Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Szótárírás nélkül nem tudok élni
Villáminterjú Nagy Györggyel, alias Georg L. Naggyal

Kiss Gábor
2013. szeptember 7.

 A közelmúltban jelent meg az USA-ban élő Nagy Györgynek az Angol közmondások című szótára a budapesti Tinta Könyvkiadónál. A szerző a szótár bemutatójára Budapestre érkezett. A Tinta igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor beszélgetett az Angol közmondások szótár megjelenése kapcsán a szerzővel, Nagy Györggyel.

Kiss Gábor: Ön az USA-ban, New York állam fővárosában, Albanyban él. Hogy került oda?
Nagy György:
1963-ban, a stockholmi súlyemelő-világbajnokságon voltam a magyar csapat angol- és némettolmácsa. A verseny után nem tértem haza, hanem Németországba utaztam, és ott kértem politikai menedékjogot. Egy ével később, 1964 júliusában az Egyesült Államokba vándoroltam ki.

Még idehaza hogyan került kapcsolatba a nyelvekkel? Egy korábbi beszélgetésből tudjuk, hogy a furcsa nevű Monimpexnél és Metalimpexnél dolgozott három évet.
1960-tól 1962-ig a Monimpex borosztályán, majd 62-től 63 szeptemberéig a Metalimpexnél voltam angol–német bonyolító. Már középiskolás koromban is a nyelvészet és a nyelvek voltak fő érdeklődési területeim. Autodidakta módon tanultam meg mind a két nyelvet. Annak ellenére, hogy mind angolból, mind németből felsőfokú államvizsgám volt, nem vettek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Azzal indokolták, hogy „népünk ellenségeinek nem adunk ingyenes felsőoktatást”. Ezért úgy döntöttem, hogy Nyugaton próbálok egyetemi felvételt nyerni.

Olvasom az interneten lévő életrajzában, hogy szoros kapcsolata volt a versenysporttal, a súlyemeléssel. Hogy alakult versenyzői pályafutása?
A súlyemelősportban még otthon másodosztályú szinten versenyeztem. Egy verseny kivételével minden fellépésem alkalmával érmet szereztem. A kivándorlásom után a 70-es években az Amerikai Súlyemelő-szövetség alelnöke voltam. 1994-ben négy hónapos tanulmányi szabadságomat Budapesten töltöttem. Ekkor elindultam Budapesten a magyar országos veterán súlyemelő-bajnokságon a könnyűsúlyúak csoportjában, amelyet meg is nyertem.

Egyik diplomamunkáját Molnár Ferencről írta. A tanulmányt később megjelentette a Tinta Molnár Ferenc a világsiker útján' címmel. Hogy értékeli Molnár Ferenc munkásságát? Mitől lehetett sikeres külföldön, elsősorban Németországban, de Amerikában is a magyar író?
Molnár Ferenc a párbeszéd nagy mestere volt. A kávéházakban gyűjtötte a nap vicceit és humoros mondásait. Ezeket mind felvette vígjátékaiba és elbeszéléseibe. Molnár jól beszélt németül, de munkáit a Bécsben élő Polgár Alfréd fordította le a Burgtheaterban tartott előadásokra. Polgár kitűnően ismerte a helyi bécsi zsargont. A bécsi dialektusban előadott Molnár-darabok így inkább otthon voltak Bécsben, mint Budapesten. Európa-szerte igen népszerű volt. A 1920-as években előfordult, hogy egyszerre négy Molnár-darabot játszottak a Broadwayon. Amikor Molnár Ferenc a második világháború előtt Amerikába érkezett, már befutott íróként ünnepelték. A Pál utcai fiúkat négyszer filmesítették meg Hollywoodban. A Liliomból Rogers és Hammerstein készített sikeres musicalt. Ennek szerzői jogáért Molnár 1946-ban egymillió dollárt kapott.

Az Akadémiai Kiadónál és a Tinta Könyvkiadónál is több szótárt adott ki az angol és amerikai közmondásokról, idiómákról. Mi vonzza önt a szólásokhoz, közmondásokhoz?
A szólások, közmondások és a beszédfordulatok a nyelv legfontosabb építőelemei. Olyan kifejezések ezek, amelyeket gondolkodás nélkül be lehet építeni mondatainkba. Helyes használatukkal megközelíthetjük az idegen nyelven anyanyelvünk szintjét. Tehát nemcsak szavakat, hanem kifejezéseket és szókapcsolatokat kell tanulnunk. Régi jegyzetfüzeteim tele vannak azonnal használható beszédfordulatokkal és szólásokkal.

Hogyan kezdte el gyűjteni az angol közmondásokat? Egyáltalán hol kell keresni és honnan kell gyűjteni a közmondásokat?
A közmondás a legrégibb beszédfordulatfajta. A képletes kifejezés mellett a közmondás ráadásul életbölcsességet is tartalmaz. Az ókor szónokai nagy előszeretettel használták őket, így 1500-2000 éves gyűjtemények is maradtak hátra. A középkorban a katolikus egyház latin közmondásokkal kezdte a papnövendékek latinoktatását. A közmondás-kutatás a lexikográfia egyik legnépszerűbb és legősibb része.

