Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Reneszánsz év 2008 | Úttalan utazás ]


A palermói kőtől II. Ramszesz szobráig: Reneszánsz a fáraók Egyiptomában

Szerző: leho
2008. augusztus 8. 7.56

 Nemrég láthattuk a Szépművészeti Múzeumban a Szépség vonalai és a Mediciek kiállítást, s még tart a Lélek és test fotótörténeti, már jóval negyvenezer fölötti látogatóval büszkélkedő tárlat, a múzeum újabb nagy falattal kényezteti az érdeklődőket. A Reneszánsz a fáraók Egyiptomában Ljubljanából érkezett, s egyesek szerint szakmai értékét tekintve megelőzi a most zajló bécsi Tutanhamon-kiállítást is. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy az olasz otthonát első ízben elhagyó palermói kő is látható Budapesten.

A megnyitót megelőző, augusztus 7-i sajtóbejáráson a múzeum Dór csarnokában Baán László főigazgató elmondta, hogy állandó kiállításuk egyik legkedveltebb része az Egyiptomi Gyűjtemény. Boldogult tanár koromban számos alkalommal vittem iskolai osztályokat a múzeumba, s kétségkívül ez a látványos gyűjtemény vitte el mindig a pálmát. Nagy hiányt pótolnak be a ma kezdődő tárlattal, hiszen legutóbb 1975-ben, 33 éve tartottak időszaki kiállítást még a nagy hírű NDK-s anyagból. Most is kiemelte, hogy mivel a múzeum költségvetésében nincs külön keret e kiállítások finanszírozására, minden esetben erős szponzori háttér segíti a munkájukat, jelen esetben az OTP Travel főszponzorként, és természetesen a háttérben az OKM is mindent megtesz azért, hogy minél színvonalasabb anyag érkezhessen a Szépművészetibe.

 Baán László Francesco Tiradritti

A Ljubljanából érkező kiállítás kurátora, Francesco Tiradritti, a kairói Olasz Régészeti Intézet (Italian Archaeological Institute – Luxor, Egyiptom) igazgatója arról beszélt, hogy e tárlat kulturális értékében, szakmai mondanivalójában meghaladja a Bécsben most zajló Tutanhamon-kiállítást. Az volt a céljuk, hogy bemutassák, egyrészt az egyiptomi kultúra mit adott Európának; másrészt a mítoszokban élő és a történelmi múlt tisztelete, a múlt tiszteletre méltó vívmányainak megőrzése és tudatos, ám szelektív módon való felhasználása mindvégig jellemezte a fáraókori egyiptomi kultúrát. Ez a fajta „reneszánsz” attitűd mélyen gyökerezik az egyiptomi állam 3000 éves történetében. (A múzeum felé haladva láttam, kerülgetve a fényképező japán turistákat, hogy épp akkor feszítik ki a kiállítás molinóját, s kicsit [a szarkofágból] a hajánál fogva előrángatott ötletnek tűnt a fáraók kora és a reneszánsz összekapcsolása, ám az igazgató bevezetője meggyőzött.) A kiállítás címe a Kr. e. I. évezred közepének egy rövid, ám annál izgalmasabb időszakára (Kr. e. 7–6. század/25–26. dinasztia) utal, amikor a fáraókori Egyiptomra az Újbirodalom végét követő kb. 400 éves politikai és gazdasági nehézségekkel teli időszak után egy újabb – utolsó – virágkor köszöntött. Az új éra kezdetét a kutatás a 25. dinasztia uralkodásához köti.

Liptay Éva 

Ez a dinasztia a Kr. e. 8. század végén meghódította és újraegyesítette az országot, székhelyét pedig az ősi fővárosba, Memphiszbe tette. A szóban forgó időszak fáraói alatt, akik számára nyilvánvalóan legitimációt biztosított a múlttal való azonosulás, egyre erőteljesebb archaizáló tendenciák figyelhetőek meg a kultúra több területén (többek között például a kor művészeti alkotásaiban, az írásbeliségben vagy a halotti kultuszban). A folyamat az ezt megelőző időszakban, az ún. Harmadik Átmeneti Korban gyökerezik, majd a 25. dinasztia alatt teljesedik ki, hogy a 26. dinasztia alatt elérje klasszikus tökéletességét. A kiállítás az egyiptomi fáraókornak ezt az utolsó virágkorát állítja a középpontba, miközben izgalmas áttekintést nyújt egy, a tradícióit 3000 éven át töretlenül megőrző kultúráról.
A korszakok szerint felépített kiállítás anyagát a magyar kurátor, Liptay Éva, az Egyiptomi Gyűjtemény vezetője értő és részletes kalauzolásával nézhettük végig. A lebilincselő anyag rögtön a palermói kővel szembesít. A legkorábbi királyok nevét és tetteit felsoroló, a piramisépítő fáraók korából származó mintegy négy és fél ezer éves műtárgy/évkönyv óriási kulturális (és felbecsülhetetlen anyagi) értéket hordoz.

A palermói kő  Kia halotti sztéléje

A Középbirodalomtól (Kr. e. II. évezred első harmada) a Ptolemaiosz-korig (Kr. e. 332–31) terjedő időszak különböző uralkodóinak portréi a dinasztiák egymásutánját szimbolizálják, ám néhány „műtárgyból” megtudtuk, voltak időszakok, amikor a fáraók is „kicsik” voltak, s nem egy esetben a széttagolt birodalmat több fáraó is (vagy főpap) vezette. Egymás mellett látható például egy kultikus fáraószobor, melynek óriási jelentőséget tulajdonítanak, és egy olyan, kevésbé neves fáraót megörökítő, mellyel – a karcolásokból ítélve – kukoricát morzsolhattak…
Lenyűgöző a Londonból érkezett életnagyságú II. Ramszesz-
szobor, (a másik nagy dobás, jegyzi meg mellettem Miklós Léna, a Nemzeti Galéria munkatársa). Hú, ez nagyszerű! – halljuk az őszinte csodálatot, s hátrafordulva sokan elmosolyodunk, hiszen Baán László magyarázkodik, hogy ő is először látja megvilágítva.

II. Ramszesz a British Museumból  Obeliszk

Vannak természetesen sztélék, látható obeliszk, szarkofág, halotti papirusz, az NKA segítségével 2007-ben mumifikált holttest, a görög-latin korból és Savariából származó leletek is. A mintegy 150 műtárgy kétharmada olyan, egykori nagy birodalmak utódállamainak mai gyűjteményeiből származik, mint a British Museum, a Louvre, berlini, bécsi, firenzei, római, palermói, müncheni múzeumok, továbbá zágrábi, trieszti gyűjteményekből. A kiállítás a reneszánsz év programsorozatába illeszkedik. Érdemes megnézni.

Múmia 

Reneszánsz a fáraók Egyiptomában
2008. augusztus 8. – 2008. november 9.

Szépművészeti Múzeum
Budapest XIV., Dózsa Gy. út 41.

Jegyárak:
a helyszínen: 2200 forint
elővételben
1800 forint

 Ezt nem hagyhattuk ki: halotti papirusz
 


Oldaltérkép