Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája
A leggyakoribb női és férfinevek

Szerző: leho
2009. szeptember 18. 6.56

 Már rég megszáradt a nyomdafesték a Tinta Kiadó A magyar nyelv kézikönyvei sorozatának újabb, 16. darabján, de az ismertetéssel nem késtünk el, a Keresztnevek enciklopédiája korszakos és kortalan mű is egyben: korszakos, mert ilyen alaposan és élvezetesen rég nem dolgoztak fel magyar keresztneveket, továbbá egy korszak lenyomata tükröződik benne 2006-ig bezárólag; ugyanakkor kortalan is, hiszen ezt a kötetet akár húsz év múlva is kedvtelve lehet majd forgatni.

„Itt rakott le az a nyomorult gólya” – kis magyar névadástörténet

A múlt század második felében sokáig csak a Ladó János-féle Magyar utónévkönyv (1971; 1827 név: 895 női és 932 férfi-) szolgált zsinórmértékül a magyar névadásban, illetve tartalmazott általános tudnivalókat a magyar keresztnevekről. A könyv hivatalosságát a neve is alátámasztotta – egy időben csak a benne szereplő nevek közül lehetett választani a csemeték megszületésekor. Ezzel mindenki tisztában volt, aki akkoriban családalapítás előtt/közben/után állt. A jóval kevésbé ismert 20. századi – illetve az 1895. október 1-jén életbe lépő állami anyakönyvezéstől számított – magyar névadási szabályokról és anomáliákról az Előszóban olvashatunk bővebben, mely önálló tanulmányként is megállná a helyét. A liberális szabályozástól a dogmatikus, merev, kőbe vésett elképzeléseken át eljutottunk a rendszerváltásig, amikor is a Ladó János fémjelezte Magyar utónévkönyv kínálata egyre inkább kevésnek bizonyult. 1993-ban a Belügyminisztérium összeállított egy 10 ezer nevet tartalmazó listát, amelyből szabadon lehetett választani, ám ez a döntés nem volt eléggé átgondolt, hiszen nagyon sok idegen hangzású és írásmódú alak is belekerült, ráadásul egyes nevek nagyon sokféle formában (a kötet az Anasztáziára nyolcat sorol föl). A káosz a lista 1996-os visszavonásához vezetett, amikor egy a Ladóénál bővebb névjegyzéket fogadtak el, 2710 névvel. Majd 1998-ban megjelent a bővített Bíró Ágnes – Ladó János-féle Magyar utónévkönyv 1163 férfi- és 1443 női névvel.
Ma már persze nincsenek merev szabályok, a névjegyzékben nem szereplő nevekről a Magyar Nyelvtudományi Intézettől lehet szakvéleményt kérni, s ha elfogadják a kérelmet, az „új” név felkerül az anyakönyvezhető nevek listájára, ami így folyamatosan bővül. A kötet szerzői szerint „liberális” az elbírálás, sokak szerint túlzottan is az, hiszen ma már burjánzanak a divatos külföldi nevek: Ronaldó, Szebasztián, Dzsenifer, Cintia stb.
Az uniós csatlakozással egy időben, 2004. január 1-jén a nemzetiségiek korábban kötetlen névadási gyakorlatát szigorították, így már csak az országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzékből lehet választani. Ezt követően egy kötetbe foglalták az utónévjegyzékeket: Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve.

