Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Kalotaszegi népművészet a 2012-es londoni olimpián

Szerző: Néprajzi Múzeum
2012. július 28.

 A magyar sportolók londoni olimpiára készített modern formaruháján látható motívumok nem a népviselet, hanem elsősorban a kalotaszegi lakástextilek díszei, a formaruhát a kalotaszegi írásos hímzésminta teszi különlegessé. A népies nevén kisírásos és nagyírásos hímzés lakástextíliákon és egyes viseletdarabokon egyaránt előfordul. Vajon mi fán terem ez a díszítés?

Kalotaszegről
Kalotaszeg közel negyven falut magába foglaló történeti- néprajzi táj Erdélyben, a történeti Kolozs vármegyében. A Kolozsvártól nyugatra elhelyezkedő tájegységet délen a Gyalui-havasok északi vonulatai, nyugaton a Vlegyásza-havas, és a Meszes-hegység keleti vonulatai fogják közre. Lakossága döntő részben még ma is magyarokból kerül ki, akik két katolikus falu kivételével a református hitet követik. Központi települése a népes vásárairól híres Bánffyhunyad.
Kalotaszeg nagyon gazdag népi kultúrájával tűnik ki. A falusi házak fölé fatornyos, belül festett kazettás mennyezetű, karzatú református templomok magasodnak. A házakban még ma is gyakran találunk festett bútorokkal berendezett, tálakkal, bokályokkal, és díszes textíliákkal felöltöztetett, a tisztaszoba funkcióját őrző kalotaszegi szobákat. S akkor még nem is szóltunk a dekoratív népviseletről és az élő néphagyományok közösség-összetartó erejéről.

 

 

A tájegység felfedezéséről
Kalotaszeg karakterisztikus népi kultúrájának köszönhette, hogy az 1880-as, 90-es években, amikor a népművészetre először vetült igazán fény, ezt a tájegységet fedezték fel először. Ebben közrejátszott, hogy egy lelkes patrióta, Gyarmathy Zsigáné nem hagyta a feledés homályába veszni a hímző hagyományokat, és minden követ megmozgatott, hogy ismertté és keresetté tegye Magyarországon és külföldön egyaránt a kalotaszegi varrottasokat. A kalotaszegi népművészet megihlette a magyar szecesszió alkotóit, mint például a „gödöllőieket” és Kós Károlyt, akik munkásságukkal tovább öregbítették e tájegység hírét.

Varrottasokról
Kalotaszeg az erdélyi magyarság leggazdagabb textilkultúrával rendelkező vidéke. Az asszonyok itt készítették például a legendás fodorvásznat, amely nevét „szépen hullámzó” felületéről kapta. Készítésének titka az volt, hogy a szőtteshez felhasznált kender-, vagy pamutfonalat nagyon erősen megsodorták, majd a vásznat a patakban megnedvesítve a mosópadhoz veregették,és megsulykolták. A fodorvásznat előszeretettel használták a hímzések, helyi elnevezésükkel a „varrottasok” alapanyagául is.
A hímzésnek technikában és stílusban is különböző fajtáit használták egy időben. A szálszámolásos munkákon kívül, mint amilyen a szálán varrott, keresztszemes, valamint a vagdalásos-laposöltéses hímzés, kedveltek voltak a szabadrajzú, ún. írásos és újabban a tarka lapos és száröltéses varrások is. Hímzőfonalként gyapjú-, illetve pamutfonalat használtak.

 

 

Írásos hímzésről
Az írásos hímzés sejtelmes nevét arról kapta, hogy mintáját a közösségből ügyességük, tehetségük révén kiemelkedett „íróasszonyok” rajzolták elő. Ilyen volt például Bánffyhunyadon Czucza Istvánné, akinek a tevékenységét az 1907-ben megjelent, Malonyay szerkesztette A magyar nép művészete sorozat első kötete örökítette meg, és keze nyomát a Néprajzi Múzeum néhány parádés darabja is őrzi.
A hímzés alapvető öltéseleme a láncöltés, amelyek egymásba kapcsolásából alakítják ki a mintát. A láncöltésnek is kétféle változatát alkalmazták. Nagyobb múltra az ún. kisírásos hímzés tekint vissza, amelynek használatáról a 18. századból évszámos emlékek is vallanak.
A reformkorban jelent meg az ún. nagyírásos hímzés, amely tulajdonképpen szélesebbre széthúzott láncöltések sorából áll, amely laposöltéssel kiegészítve sokkal dúsabbá változtatta a mustrát. Az egymásban kapcsolódó láncöltéssorok miatt az írásos hímzés jellegzetessége a vonalas megjelenés, a zsinórhatás. A fejlődés a zsúfolás irányába haladt, és a mindig egyszínű (piros, vagy kék, vagy fekete) fonallal való kivarrás miatt a kompozíció egyre tömötté, folthatásúvá vált.
Ornamentikáját a stilizált rózsa-, tulipán-, gránátalma-, levélmotívumokból komponált virágbokrok, kanyargó indák jellemzik.

 

 

Kalotaszegtől Londonig
A kalotaszegi asszonyok valamennyi vászonneműjüket ékesíthették írásos hímzéssel. Így varrhatták díszként a tisztaszoba vetett ágyában a díszlepedők és a feltornyozott párnák végére, az abroszokra, és a kitett díszkendőkre, dísztörölközőkre. A viseletdarabok közül a női ingvállak jellegzetes, a váll alatt vízszintesen húzódó „vállfűs” hímzésénél, és a férfiingek ujjánál is alkalmazták.
A varrottasok igazi, reprezentáló szerepüket jeles ünnepeken, az emberi élet nagy fordulóin, a keresztelőn, a lakodalomban és a temetéskor töltötték be azzal, hogy közszemlére kerültek. A lakodalomkor például szokás volt, hogy a házba, vagy akár az udvarra kitett menyasszonyi kelengyét az asszonyok alaposan szemügyre vették, értékelték-megítélték.
A református templomokban elhelyezett varrottasok, köztük sok írásos példány is máig hirdeti a helyiek vallásos hitét és a hagyományokhoz való ragaszkodását.

A kalotaszegi népművészet írásos hímzése 2012-ben újból kilép saját táji környezetéből, és a modern divattal összhangban, stilizált formában a magyar sportolók formaruháját díszíti a londoni olimpián.

A fényképek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből valók 


Oldaltérkép