Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



„A népmese az olvasás táltos lova”
7. országos népmese-konferencia II.

Szerző, fotó: leho
2011. október 14.

 Egy évvel ezelőtt a népmese napját meghonosító Hamvas Béla Városi Könyvtár, illetve Százhalombatta adott otthont a konferenciának. Idén Heves megye székhelye, Eger és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár (2008-ban az év könyvtára) várta két napra a népmesével elméletben és/vagy gyakorlatban foglalkozó pedagógusokat, könyvtárosokat, mesemondókat, olvasáskutatókat, hallgatókat, érdeklődőket. A téma „A népmese napja – a korai olvasásfejlesztés jegyében” volt.

Az első rész

Kusper Judit után Gál Judit, az egri Benedek Elek Óvoda vezetője mutatta be intézményét. Többen láttunk már nagyon szép előadásokat kulturális intézményekről, ppt-bemutatókat szakmai programokról, a hétköznapok és a tények azonban köszönő viszonyban („szerencséd, hogy…”) sem voltak a prezentációval. Az óvodavezető egyes szavait mi is tamáskodva fogadtuk, de kíváncsivá tett a másnapi óvodalátogatás.

   
 

Ebéd után Gyurina Éva, a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója, Diák- és Gyermekotthona főigazgatója előadására érkeztünk vissza. Hallássérült gyermekek olvasóvá nevelése – a kezdetektől címmel nagyszerű előadás következett. Konkrét példákon mutatta be, hogyan lehet egyszerű eszközökkel, saját készítésű könyvekkel (hangok könyve, napló, témakönyvek), rajzok, újságkivágások, képek – nem digitális tábla, nem kakaóbiztos számítógép – segítségével megtanítani az olvasást és a beszédet azoknál, akik eleve hátránnyal indulnak ebben és az élet más területein is. A levetített kisfilmből láthattuk, hókuszpókusz nélkül, világos programokkal, az intézmény és a család együttes erőfeszítése révén, következetes munkával óriási eredményeket lehet elérni nehéz körülmények között is. E felemelő előadás után Szabó Bianka palóc népmesével oldotta a hangulatot.

   
 

A határon túli előadók közül Hollanda Andrea és Nagy Tímea, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai Kovászna megyei tapasztalataikról beszéltek, nagyon jó programot találtak ki: ez a „könyvkelengye”. Az önkormányzat anyagi segítségével könyvcsomagot ajándékoznak minden magyar és román kisgyermekes családnak, és nem is „engedik el a kezüket”, később is könyvcsomagokkal, programokkal csábítják olvasásra és könyvtárlátogatásra a helyieket.
Iancu Laura csángó-magyar író-költőt ezúttal néprajzkutatóként ismerhettük meg. Előadásában sokszor nagyon is beszédes száraz, szikár (és torokszorító) adatokat, tényeket sorolt fel arról, milyen nehéz a magyar beszéd, a mese megismertetése, megszerettetése a keleti végeken, ahol még a ’mese’ kifejezés sem azt jelenti, mint nálunk.

 

   

Kóka Rozália népdal- és népmesegyűjtő kissé elszomorító képet festett az élő mesemondás állapotáról. Az autentikus mesemondók felkeresésére (ő öt mesemondót tart annak) buzdította a hallgatóságot, illetve a lejegyzett mesék mintegy ezer, itt-ott fellelhető kötetének forgatására. Mesét nem mondott, pedig például Bereczki Anna éppen ezért szorgalmazta ELTE-s tanítványainak a népmese-konferencián való részvételt, hiszen ha az egyetem nem képes arra áldozni, hogy Kóka Rozáliát (vagy éppen Berecz Andrást) külön előadásra meghívja, akkor Egerben hátha mód lesz őt hallani.

 
 

A hivatalos programot egy kiadói kerekasztal-beszélgetés zárta a népmesét tartalmazó könyvekről, Merényi Ágnes, a Móra főszerkesztője moderált, résztvevők: Dian Viktória, Dóka Péter (Móra), Bardi Erzsébet (General Press), Illés Andrea (Scolar), Szávai Ilona (Pont), Szigethy Katalin (Naphegy) és Závada Pál író. Több tapasztalatot is leszűrhettünk a nem is vitából, hanem hangosan gondolkodásból: a magyar népmesekincsből kevés van a piacon, több alapmunkát, -sorozatot újra ki kellene adni – és a kiadók sem ugyanúgy látják a népmeséhez „nyúlást”. Van, aki kisebb szabadságot enged magának a műfaj nyelvi, stiláris alakíthatóságát tekintve, de olyan szerkesztő is akadt, aki a népmese végét néha más kicsengéssel meséli el a gyerekének – ettől Boldizsár Ildikó szeme biztosan elkerekedett volna (a paloznaki szakmai napról hamarosan).

 
 

Az összességében nagyon színvonalas napot könnyedebb programok zárták: a konpálozók Dsupin dudás útmutatásával vonultak le a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár központi épületébe, ahol a rendezők vendégül látták a végig kitartókat, és ájszakába nyúló vidám mesekocsma (háziasszony: Kovács Marianna) a zárta a fogadást.

    
 

Szombaton különbusszal érkeztünk 9-re a Csebokszári lakótelepen lévő Benedek Elek-óvodába, bemutatkozó mesedemonstrációra. Már a belépéskor kiderült, Gál Judit nem túlzott, valóban mesés körülményeket varázsoltak a panelrengetegbe, a névadóhoz illő székely kapu, Benedek Elek-festmény fogadott, és nagyon sok fából (egy festékgyártó szponzor nevét is észrevettük a falon) és természetes anyagból/termésből készült népi és műjáték, bútor teszi valóban ingergazdaggá az óvodát. Jó ötlet a bejárat melletti csúszda, a gyerekek így távozhatnak az oviból, illetve jöhetnek le az emeletről. Az óvónők és egy gyerekcsoport dramatikus játékokat mutattak be sok bábbal, zenével, énekkel, árnyjátékkal stb., ezzel érzékeltetve, hogyan telik náluk évente a népmese és egyben Benedek Elek születésnapja. Öröm volt látni, hogy ilyen óvodák is vannak.

  
   

A programcsere miatt sajnos Bereczki Anna mondandójáról lemaradtunk. Fábián Éva mesemondó, népzenész az Óbudai Népzene Iskola Népi énektanára Mesefának gyökere, gyökerének ága... című előadásáról azonban nem. Az előadás esetében gyenge kifejezés, hiszen sugárzó egyéniségével hamar az ujja köré csavarja hallgatóságát. Mesemondóvá válásáról, mesemondó technikákról mesélt – és mesélt is, úgy, hogy dőltünk a röhögéstől nevetéstől.
Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke zárszavában kiemelte, hogy egyre többen tartják fontosnak a konferenciát, egyre többen jelentkeznek, örvendetes, hogy idén külön „mutációt” kell tartani hallgatóknak, annyian jelentkeztek. És nem utolsósorban felhívta a figyelmet arra, hogy a két nap folyamán senki nem siránkozott az anyagi feltételek nehezülésén, nem beszélt pénzről, a népmese- konferencián csak a népmese volt terítéken.

   

Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház
Eger, Bartók Béla tér 6., 2011. szeptember 23–24.

A rendezvény honlapja


Oldaltérkép