Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Alkotás | Életrajz | Események, ajánlók, hírek | Esszék, tanulmányok | Kritika ]


Lech Majewski: Malom és Kereszt
Amikor az ecset táncba hívja az objektívet

Szerző: Bányász Attila
2012. június 19.

 A lengyel író-rendező, Lech Majewski kemény fába vágta a fejszéjét: kísérleti jellegű mozgóképes alkotása idősebb Pieter Bruegel XVI. századi flamand festő Krisztus kálváriai útját ábrázoló festményéről szól lehengerlő vizualitással. Az egyedi képi megoldásokat alkalmazó film megtekintése élményszámba megy, a nyári mozis filmkínálatban nem is akad párja.

Majewski új filmje olyan, mint egy dokumentarista történelmi tabló, amelyet olajfestékbe mártott ecsettel festettek széles vászonra. A fantasztikus színekkel megálmodott németalföldi tájak a valószerűtlenség érzését keltve mosódnak össze a tényleges emberi alakokkal, és a nézőben valóban olyan hatást keltenek, mintha egy festmény elevenedne meg a szeme előtt. A filmművészet és a festészet sajátos egybekelésének lehetünk tanúi, még soha nem láthattunk hozzá foghatót.

  

A film egyben sajátos tiszteletadás idősebb Pieter Bruegelnek, aki a XVI. század egyik legjelentősebb németalföldi festője volt. Majewski tudatosan sorakoztatja föl filmes eszközei között Bruegel különböző festészeti kompozícióit: a szinte földöntúli szépségű tájképek mellett a paraszti életképek csaknem dokumentarista stílusú ábrázolása jelenik meg, a felhasznált vallási allegória, Krisztus utolsó útja észrevétlenül hajlik át a kor társadalmi kritikájába, szatírájába, sőt, horrorba, ami a Németalföldet megszállt spanyol hódítók kegyetlenkedéseiben nyilvánul meg.

  
 

A Malom és Keresztben maga a festő is megjelenik – a kép szimbólumait magyarázza, keletkezési körülményeit taglalja a festmény megrendelőjének. Ettől függetlenül a filmben inkább a képek dominálnak, Bruegel és Nicholas Jonghelinck néhány dialógusán kívül nincs is nagyon szöveg benne. Bruegelt Rutger Hauer játssza nagy rutinnal, a megrendelő bőrébe Michael York bújt. Charlotte Ramplinggel teljes a nagy nevek jegyzéke – Majewski nem bízta a véletlenre, az európai drámai színészek krémjéből válogatott, és nem tett velük rossz lóra.

  
 

Az eredeti festmény is erős szimbólumokat alkalmaz. A több mint 500 alakos festménynek bár a kereszttel a hátán megfeszítésre tartó Krisztus áll a középpontjában, mégis belevész a vásári kavalkádba, az emberek tömegébe, amelyből messze a vidék fölé magasodik sorsokat őrlő fogaskerekeivel a Malom. A kép bal oldalán a létet szimbolizáló város, a másik oldalon a halál köre látható. Az emberek e kettő között járják útjukat, s a megváltás a keresztet cipelő Krisztussal eltűnik a részletek árjában. Bruegel magát az életet festette a vásznára, ugyanakkor a figyelmes szemlélő részleteiben újabb és újabb történeteket fedezhet fel. Majewski sem tesz mást, mint néhány figurát kiragadva a vászonról bemutatja életüket, saját történetüket, majd a képen való elhelyezésükkel annak egészéről mesél.

  
 

A Malom és Kereszt technikailag is hasonló módszerrel készült, ahogy a festmény festék-, illetve a film történeti rétegei rakódnak egymásra – van olyan jelenet, amelynek egy képkockája 174 rétegből tevődik össze. Komplex képi hatások dominálnak benne, melyek megteremtik a Bruegel festményeire olyannyira jellemző táj és ember alkotta megbonthatatlan egységet. Szépen érzékelteti, amikor a filmben mind az ötszáz alak mozdulatlanná merevedik a tájban, mintegy élő festményt alkotva (külön tetszett, hogy ezt nem „hollywoodiasan” valami technikai filmes hókuszpókusszal oldották meg – à la Mátrix –, hanem valóban minden statiszta egyszerre megállt).

  
 

Lech Majewski kísérleti munkájával sikerült valami nagyon eredetit s egyben különlegeset létrehozni, ami a mai filmművészetben nagy szó, amikor mindent utángyártanak. Külön öröm, hogy a lengyel–svéd koprodukcióban készült mozgókép ízig-vérig európai – bár láthattunk már remek „európai” filmeket eltűnni a süllyesztőben, például a nekem hatalmas élményt nyújtó, 2009-es Mr. Nobodyt azóta is várom, hogy valamilyen formában itthon is megjelenjen. Bruegel megelevenedett festménye végérvényesen beleégette magát a szürkeállományomba: beléphettem a képbe, átlépve annak valóságot szimbolizáló keretét, s ötszáz alakjának részévé válva bejárhattam minden zegzugát. Igazából nincs rá szó, ami visszaadhatná egyedülálló képi világát, még a filmből kiragadt állóképek sem képesek érzékeltetni. A nyár legizgalmasabb képi megoldásokkal szolgáló filmje Budapesten csak a kisebb művészmozikban tekinthető meg.

  

Malom és Kereszt

 Lengyel–svéd dráma, 2011
Hossz: 92 perc
Bemutató: 2012. június 14.
Rendező: Lech Majewski
Forgatókönyv: Lech Majewski, Michael Francis Gibson
Zene: Lech Majewski, Jozef Skrzek
Operatőr: Lech Majewski, Adam Sikora
Szereplők: Rutger Hauer, Charlotte Rampling, Michael York, Joanna Litwin, Dorota Lis
Hivatalos szinopszis
A Malom és Kereszt egészen különleges vizuális élményt nyújt a nézőnek, a film és a festészet határán, ahol Lech Majewski mozgóképpel festi újra az idősebb Pieter Bruegel tablóját – a Krisztus keresztre feszítését (1564, olajfestmény, Művészettörténeti Múzeum, Bécs). „Az volt a vízióm, hogy összegyűjtöm a festményen szereplő mozdulatlan embertömeget, majd a kamerával lassan beevezek a tömegbe, megnézem az arcukat, kihallgatom a gondolataikat” (Lech Majewski).

A Szépművészeti most futó kiállítása:
Pieter Bruegel kora – 16. századi németalföldi rajzok


Oldaltérkép