Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Egy különleges vállalkozás: Vetettem gyöngyöt. Világzene Magyarországon, 1972–2006

Szerző: Lehotka Ildikó
2007. augusztus 8. 7.36

 A világzene, world music egyre divatosabb. Mit is takar a fogalom? Egészen röviden: a népzene beágyazódását más zenei műfajokba. Az 1960-as években iszonyú erővel jelentkezett szerte a világban az az igény, hogy a nemzetek saját identitástudatukat valamilyen formában erősítsék. Nem is kívánkozhatott erre tisztább út, mint a népzene megismertetése olyanokkal, akik nem járatosak az adott nép ősidők óta formálódó zenéjével. Míg sokáig a népzene egyenlő volt az alacsonyabb rétegek primitívnek tartott kifejezési módjával, a 20. századra beépült a köztudatba. Itthon a világzene talán attól a pillanattól lett ismert, mikor is Az angol beteg című filmben Sebestyén Márta a Deep Foresttel énekelt: a dalt egészen egzotikusnak találták, díjat is kapott a feldolgozás.

 A hazai nép- és világzenei lemezek kínálatát ismerve igen erőteljes fejlődést láthatunk. Soha nem látott mennyiségben találunk cédéket, csak válogatni kell, és nyitogatni a pénztárcát. Az Etnofon Records az egyik azon kiadók közül, amelyek a népzene létjogosultságát erősítik. A Vetettem gyöngyöt című, négy cédéből álló kiadványuk összefoglaló gyűjtemény, az eredeti népzenétől kezdve eljutunk a dzsesszbe öltöztetett dallamokig, ide-oda tekergő indákon át. Vagy éppenséggel a régi és az új ötvöződik: a negyedik lemezen a régen sokak által lesajnált, Rákfogóék által játszott Szomorú vasárnap című számot (valószínűleg archív felvétel) népi énekszó nyitja, közben zúg a harangszó.
Az első lemez, a Táncházba menet a tiszta „forrást”, minden kezdet kezdetét súlypontozza. Ahogy Sebő Ferenc 
indította a táncházmozgalmat, úgy együttese nyitja meg a válogatáslemezt. Nemcsak a hagyományos népzenét találjuk meg, már itt is szerepelnek feldolgozások, de a hangszerek között még nincsenek elektromos instrumentumok, s némelyik felvétel csak hangzásvilágával utal a népzenére (Ghymes, megzenésített vers a Kalákától, Sebőéktől és Palya Beától). Lajkó Félix 7. száma pedig nemcsak bővérű, hanem humoros is.
A második lemez a „Kolinda-iskola” címet kapta. A címadás jelképezi, hogy a mai magyar világzene alapjait a Kolinda és a belőle kinövő együttesek rakták le. Ezért is találunk olyan neveket az előadók közt, akik többször is szerepelnek a lemezen. A 70-es és a későbbi évek nem igazán kedveztek ennek a műfajnak, ezért is volt jó ötlet egy csokorba szedni a felvételeket. Érdekes módon külföldön sokkal nagyobb sikert arattak e formációk, s valószínűleg – ennek a lemeznek köszönhetően – sokan újra felfedezik őket.
A harmadik, Az értől az óceánig korong a magyarországi nemzetiségek zenéjét, zenei feldolgozásait állítja középpontba. A cigány-, délszláv és klezmerzenei gyökerű felvételek mellett nem maradtak ki a balkáni és orientális hatásokat viselő munkák, de a legtávolabb Hortobágyi László ment, akinek az indiai muzsikát bevonó számítógépes zenéje kuriózum – a lemez címadása is, ahol megjelent: Songs from Hungisthán): A feldolgozások mellett szerepelnek saját szerzemények is (Romano Drom: Pujári szomász, Folkestra: Portugál, Tin Tin Quintet: Ötösfogat, végül az ismert Illés-számot átdolgozó Besh o droM).
A negyedik cédé a Frissen gyöngyöző… címet viseli. A számok mind a dzsessz műfajában íródtak, készültek, vagy érintik azt. Érdekes az is, hogy a dzsessz mint afrikai népzene hogyan tarolta le Amerikát, hogyan ötvöződött „fehér” zenévé, hány és hány elágazása furakodott be a köztudatba. És nem utolsósorban a mai divatos zenék is a dzsessz táptalajából nőttek ki. Különös, hogy két népzene találkozását halljuk, az afrikait, mely amerikaivá is vált, és a miénket. A megközelítés minden számnál különböző, van, ahol a XX. századi – gyakran kibogozhatatlan, véletlenszerű stb. – komolyzenei hangzás adja a világvégeszerű érzést (A szarvassá vált fiúk Szabados György és a MAKUZ lemezéről), sok helyen a magyar népi hangszerek jelentik az utalást (cimbalom, tárogató, furulya). A ritmika szerepe sem elhanyagolható. Vagy a népdalszerű intonáció szaxofonon, a népdal (A csitári hegyek alatt… kezdetű, már az énekkönyvekben sem szerepel). Az eredeti felvétel nemcsak a Rákfogó zenéjébe épül be, a Binder Károly-féle Pünkösdi rózsa indító dallama is népi énekes által előadott, majd többször szerepel, persze már körülölelve más dallamokkal.
 A hiánypótló, összefoglaló gyűjtemény zenéjét igényesen válogatta össze Kiss Ferenc (nevével az előadók közt is találkozunk, a Kolinda-iskola bástyája, a nép- és világzene elhivatott képviselője, az Etnofon vezetője) és Marton László Távolodó. A magyarországi világzene kialakulását, fejlődését bemutató, lemezről lemezre haladó írás is Marton László munkája. Azonban nem Bartók volt az első, aki népzenét dolgozott fel vagy népzenei elemeket vegyített műveibe. Elég csak Liszt Ferenc nevét említeni, a rapszódiái színtiszta cigányzenei elemeket hordoznak, vagy – talán nem olyan ismert a nagyvilágban – Erkel műveit. Ha leásunk a zenetörténetben, már igen hamar megtalálható a „világzenei” törekvés, ungarescák tucatjai szóltak mulatságokon szerte Európában. Más kérdés, hogy ezt akkor unikumként játszották. A klasszikus korszak mindhárom nagy képviselője is előszeretettel használt magyaros motívumokat (sokszor keverve a török zenével): Haydn egyik rondója választási műsor zenéje volt, a tételcím felirata: Rondo all’ Ongherese, vagy D-dúr csembalóversenye zárótétele is hasonló című). A romantika zenei elemeibe pedig minden belefér: Berlioz Rákóczi-indulójától kezdve Schubertig, Csajkovszkijig. Természetesen a népzenei intonáció, feldolgozás nem csak nálunk létezett: az orosz romantikus zene is mélyen a népzenéből táplálkozott, Chopin, Brahms és sorolhatnánk szinte az összes zeneszerzőt, mind talált ebben a fajta zenében átemelnivalót. Szóval a nép- és a világzene sem olyan, mint a foci, hogy mindenki ért hozzá. A pillanatot, amikor a világzene elindult, nem lehet behatárolni. A magyar népzene is táplálkozott az uráli (mari) népzenéből, a zsoltár típusú dallam nevében is benne van a világzenei beütés.
Fontos gyűjtemény született, a szép külső megjelenés becses és nagyon változatos belsőt takar. Meg kell venni elvetett és kihajtott gyöngyei, de a nálunk sokszor hiányzó nemzeti identitástudat ápolása miatt is. A szerkesztők alapos munkát végeztek; a kísérő, bevezető tartalmas, igényes (de!).

