter közös szándékát fejezte ki a kincsek budapesti, majd bécsi bemutatására. A két és fél éves intenzív együttműködés a tárca, a múzeum és a kismartoni Esterházy Magánalapítvány között sikerrel járt, aminek gyümölcsét a magyar közönség élvezheti.


A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Hiller István kulturális miniszter méltatta az Esterházy család történelmi és művelődéstörténeti jelentőségű tevékenységét. A miniszter idézte Esterházy Miklós azon mondását, miszerint „őrültség semmit nem tennünk, ha mindent nem tehetünk is…”


És valóban, a gróf egész életét a tettek jellemezték. A katolikus vallásra áttérve elhagyta köznemesi családját, és nagynénjénél, majd Illésházy nádor nagybátyjánál nevelkedett. Nagybátyja halálát követően Mágocsy Ferenc felső-magyarországi főkapitány hadnagya volt, akinek halála után feleségül vette özvegyét, kivel hatalmas uradalmakat kapott hozományba. Ezzel egy csapásra az ország legtekintélyesebb főurai közé emelkedett. Így megalapozta családja jövőjét és anyagi gyarapodását. Politikailag is aktív volt, pályája egyenesen ívelt felfelé, báró, majd főispán, főudvarmester, országbíró, főkapitány, nádor s végül királyi helytartó lett. A Habsburgok rendíthetetlen híveként II. Ferdinánd mellett állt, még Bethlen Gáborral szemben is – akinek ugyan kiválóságát elismerte, de esküdt ellensége volt az önálló Erdélyi Fejedelemségnek. A nikolsburgi békében elveszített munkácsi vára és uradalma helyett kapta meg Fraknót és Kismartont, később ezen székhelyekkel szellemi központnak is számító főúri udvart alakított ki. Pázmány Péter mellett ő tette a legtöbbet az ellenreformációért, ennek jegyében számos barokk stílusú egyházi épületet emeltetett.
Miklós nádor anyagi és szellemi örökségét fia, Esterházy Pál gyarapította, akit László bátyja vezekényi hősi halálát követően 1652-ben nagykorúsítottak. (A sajnálatos családi tragédiát, ahol László mellett még három Esterházy vesztette életét, a kiállítás anyagában látható csodálatos, nagy alakú domborműves dísztál is megörökítette.)
Atyai örökéhez hűen Pál is igen aktív volt a politikai életben, példaképéhez, a költő-hadvezér Zrínyi Miklóshoz méltóan harcolt a törökök ellen, Bécs védelmében, Buda ostromában és visszafoglalásában is. Főispán, királyi tanácsos, főkapitány, majd német-római birodalmi herceg lett. Elkötelezett Habsburg-pártiként – főként az ő hatására fogadta el az országgyűlés a Habsburgok örökös királyságát, lemondva az Aranybulla ellenállási záradékáról –  is mindig szem előtt tartotta politikájában a nemzeti szempontokat, és igyekezett érvényre juttatni őket. Örökségét sem herdálta el, sőt sókereskedelmi monopóliumot szerzett, és óriási birtokait az elsők között alakították hitbizománnyá.
Pál herceg jó politikus, vagyonának jó gazdája, szerető családapa (10 gyermeke volt) és egyben polihisztor is volt. Latin nyelvű emlékirata történelmi forrás. Barokk verseket is írt. Buzgón vallásos volt, megnyilvánulásai egyházi jellegű művei, imádságok, teológiai írások. Zenével is aktívan foglalkozott, 1711-ben megjelent egyházi kantátagyűjteménye a magyar zenetörténet egyik korai értékes emléke.
Az élet minden területén emlékezeteset alkotó Esterházy Pál neves műpártoló és -gyűjtő volt. Az édesapja által megalapozott műgyűjteményt – mely diplomáciai ajándéktárgyakból, családi luxus-, hozomány- és ajándéktárgyakból, neves mesterektől vásárolt remekművekből állt – a herceg tovább gazdagította, és így európai szinten is jelentőssé vált.
A barokk kori kincs átvészelte a következő közel három évszázadot, bár az Esterházyak története bizony elég változatos volt. Az elsősorban diplomáciai, illetve katonai pályán tevékenykedő utódok kisebb-nagyobb sikerrel gondozták a családi örökséget, szinte mindegyikük nevéhez fűződik említésre méltó kultúrtörténeti tett. Így I. Mihály herceg hozta létre a fertődi vadászkastélyt, II. Antal Pál herceg alatt lett Joseph Haydn
a kismartoni hercegi udvar karmestere.
I. Miklós herceg, aki a „fényes” jelzőt költséges udvartartása és pompázó életstílusa miatt kapta, az Esterházy-kastélyt a „magyar Versailles-já” tette. Az általa felhalmozott adóssághegyek miatt fia, Antal szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerült, így pl. feloszlatta az udvari zenekart és elbocsátotta Haydnt.


