Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Értékmentő szenvedély – Száz év után újra magyar magángyűjtemények kincsei az Iparművészetiben

Szerző: leho
2008. január 28. 6.43

 Január a múzeumok hónapja 2008-ban. A kultúra napjához és a reneszánsz évhez kötődően jobbnál jobb kiállítások nyílnak hazánkban. A „reneszánsz” Mediciek és a Hunyadi Mátyás-kiállítás mellett egy kicsit háttérbe szorulva, de különleges tárlattal jelentkezett az Iparművészeti Múzeum: január 22-étől, száz évvel az előző, hasonló jellegű bemutatkozás után újra magyar magángyűjtők kollekcióiból láthatnak páratlan válogatást az érdeklődők. 2008-ra végre eljött az idő, hogy 65 magángyűjtő ilyen formában is bemutatkozzon: mintegy 600 tárgyuk tekinthető meg az Üllői úton április 20-ig.

 Horváth Lilla és Renner ZsuzsannaEljött az idő. A sajtóbejáráson Renner Zsuzsanna igazgató, Horváth Hilda kurátor és a jó hagyományokat követve újra megalakult baráti kör nevében Réti László elnök is elmondta, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltás után végre a műgyűjtők jó része ki mer állni kincseivel egy ilyen nagyszabású kiállításon – van, aki csak a tárgyaival, van, aki a monogramjával, és akad, aki a teljes nevével is. Az igazgatónő elmondta, hogy a magyarországi műkincsállomány számottevő részét magángyűjtemények őrzik, s e rejtett kincsekből szerettek volna minél színvonalasabb tárlatot bemutatni. Száz évre nyúltak vissza, az 1907-es „Amateur” kiállítás szép példáját követik, amikor mintegy 3500 tárgyat állítottak ki, az akkori főigazgató Radisics Jenő szervezésének köszönhetőn.
Lichner Magdolna, művészettörténész, főmuzeológus, Szterényiné Herczeg Alexandra, az IMM Baráti Körének titkára és Réti LászlóMintegy 2000 darabból választották ki azt a 600-at, melyet részben kronologikus, de inkább tematikus rendben nézhetünk végig. Kiváló műkincseket csodálhatunk meg az iparművészet teljes spektrumából, a kézművesmunkáktól kezdve a 19. századi iparművészeten és a 20. századi formatervezésen keresztül a dekoratív kortárs művészetig. Sőt, a képzőművészettel közös határterületek (faragvány, szobrászat, érmek, alkalmazott grafika) is képviseltetik magukat. Keresztelő Szent János (spanyol, 14. század)Érdekesség, hogy néhány olyan tárgy is látható, amelyet akkor kiállítottak, s azóta már a múzeum kollekcióját gazdagítja. A tárlatot még az azóta leváltott igazgató, Takács Imre kezdte szervezni, így neki is elévülhetetlenek az érdemei abban, hogy pompás anyag jött össze.
A műgyűjtők és a közgyűjtemények tevékenysége egy normális társadalomban jól kiegészít(het)i egymást. Nem volt ez így az államosítás után Magyarországon, ahol a műgyűjtés úri huncutságnak, sőt a gyűjtők a rendszerre veszélyes elemnek számítottak. A világháború előtti műgyűjtő-generáció kihalt, s az új nemzedék az érezhető tartózkodás, távolságtartás ellenére ma már ki mer állni kollekciója egyes darabjaival.
A magángyűjtők és a múzeumi szakemberek közös cél érdekében, a kultúra ápolásán és az értékek megmentésén fáradoznak. A két fél kiegészíti egymást: a magángyűjtemények a műértők személyes ízlése alapján összeválogatott műveket őrzik, a közintézmények pedig a hazai és egyetemes művészettörténet kiemelkedő darabjait. A kettő közötti termékeny és sokoldalú kapcsolat – az értékmentő szenvedély és az értékmentő kötelesség találkozása – mindkét félnek hasznára válik.