Nomen est omen

Az alapos és érdekes előszó után a Tájékoztatóban a kötet szerkezeti felépítéséről olvashatunk.
A névcikkek a név eredetével kezdődnek. Például a Tímeáról megtudjuk, hogy valószínűleg Jókai Mór
alkotta (Az arany ember), feltehetően a görög Euthymia (’jó’ + ’tisztelet’) megrövidítése útján.
Az eredetet a védőszentek követik: Például Rudolf védőszentje Szent Rudolf (+1064), aki a közép-itáliai Gubbio aszketikus életű püspöke volt.
Majd a névnapok felsorolása következik.
Az enciklopédia egyik nagyon informatív és sok tapasztalat levonására alkalmas eleme a nevek gyakorisága. A Mátyásról például megtudjuk, hogy 1967-ben mindössze 112 kisfiú kapta, de a nyolcvanas évektől megint egyre népszerűbb lett, míg 1996-ban már a 47., 2005-ben az 53. legnépszerűbb férfinév volt (egyszer rosszul, Mátéként szerepel az adatok között). Sajnos nincs itt, pedig talán kellene, hogy a „Kis Borzas”, nagy vezérünk miatt csappant meg a népszerűsége az ötvenes években, s a híres viselőknél is fel lehetett volna tüntetni mint ellenpéldát, ahogy például a Sándort Petőfi egyértelműen népszerűsítette.
Becézése, például a Lilláé: Lillácska, Lili, Lilike, Lilu, Lillus, Liló.
Rokon nevei például a Dénesnek a régi magyar alakváltozatok: Dienes és Gyenes, női párja: Dionízia, Denissza, Deniza, Döníz, idegen megfelelői: Denis (francia), Dionysios (német), Dennis (angol, finn), Gyenyisz (orosz), Dionísio, Dionisio (portugál, spanyol).
Családnévként például a Szilveszter a XVI–XVII. században Sylvester, Silvester változatban fordult elő, ma már a Szilveszter a használatos.
A nevek híres viselőin közt Ilona esetében megtaláljuk többek között Zrínyi Ilonát, Mauks Ilonát (Mikszáth felesége) és Tanner Ilonkát (Török Sophie).
Szintén kultúrtörténeti alapvetések, de érdekességek, meglepetések és olykor irodalmi idézetek, versszakok stb. is olvashatók szép számmal a Művészetben résznél, például a Ferenceknél nagyon hosszú a lista: Mórától Deákon és Puskáson át Ferenczy Noémiig.
Földrajzi névként a Margit esetében a szerzők felsorolják a budapesti Margitszigetet, a felvidéki Margitfalvát, Margita 345 méteres dombját Gödöllő mellett vagy Margitta erdélyi „mezővárost”.
Nagyon érdekes (amely név esetében van) a Népszokások is. Benedeknél természetesen az időjóslásról esik szó, napjának mágikus erőt tulajdonítottak.
Szólások például Katalinnál: Lusta Kati rest anyának a leánya; Könnyű Katát táncba vinni, ha maga is akarja; Őgyeleg, mint falufarka Kata (folyton a falut járja, kóborol) stb.
A színes hagyományőrzéshez tartozik a csúfoló is: Zoltán, lovagol a hangyán; Zoltán, kökörcsin a hátán; Zolkó, csípjen meg a dongó.
A névcikkek záró része a Köznevesülve. Ennél a résznél lelhetünk rá például Juliannánál a juliskapaszulyra (babfajta) vagy a juliskatáncra (két asszony tréfás játéka, amelyben egyikük férfi táncos).
A névcikkek szerkezetének bemutatásával és a kiragadott példákkal egy kicsit talán sikerült felvillantanunk Fercsik Erzsébet és Raátz Judit (az ELTE tanárai) kitűnő könyvének érdemeit. Mindezt a névadási-kultúrtörténeti barangolást a leggyakoribb 100-100 magyar férfi- és női néven keresztül pontos adatokkal, világosan, színesen, olvasmányosan teszik, nem csak a kutatóknak szánva munkájukat. (És egy jellemző apróság: végre nem a hivataloskodó utó- és vezetéknév kifejezést használják, hanem a család- és keresztnevet. Ez még nem a klerikális reakció kiszolgálása, 2009-ben főleg nem.)

Fülszöveg

A Keresztnevek enciklopédiája több tudományterületet felölelve sokoldalúan tájékoztat a száz leggyakoribb magyar női és férfinévről. A magyar névtani szakirodalomnak korábban számos szakmai és ismeretterjesztő műve jelent meg, de ez ideig egyik sem adott ennyire átfogó képet a magyar keresztnevekről.
Az Enciklopédia Előszava tájékoztatást nyújt a nevek kialakulásáról, a nevek fajtáiról, arról, hogy mi módon jöttek létre a kételemű nevek, azaz hogyan alakult ki a családnevek és a keresztnevek együttese. Olvashatunk a magyar keresztnévkincs eredetéről és a névadás korábbi szokásairól, valamint napjaink névadási gyakorlatának szabályozásáról.
Az Előszót követő Tájékoztató ismerteti a könyvben tárgyalt női és férfinevek szócikkeinek felépítését: a név eredete, védőszentjei, névnapja, gyakorisága, becézése, rokon nevei, női és férfi párja, idegen nyelvi megfelelői. Külön pontokba szedve találunk adatokat a név családnévi használatáról, híres viselőiről, irodalmi és képzőművészeti alkotásban való előfordulásáról. A szócikk következő részei azt ismertetik, hogyan jelenik meg a név földrajzi nevekben, milyen népszokásokkal áll kapcsolatban, milyen szólásokban, közmondásokban szerepel, illetve miként fordul elő névcsúfolókban. A szócikk végén a név köznévként való használatáról tájékozódhatunk.
Az ismeretek széles körű bemutatása mellett újdonság, hogy a szöveges leírást sok esetben névfák egészítik ki. A kétféle ábra közül az egyik szemlélteti a név kialakulásának fő lépéseit és rokon neveit, a másik pedig a név és beceneveinek kapcsolatát ábrázolja.
A kötetet névnaptár, statisztika és teljes körű névmutató zárja. A mutató tartalmazza a keresztneveket, a becézőket, az idegen nyelvi és a történeti névalakokat is.
 A szerzők az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai. Egyik szakterületük a névkutatás, ezen belül elsősorban a személynevek vizsgálata. Több hasonló tárgyú tudományos és ismeretterjesztő mű alkotói.
A Keresztnevek enciklopédiáját ajánljuk mindazoknak, akik kíváncsiak a keresztnevek több évszázados világára, és szeretnék alaposan megismerni a női és férfinevek mögött meghúzódó gazdag kulturális örökséget.

Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája
A leggyakoribb női és férfinevek

Kötött, B/5, 440 oldal, 4990 forint
Lektor: Korompay Klára
ISBN 9789639902183

Ez pedig a reklám helye:
50%-os szótár- és nyelvészetiszakkönyv-vásár. Több mint 200 kiadvány fél áron, közvetlenül a kiadótól. A Tinta Könyvkiadó kiadványait szeptember 15-től szeptember 26-ig fél áron rendelheti meg postán vagy vásárolhatja meg a szerkesztőségben.


Oldaltérkép