Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



„A népmese az olvasás táltos lova”
VII. országos népmese-konferencia I.

Szerző, fotó: leho
2011. szeptember 25.

 Egy évvel ezelőtt a népmese napját meghonosító Hamvas Béla Városi Könyvtár, illetve Százhalombatta adott otthont a konferenciának. Idén Heves megye székhelye, Eger és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár (2008-ban az év könyvtára) várta két napra a népmesével elméletben és/vagy gyakorlatban foglalkozó pedagógusokat, könyvtárosokat, mesemondókat, olvasáskutatókat, hallgatókat, érdeklődőket. A téma „A népmese napja – a korai olvasásfejlesztés jegyében” volt.

Sokan felvetették érintőlegesen előadásukban, köszöntőjükben, illetve kifejtve, de informálisan az előadások közötti szünetekben és péntek este is, hogy a konferencia szlogenje, maga a népmese „autentikus” jellege és a konkrét téma hogyan (nem) illeszthető egybe koherensen – de én ettől az akadémikus kérdéstől eltekintek. Eger egyik kedvenc városom, sok szép emlékkel, főiskolai évekkel, bikavérrel-leánykákkal, a városi gyerekkönyvtárban pedig nemrég jártunk, ahol egy író-olvasó találkozón meggyőződhettünk arról, hogy az itt dolgozók mintaszerű munkát végeznek. Az sem lepett meg, hogy a rendezőknek a szállástól kezdve mindennel volt idejük törődni. És ez nem csupán a részvételi díj kifizetéséig tartott, két nappal a konferencia előtt például digitális formában térképet és leírást kaptunk a helyszínről és a környékbeli ingyenes parkolókról is.

 

    

Dsupin Pál és Novák Pál lemezbemutatójával (Mátraalja az én hazám) kezdődött a nap, előbbi nemcsak kitűnően játszik furulyán, dudán stb., hanem a könyvtár rendezvényein, táboraiban is sűrűn megfordul. A nyitóceremónia ilyenkor nem maradhat el, köszöntőt mondanak a helyi és regionális önkormányzat, a helyi rendező intézmények és a fő szervező Hunra képviselői. A kipipálás helyett azonban még a politikusoktól is személyes hangú beszédeket hallhattunk. Dsupinék zenéjén túl már a terembe belépve a ráhangolódást erősítette a gyerekkönyvtár munkatársainak kiállítása (Meselátó szemek), a fotók mesés rendezvényeken születtek, a szó valódi értelmében spontán. A mese ereje tükröződik a tekinteteken, s kiderült, nemcsak halló, hanem siket „hallgató”, meseélvező is van a lencsevégre kapott gyerekek között.

    
 

A kiállítást Juhász Attila ezredes, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet vezetője nyitotta meg. Hogy kerül a börtöncsizma a népmese-konferencia asztalára? Sokan értesültünk már arról, hogy az egri börtönben különös kulturális „vállalkozás” (kísérlet, de ez rosszízű kifejezés ebben az esetben) zajlik, egy angliai ötletet – a fogvatartottak DVD-t küldhettek szeretteiknek – hogyan fejlesztettek szinte terápiává. Katartikus élmény volt a börtönparancsnokot hallgatni, a mellettem ülő hölgy orra is többször bepirosodott, és sűrűn fújta. Azt találták ki a börtön és a könyvtár vezetői, hogy Egerben a nő fogvatartottak egy mesét mondhatnak-küldhetnek el annak, akinek szeretnének (főleg rokonoknak), de ez nem csupán az angliai hangfelvétel-biztosítás technikai részét foglalta magába, hanem a mesemondásra alaposan fel is készítették az elítélteket.

   
 

„Ide Margó kell!” – jelentette ki a könyvtár igazgatója, Tőzsér Istvánné, amint összeállt a terv, Luzsi Margó pedig, az intézmény gyerekrészlegének vezetője folyamatosan járt a börtönbe, hogy először csak kikérdezze, milyen meséket ismer (egyáltalán) a programban részt vevő mintegy háromtucatnyi elítélt, majd fokozatosan rávezette őket az ilyen-olyan mesék helyett a népmesékkel való beható foglalkozásra. Kapukat nyitott meg a mese szinte az összes elítéltben, akik közt a csalótól a rablón át az anyagyilkosig sokféle fogvatartott volt. A program olyan sikerrel járt – ezt cédéfelvételek is bizonyítják –, hogy idén újra folytatják. A konferencia egyik legmegrázóbb előadását hallhattuk egy épp nem szakmabelitől.

   
 

Majd Luzsi Margó következett (Mindennapi kenyerünk a mese címmel), aki kivetítőn és kivonatosan illusztrálta, mi mindent tesz az olvasókért a gyerekkönyvtár: többek közt mese- (Bébillér, Ciróka), sárkánykört (felnőtteknek), határon átnyúló programokat (Meseszer), kortalan olvasó-közösségi táborokat (Sátorfalva) szerveznek – és tudjuk, hogy ez nem önfény, nem kirakat, kézzel fogható (a résztvevők mindegyike megkapta) például a KÚT című segédkönyvecske is, mely szöveggyűjtemény és ajánló a mesék birodalmába – szintén a Bródy állította össze 2009-ben.

   
 

A konferencia első órája nagyon erős volt, és aki tamáskodott Margó előadásának azon részén, hogy siketeknek tartanak mesemondást, annak leeshetett az álla, amikor kiállt Szőke Mihály – születésétől siket, foglalkozását tekintve esztergályos –, és jelnyelven mesélt (jeltolmács közvetítette a hallóknak), fergeteges sikerrel. Az egri bemutatkozásnak nem volt vége, Kusper Judit, az Eszterházy-főiskola adjunktusa adott elő a Fehérlófia allegorikus és szimbolikus síkjáról, azt feszegetve, mi az általános, allegorikus a népmesékben, és mi a szimbolikus, mit hasznosíthat belőlük az egyén a saját életében. (Folytatjuk)

   

Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház
Eger, Bartók Béla tér 6., 2011. szeptember 23–24.

A rendezvény honlapja


Oldaltérkép