II. Miklós herceg kulturális téren kiemelkedőt alkotott, nagyapjáéhoz hasonló életstílust folytatott. Műkincseket gyűjtött, szerette a fényűző életet, szívesen vette magát körül az élet szép dolgaival. Visszahívta Haydnt, mecénás és pártfogó volt, képgalériát, rézmetszet-, rajzgyűjteményt, terjedelmes, jól rendszerezett könyvtárat hozott létre. Teljesen felújíttatta a kismartoni kastélyt.
Az őt követő hercegek (III. Pál Antal, III. Miklós és IV. Pál) alatt a család anyagi helyzete nem igazán adott módot a gyarapodásra. Sőt III. Miklós adta el a család képtárát a Magyar Királyságnak, és a kincstár néhány értékes ékszerét Londonban árverésre bocsátotta. A családot az anyagi válságból IV. Miklós herceg vezette ki, az ő ideje alatt lett vége a zárolásoknak.
Az utolsó Esterházy herceg, V. Pál rendkívül intelligens, jogi doktorátust szerző, több nyelven beszélő, modern gondolkodó volt. Haladva a korral vagyonával, értékeivel a kultúrát is szolgálni akarta. Meg kellett élnie, hogy az első világháborút követően a család vagyona két országba kerültek, s ez a kincstár történetében is új korszakot jelentett. Ekkor került a gyűjtemény egy része az Iparművészeti Múzeumba, másik részét pedig Fraknó várában őrizték, melyet Ausztriához csatoltak. 1946-ban Esterházy Pál herceg magyarországi tulajdonát kisajátították, őt magát börtönbe zárták. 1956-ban szabadult, élete végéig Svájcban élt feleségével. A történelem viharai az Esterházy-kincseket sem kímélték, 1944-ben Pál herceg az Iparművészeti Múzeumból a budai várnegyed Tárnok utcai Esterházy-palotája pincéjébe szállítatta őket. Budapest ostromakor azonban az épületet bombatalálat érte, és a leomló romok a kincsek felét elpusztították, mintegy negyven százalékát pedig igen súlyos kár érte.


A megmaradt műtárgyak restaurálása az ötvenes évek eleje óta folyik, és még ki tudja meddig tart. Az Iparművészeti Múzeum restaurátorai, munkatársai az elmúlt évtizedekben is hatalmas munkát végeztek, amelynek darabjai közül számos most első alkalommal látható az Esterházy-kiállításon. A tárlat 131 műtárgyat, ötvösműveket, ékszereket, díszfegyvereket, kelméket, festményeket mutat be. A kismartoni Esterházy Magánalapítvány lehetővé tette, hogy a fraknói vár kincstárából a kiállításon bemutassanak 22 tárgyat, melyből 6 nagy értékű festmény, a családi ősgaléria portréi közül, ugyanakkor van köztük több mellvért, elefántcsont sakk-készlet, ébenfa házi oltár, díszserleg…
A kiállítás anyaga fantasztikus értékű anyagiakban és kultúrtörténetileg is. A remekművek nemcsak az alkotókról, hanem a gyűjtőkről is mesélnek, mondta Mádl Ferenc a tárlat megnyitóján. Néhány kiállítási tárgy a család történetét eleveníti meg, és a történelemről szólnak, amelyben az Esterházyak felemelkedtek, gyarapodtak és Európa történelmének fontos szereplőivé váltak, nemcsak szemlélőivé, hanem alakítóivá is.
Az Esterházy-kincseknek dr. Szilágyi András kurátor és a múzeum munkatársai méltó környezetet teremtettek. A műtárgyakat tartalmazó, acélkék drapériával bélelt üvegtárlókat egy zegzugos, kissé sejtelmes, kincstárat jelképező „folyosókba” helyezték el, ahol a látogató felfedező útján újabb és újabb csodákra lelhet.
A tárlat valamennyi darabja valóban egy-egy kincs. A látogatónak a kiállítási térbe lépve már az első pillanatban földbe gyökerezik a lába, hiszen a perzsa hímzett fali kárpit, mely I. Tahmasp perzsa sahot és udvartartását ábrázolja, valami csodálatos munka.
A tárlókban közszemlére tett tárgyak a legapróbb részletekig kidolgozott ötvösremekek, alakjaik, állatfiguráik (béka, strucc), kagylóformáik és a díszítő ritka ásványok, ékkövek egyaránt pompázatosak.


A kupák, serlegek, ékszerek, násfák – melyek közül többnek is ismert az előtörténete, ajándékozója és ajándékozottja – visszaviszik a látogatót egy régmúlt korba, melyben az Esterházyak hol a törökkel, illetve más ellenséggel harcoltak, hol a diplomácia terén tettek sokat a Habsburg Birodalomért. Ugyanakkor a család egzisztenciájának megteremtéséért, megőrzéséért, a kultúra ápolásáért küzdöttek.
Az Iparművészeti Múzeum a rendkívüli jelentőségű és értékű kiállítási anyagban még meglepetéssel is szolgált – amint azt Takács Imre főigazgató mondta el a tárlat megnyitóján –, kedveskedni kívántak a látogatóknak: az Esterházyak bútorai közül is bemutatnak néhány darabot a közönségnek. (A bútorok kiállítási tere talán nem oly tetszetős, ünnepélyes, mint a kincseké, de ezt ellensúlyozza a szépségük.)
A fraknói vár és az Iparművészeti Múzeum kincsei mellett a kiállításhoz tárgyakat kölcsönzött a Magyar Nemzeti Múzeum és a debreceni Déri Múzeum is.


Oldaltérkép