Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Életrajzok | Előadások, kiállítások, hírek | Interjúk, riportok | Kritika ]


Rózsa és Ibolya – a Budapest Bábszínház bemutatója

Szerző: legéndi, fotó: Matz Károly
2012. április 8.

 Április 5-én mutatták be a Budapest Bábszínházban a magyar népmesekincs elemeiből és Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért műveiből összeállított, mégis nagyon egységes zenés bábjátékot. A kétfelvonásos darab végig lekötötte a legkisebbeket is. Az ötéves kortól ajánlott Rózsa és Ibolya látványával, mozgalmasságával, mai és mégis irodalmi szövegével népszerű előadás lesz.

Nem a véletlen műve, de éppen az Art Limes főszerkesztője mellé kaptam jegyet. Virág Jenő elmondta, hogy a folyóirat bábos tematikájú számai külföldön is egyre népszerűbbek, mi lenne, ha még a szöveget is értenék?! Legutóbb egy nagyszerű bemutatón jártunk, és ha nem is hathat minden előadás revelációszerűen, kitűnő darabot vártunk.
Az ismeretlenben, sűrű sötét erdőben bóklászik Rózsakirály katonáival, és legyőzhetetlenségének fixa ideájával felvértezve kelepcébe keveredik, meggondolatlan ígéretet tesz a kezdetben nem rokonszenves tündérkirálynak, Varjúhájnak (latinul Sedum, „gyökere rózsaillatú” – majd az összes szereplő növénynevű): amiről nem tud az országában, az a tündéré lehet. Ám odahaza Rózsakirályné várandós… Az eset kissé hasonlít a Barackvirág történetére, Rózsakirály mesei biankó csekket tölt ki. Varjúháj hamarosan meg is jelenik Rózsaországban a jussáért.
 Az újszülött Rózsa királyfiból szolgává válik, hiszen a tündérek „magasabb rendű” népség, és ki van téve a csöppet sem galamblelkű tündérek kényének-kedvének. Egyedül a tündérkirálylány édesíti meg perceit, aki a barátja lesz, sőt talán több is annál.
Népmesei motívumok uralják a történetet, a királyok férjet/feleséget keresnek hercegi sarjaiknak, a mostoha mostohán bánik a mostohagyerekekkel, a gyengének látszó szolgából (aki mégsem szolga) király lesz, az összeesküvést szövögetők nem tudják megakadályozni az esküdést… Rózsának próbákat kell kiállnia szerelme beteljesedéséhez. A tündérlány – szintén nem egyedi eset, még a Gyűrűk urában is előfordul – lemond a halhatatlanságról szerelméért, de emiatt emberi szenvedéseket kell kiállnia. A Mostoha kiapadhatatlan fantáziával üldözi vetélytársait, elfeledteti Rózsával szerelmét, próbálja Nadragulyát letolni a torkukon és így tovább. De a jó most is elnyeri méltó jutalmát, a szerelmesek egymáséi lesznek, a szerelmese jó véget ér.
A zene népi gyökerű, amiből nekem az elején kilógott a popos-dobos rész. Nagyméretű, pálcákkal mozgatható bábokkal játszanak a színészek, s olykor énekelniük is kell – fizikailag is megterhelő lehet az előadás, de a bábosok nagyszerű teljesítményt nyújtottak. A bábok egy kissé sematikusak, a darabot leginkább a mozgalmas történet és a kitűnő szöveg emeli ki az – egyébként a Budapest Bábszínházban nagyon jó – átlagból. Kör alakú textilparavánok mögött zajlik az átváltozás, tündérvilágból ki, embervilágba be vagy ember alakból ki, madár alakba be. A nem túl bonyolult jellemekből (hősszerelmes királyfi, hőn szerető királylány, aggódó anya, simaagyú katonák stb.) persze kiemelkedik a Mostoháé, aki több húron pendül: eladja magát szerető második feleségnek, óvó mostohának, miközben kizárólagos hatalomra tör, és kisvártatva megmutatja a foga fehérjét. Az ő átkát kell legyőznie Rózsának és Ibolyának. A hosszú előadás végig lekötötte a gyerekek figyelmét, noha törvényszerűen elhangzott egy-két őszinte megjegyzés is mögöttünk: „ezek csak ki-be járnak!”. Szerencsére nemcsak ki-be jártak, hanem beszéltek is. Végig fontos elem volt a humor (nagy sikert aratott a Mostoha szolgájának nőimitálása), magukért beszéltek a nevek – például a Rózsát elveszejteni hivatott szolga neve Nadragulya –, szép történetet kaptunk, pörgős, színes darabot láthattunk. Ám a pálmát (Bojtorjánt, Páfrányt) nálam idén eddig A hétfejű tündér viszi el.

  
 

Zenés bábjáték – történetszál
Rózsakirály győztes háborúból hazatérőben eltéved a szomszédos tündérbirodalom erdejében. Varjúháj tündérkirály csak úgy engedi szabadon a betolakodót, ha megígéri, hogy neki adja azt, amiről nem tud birodalmában. Rózsakirály nevetve beleegyezik, hisz mindenről tud, úgy hiszi. Könnyű szabadulásáért nagy árat fizet: születendő fiúgyermekét kell életéért cserébe adnia.
Rózsa szolgaként cseperedik fel a tündérek között, egyetlen vigasza, játszótársa Ibolya, tündérhon majdani örököse. A két fiatal egymásba szeret, Rózsa megoldhatatlan feladatokat teljesít, hogy elnyerje Ibolya kezét. A leány mostohája azonban újabb és újabb nehézségek elé állítja a fiatalokat, majd megátkozza őket: felejtsen el téged szerelmed, kívánja a lánynak.
A klasszikus motívumokból építkező előadásban az emberek hétköznapi és a tündérek varázslatos világa elevenedik meg, a magyar népmesekincs találkozik a fantasy műfajával, a látványos akciókat drámai és humoros jelenetek követik.

 Zene: Lázár Zsigmond
Tervező: Boráros Szilárd
Dramaturg: Dobák Lívia
Mozgás: Fosztó András
Rendező: Kovács Géza
Asszisztens: Bánky Eszter
A magyar népmese különböző változatainak és Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával írta: Gimesi Dóra

Szereplők
Rózsa: Teszárek Csaba
Ibolya: Karádi Borbála
Varjúháj király, tündérkirály: Pethő Gergő
Mostoha, a tündérkirály második felesége: Kovács Marianna
Nadragulya, a mostoha szolgája: Bercsényi Péter
Rózsakirályné, Rózsa anyja: Juhász Ibolya/Rusz Judit
Rózsakirály, Rózsa apja: Beratin Gábor
Berkenye, Sáfrány: Csajághy Béla
Bojtorján, Páfrány: Kemény István
Mutatványosok: Juhász Ibolya/Rusz Judit

Más Báb:
Hajnali csillag peremén


Oldaltérkép