Egyáltalán, hogy lehet eldönteni, hogy mit jelent egy-egy közmondás, szólás?
A közmondások java része már első hallásra világos jelentésű. Például nem nehéz megfejteni „az ördög nem alszik” (the devil never sleeps) jelentését. Annál nehezebb magyarra fordítani és megmagyarázni a „you cannot turn chalk into cheese” (krétából nem lehet sajtot csinálni) népszerű angol közmondás jelentését. Itt a legközelebbi magyar megfelelő közmondás a „kutyából nem lesz szalonna”. Az átlagember 150-200 közmondást használ, de ennek többszörösét is megérti. Az idegen nyelv megértéséhez a nyelvtanulónak legalább 250 közmondást kell ismernie.

A most megjelent Angol közmondások szótára alcíme 2000 angol közmondás, szólás és szállóige fordítása és magyar megfelelője. Miben új ez a szótár?
Tudomásom szerint ez az első olyan angol közmondásgyűjtemény, amely megadja az angol közmondások magyarázatát, magyar megfelelőjét, szó szerinti fordítását és eredetét. Az 1000 közmondáson kívül a szótár tartalmaz 700 szellemes életbölcsességet és 300 közismert szólást is. A szállóigék java része itt jelenik meg először magyar fordításban. A szótár örök emberi bölcsességeket, tanácsokat fogalmaz meg angolul és magyarul.

Miben hasonlítanak és miben különböznek az angol és a magyar közmondások? Tudjuk, hogy például az „egyszer volt Budán kutyavásár” közmondás nincs meg az angol nyelvben. Mondjon olyan jellemző angol közmondást, amely a magyarban nem létezik!
Az angol közmondások egy része nem létezik magyarul. Például a „small leaks sink big ships” (egy kis lék nagy hajókat süllyeszthet el) angol közmondásnak nincs magyar megfelelője. Ilyen esetben a szótár csak rövid magyarázatot tud adni: A kis bajból nagy baj lehet, ha nem hárítjuk el.

Az angol világnyelvvé vált. A közmondások, szólások minden nyelv savát-borsát alkotják. Kihat az angol szólások, közmondások életére, hogy nagyon sokan tanulják ma az egész világon az angolt?
Az angol nyelv szinte naponta hoz létre új szólásokat és közmondásokat. A jövő közmondásai ma szállóigék vagy catch phrases (népszerű szólamok). Az új angol kifejezések elterjedése sokat köszönhet az internetnek. A csetelés betűszavai (the acronyms of the chatroom) például hetek alatt elterjednek az egész világon. A „what you see is what you get” mondás a csetben WYSIWYG. Ehhez már elég jól kell tudni angolul.

Ön szerint a politikusok gyakran használnak szólásokat, közmondásokat? Hiszen sokszor egy-egy jól elhelyezett frappáns közmondással sokat ki tud fejezni a szónok.
A politikusok előszeretettel vesznek fel népszerű kifejezéseket beszédeikbe. Kedvelik a szójátékokat, például „freedom is not free” (A szabadság nem ingyenes), és a szállóigéket, mint például a Thomas Jefferson-idézet: „that government is best which governs least” (az a kormány a legjobb, amely legkevesebbet kormányoz).

Ön, aki általában évente egyszer jön Magyarországra, idehaza hogy érzékeli az új magyar szólásokat, szófordulatokat? Vagy az internet korában már nem éri nyelvi meglepetés, mikor Budapestre érkezik, mert minden nyelvi újdonságot olvasott már az interneten?
Megdöbbentőnek találom azt a gyors változást, amelyen a magyar nyelv az elmúlt 25 év alatt átment. Naponta olvasom az interneten a magyar újságokat. Szegény őseink ha véletlenül itt teremnének közöttünk, bizony kapkodnák a fejüket, a sok újdonság és idegen kifejezés – amelyek nagy része napjainkban angol – hallatán. Szótáraimban céltudatosan és gondosan mindig magyar szavakkal és beszédfordulatokkal fordítom az angolt.

Most min dolgozik? Mi lesz a következő megjelenő szótára?
Egy nagyszabású angol–magyar kollokációs szótáron dolgozom. Ez lesz az első olyan magyar szótár, amely az állandósult szókapcsolatoknak egy speciális változatát, a kollokációkat tartalmazza. Magának a kollokáció szónak a meghatározása nehéz, úgy mondhatnánk, hogy a gyakran együtt járó és együttesen előforduló szópárok a kollokációk. A nyugati nagy nyelveken már több kollokációs szótár is forgalomban van, mert felismerték, hogy a kollokáció a nyelvtanulás elengedhetetlen kelléke. Ilyen szótár nélkül szinte lehetetlen egy idegen nyelvet anyanyelvi szinten beszélni és írni. Két éve kezdtem el a gyűjtemény készítését, és jövő év elején nyomdába lehet küldeni.


Oldaltérkép