Ajánló

 Vetettem gyöngyöt. Világzene Magyarországon, 1972–2006

* A magyarországi világzene történetének áttekintése a műfaj legrangosabb előadóinak felvételeivel;
* a tradicionális népzenétől az autonóm feldolgozásokon át az etnodzsesszig;
* 4 CD-n, háromszáz perc zenével, több mint hatvan trackkel;
* számos, Magyarországon eddig elérhetetlen, Nyugaton megjelent felvétellel;
* számos, Magyarországon csak vinilen megjelent felvétellel;
* negyvenoldalas, színes, magyar-angol nyelvű, képekkel gazdagon illusztrált kísérőfüzettel;
* 14x25 cm-es könyvformában;
* limitált példányban;
* Kiss Ferenc és Marton László Távolodó szerkesztésében;
* az Etnofon Kiadó gondozásában, a Hangvető terjesztésében;
* mindössze 7000 Ft kiskereskedelmi áron.

A gyűjteményben hallható: a Kolinda, a Vízöntő, a Makám & Kolinda, az Etnofon Zenei Társulás, a Makám, a Barbaro, a Vasmalom, a Muzsikás, a Téka, az Ökrös, a Ghymes, a Vujicsics, a Zsarátnok, a Kalyi Jag, az Ando Drom, Balogh Kálmán, Lajkó Félix, a Besh o droM, a Sebő együttes, a Kaláka együttes, Palya Bea, Lovász Irén, Hortobágyi László, Szabó Gábor, Dresch Dudás Mihály, a Rákfogó együttes és még sokan mások. 
A megjelenés ideje: Zene Ünnepe, 2007. június 21.


Oldaltérkép