Hollandiai legyező bibliai jelenettel – özv. gr. Batthyány Gézáné gyűjteményéből, ma az IMM tulajdona 

Radisics Jenő, az Iparművészeti legendás igazgatója 1907-ben kérte fel a budapesti „amateur” gyűjtőket egy közös kiállításra. Az Üllői úti palota földszintjén a hatalmas üvegcsarnok zsúfolásig megtelt magángyűjteményekből válogatott európai és keleti műtárgyakkal. Nem csak a nagynevű arisztokrata és nemesi családok otthonából érkeztek szőnyegek, ezüstneműk, porcelánok és különféle dísztárgyak a tárlatra, hanem a gyarapodó főváros immár műgyűjtővé vált polgárainak, vagyis a kereskedőknek, vállalkozóknak, bankároknak, orvosoknak, ügyvédeknek, professzoroknak és literátoroknak a gyűjteményeiből is.
Limoges-i keresztTöbb évtizedes kényszerszünet után ma a műgyűjtés ismét virágkorát éli Magyarországon. Az Iparművészeti így visszatérhet a magángyűjtőkkel való – kölcsönös megbecsülésen alapuló – szoros együttműködéshez. A Radisics által támogatott egykori műbarátok körének mintájára már megalakult a múzeumot segítő baráti kör. A legendás „amateur” kiállítás centenáriuma pedig alkalmat adott a múzeumnak arra, hogy a Monarchia virágzó szellemi és művészeti életének hagyományát felidézve, ismét egymásra támaszkodva bemutassák a jelenkori magángyűjteményeket.
Ahogy sejteni lehetett, a mostani „amateur” kiállítás se amatőr a szó eredeti értelmében.
A múzeumok által is irigyelt műkincsek között láthatunk limoges-i zománccal díszített, 13. századi körmeneti keresztet, gótikus faragványt, ötszáz éves zenélő asztronómiai órát, rokokó misekelyhet, usaki török szőnyeget, holicsi fajansz edényt, herendi és Zsolnay-porcelánt, buddhista házi oltárt, japán dísztőrt, ortodox fémikont, 17. századi brüsszeli falikárpitot, szecessziós plasztikát, art déco ülőgarnitúrát, valamint több kortárs alkotást. A kiállítás nem a teljes művészettörténeti (stílustörténeti vagy kronológiai) áttekintésre törekszik, hanem a kialakult főbb gyűjtési területek bemutatására: ezek lehetnek bizonyos korszakra vonatkozó kollekciók (középkor, szecesszió–art déco stb.), de főként különféle szakterületek, mívességek, mesterségek, anyagok vagy a tárgyak funkciója szerinti gyűjtések. Az idősebb és fiatalabb magángyűjtők nem saját személyüket állítják a középpontba, hanem értékmentő szenvedélyük csodálatos eredményeit.

 Magyar címeres lótakaró 

Noha Az utolsó vacsora továbbra sincs magyar kézen, számos remek darab látható az Iparművészetiben a világ minden tájáról, nagyon változatos stílusban, számos művészettörténeti korból. Aki pedig még nem szédült el a kiállított tárgyak szépségétől, fényétől, azt a 13 500 Swarowski-kristállyal díszített tehén kápráztathatja el a tárlat utolsó dobásaként, az Ernst Múzeum darabja ugyanis újra látható Budapesten.

 A híres-hírhedt tehén 

Értékmentő szenvedély – Műtárgyak magyar magángyűjteményekből
Kurátor: dr. Horváth Hilda
Megtekinthető: 2008. január 22.–április 20.
Hétfő kivételével naponta 10–18 óra

Iparművészeti Múzeum
1091 Budapest, Üllői út 33–37.
www.imm.hu


  Ha pedig reneszánsz, akkor Hunyadi Mátyás – érmen


Oldaltérkép