Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajz | Esszék, tanulmányok | Interjú, riportok | Kiállítások, ajánlók, hírek | Kritika ]


Pollack Mihály (1773–1855), a klasszicizmus építésze

Szerző: P. T.
2008. január 5. 13.41

Pollack Mihály1773-ban Bécsben született Pollack Mihály, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő mestere (Magyar Nemzeti Múzeum, az egykori Pesti Vigadó, Ludoviceum). Apja nyomdokaiba lépve választotta az építészi pályát, a birodalom fővárosának építészeti akadémiáján Hetzendorf von Hohenberg tanítványa volt. A bécsi akadémia után híres építész féltestvére, Leopoldo Pollach társaságában Milánóba ment, ahol megismerkedett a lombardiai klasszicizmus jelentősebb alkotásaival. 


Ráth György és munkássága – emlékezés az Iparművészeti Múzeum első főigazgatójára

Szerző: L. Kiss Anna
2007. március 31. 19.43

 Hármas centenáriuma volt az idei és az elmúlt két esztendőben Ráth Györgynek (1828–1905). A jogász, műgyűjtő 1905 júliusában hunyt el, még abban az esztendőben műtárgyait özvegye felajánlotta a magyar államkincstárnak, 1906-ban az Iparművészeti Múzeum kiegészítő részeként létrejött az Országos Ráth György Múzeum, amelynek megalapításáról 1907-ben törvénycikket alkottak. E hármas centenárium jegyében jelentette meg az Iparművészeti Múzeum – az NKA támogatásával – az Egy magyar polgár. Ráth György és munkássága címmel kiadványát, melyben újra hajdani egységében fellelhető az 1000 darabos Ráth-gyűjtemény, legalább egy kötetben.


Vincent van Gogh (Vincent Willem van Gogh, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.)

Szerző: L. Kiss Anna
2007. március 14. 16.44

 Többször megfordultam a Szépművészetiben már korábban is, az elmúlt években aztán egyre gyakrabban. Álltam sorban dermesztő hidegben belépőért, de ilyen „forgalmat” még sosem láttam, mint ami december 2-a óta tapasztalható. Zarándoklás Van Goghhoz, mondhatnánk. Babakocsit toló szülők, diákcsoportok, külföldiek, járókeretes és tolókocsis mozgássérültek, nyugdíjas baráti társaságok, immár majd 400 ezren látogattak el Vincent van Gogh biztonsági kapuk mögé rejtett világába.


In memoriam André François

Szerző: Kis Zsuzsa (Párizsi Magyar Intézet)
2005. április 16. 5.31

 2005. április 11-én, 89 éves korában Franciaországban elhunyt André François magyar származású francia grafikus-festő-plakáttervező. Több művészeti műfajban is igen szép eredményeket ért el. A legjobb újságok közölték grafikáit, rendszeresen dolgozott együtt a francia Le Monde napi- és a Nouvel Observateur hetilappal, az angol Punch magazinnal, együttműködése az amerikai New Yorker hetilappal mintegy harminc éven át tartott.


Vonalak géniusza – Gustave Doré

Szerző: Mika Róbert
2005. január 6. 4.35

 A francia Gustave Doré 1832. január 6-án született Strasbourgban. Önálló festményei és grafikái mellett mintegy kétszáz könyv illusztrációját készítette el. Közülük a leghíresebbek talán a La Fontaine meséit (1867), a Don Quijotét (Cervantes, 1862), az Isteni színjátékot (Dante, 1861), az Elveszett paradicsomot (Milton, 1866) és a Bibliát (1866) díszítő alkotások. Doré több magyar festőművésszel is baráti kapcsolatban állt, így Munkácsy Mihállyal és Zichy Mihállyal is.


Oldaltérkép