Szerző, fotók: leho
2012. szeptember 30.

Benedek Eleknek, illetve felmenőinek hála, szeptember utolsó napjai sok helyütt az országban a népmese jegyében telnek. A Meseterápia Központ szakmai napja mellett Kaposváron egész hét végén zajlott az országos népmese-konferencia, vasárnap pedig Budapesten, Elek apó kútjával szemben, a Döbrentei utca 15.-ben felavatták a hivatalosan október 2-án nyíló Mesemúzeum és Meseműhelyt.
Egy mesébe illő történet, a megnyitón jártunk.

Az ötlet Kányádi Sándortól származik, aki majd egy évtizeddel ezelőtt Elek apó kútját álmodta meg a lakásával szemközti térre. A Budavári Önkormányzat felkarolta az ötletet, s ma már a tér természetes része Melocco Miklós műve a Hargitáról hozott kőből, melynek gyíkjából képletesen az élet vize csordogál. A Mesemúzeum szeptember 30-i avatásán a Kossuth-díjas költő elmesélte, hogy már a 6. Elek apó kútját (például Sopronban is található, de a legnagyobb Székelyudvarhelyen) avatták fel a Kárpát-medencében, legutóbb Nyársapáton, s lerakták egy újabbnak az alapkövét Nógrádbercelen is.

(A költőnek egyébként futurisztikus tervei vannak még a térrel: többnyelvű éneket közvetítő zenedoboz, mely télen madáretető; nyilvános illemhely; ki kellene tiltani az autókat az utca ezen részéből stb. – az önkormányzat illetékeseinek főhet még a fejük Sándor bácsi ötletiparától! Az ipar ugyanis nálunk nem indusztria, hanem az iparkodásból szórövidüléssel születő magyar kifejezés.)

Kányádi Sándor tehát mert nagyot álmodni, s újabb ötlettel bombázta Nagy Gábor Tamás polgármestert (akinek a szerepét a Corvin tér rehabilitációjában már értékeltük): a kút közelében Mesemúzeum életre hívásával állt elő. Az ötletből évek alatt egyre reálisabb terv lett. A Budavári Önkormányzat egy 250 éves barokk épületet biztosított az intézménynek (volt szatócsbolt, papucskészítő műhely, pékség…), amit 2010-ben mintegy 220 millió forintból felújíttatott. A 200 négyzetméteres múzeum kialakítása 40 millió forintba került, Koczka István látványtervező kitűnő munkát végzett.

A három egységből álló múzeumban egy állandó (A magyar tündérmese világa) és egy időszaki kiállítás (a magyar mesegyűjtés első száz évét ismerhetik meg az érdeklődők), valamint műhelyfoglalkozásoknak, színházi és bábelőadásoknak helyet adó fogadótér kapott helyet. Az Emmi kiállításfejlesztést segítő Alfa pályázatán 23 millió forintot nyert el a Mesemúzeumra az önkormányzat, de további 3,5 milliónyi önrészt is hozzátett. A Pagony és a Móra könyvekkel segített az intézménynek.

A szakmai hátteret a Petőfi Irodalmi Múzeum adja majd, E. Csorba Csilla főigazgató a szakmai vezetést, illetve előtte a program kidolgozását Helmich Katalin múzeumpedagógusra bízta, aki 2010-től dolgozott a koncepción. Kedden, szerdán és pénteken bejelentett iskolai és óvodai csoportokat várnak majd az intézménybe, a csütörtök, a szombat és a vasárnap a családoké. Szerveznek író-olvasó találkozókat, színházi előadásokat, drámafoglalkozásokat, de lehetőség nyílik a múzeumi tér kibérlésére is. A műhelyben létrehoztak egy olvasó-, egy hallgató- és filmkészítő kuckót, s a fogadótérben egy kis színpadot is. Maga a múzeum valóban mesés, ahogy végigjárja az ember a termeket a mese útján: egy szegénylegény módjára, próbákat kiállva juthat el a királyi trónig.

A Mesemúzeum túl kicsinek bizonyult a megnyitóhoz, de ezt senki sem bánta. Thumay Balázs és barátai az ünnepséget Kányádi Sándor általuk megzenésített versével kezdték, majd egy olyan verssel zárták, amit még más nem zenésített meg (Őszvégi játék). Rátkai Amanda, a Kölcsey-gimnázium diákja egy Benedek Elek-mesét mondott el (Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack).

Tiszta forrásból, írtuk tegnap az egyik paloznaki kép alá. A tiszta forrás azonban 2012-ben nem mindig elég, ha más források hiányoznak. Üdítően hatott a polgármester beszéde, amint közbeszerzési mesébe csomagolva előadta, a mesemúzeum mint szegénylegény hogyan teljesítette küldetését, kik segítették útján (pályázat), a sárkány hét fejét hogyan vágta le (költségvetés, áfa stb.).

Most a boldogan élés, a hétköznapok sora következik, minél tartalmasabb programokkal kell megtölteni a mesemúzeumot (ami a látottak alapján az itt dolgozókon nem múlik majd – a szerk.).
A fenntartásban, mint a főigazgató asszony szintén mesés beszédéből kivehettük, az intézmény számít mind a szponzorok, mind az önkormányzat támogatására is. Az ünnepség után E. Csorba Csilla és Helmich Katalin egy évre átadta a múzeum kulcsát Kányádi Sándornak, amit jövő ilyenkor tovább kell adnia egy meseírónak.
Sok ilyen történet kellene a hétköznapokban.

Jegyárak
Gyerek: 400 Ft
Felnőtt: 600 Ft
Családi kedvezmények

Nyitva tartás:
Hétfő: szünnap
Egyéni látogatóknak:
csütörtök, szombat 10–18 óráig, vasárnap 10–13 óráig
Csoportoknak előzetes bejelentkezéssel:
kedd, szerda és péntek 9–14 óráig