Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Elutazunk ketten Angliába’: Peking után London
Oldalkocsis Pannóniával az olimpiára

Szerző, fotó: PP
2012. június 23.

 Expedíció indult egy 47 éves oldalkocsis Pannóniával június 23-án az olimpiai játékokra a Közlekedési Múzeum elől, hogy a brit fővárosban a magyar sportolóknak szurkoljanak az olimpiai küzdelmekben. A kétfős csapat, Treszl Gábor és Hunyadi Bence egy 1965-ös évjáratú Pannónia T5-ös típusú, 250 köbcentiméteres, 15 lóerős, 70 km/óra végsebességű motormatuzsálemmel vágott neki az oda-vissza 12 ezer kilométeres útnak.

Hogyne melengetné a szívem, ha egy velem egykorú járműről van szó, ráadásul utasként először Pannónián motoroztam, s szívtam be a kétüteműek kipufogófüstjének összetéveszthetetlen illatát. A sebességet kedvelőknek ez felejthetetlen élmény. Akkor egy P10-es, ne adj’ Isten 20-as, világvevő járgány volt. Ma is az, de más okból, ugyanis a Csepelből „kinőtt”, 1954-ben gyártani kezdett motorkerékpár-típus 1975-ben befejezte történetét – mint annyi más, jobb sorsra érdemes itthoni ipari innováció –, október 24-én gördült le a csepeli gyártószalagról az utolsó, szám szerint a 689 039. Pannónia.

  
 

Mindig szerettem az egészségesen mániákus embereket, nem épp azokat, akik a Himaláját mennek agyonmászni, hanem akik hobbiból izgalmas kalandra, világutazásra vállalkoznak – ami veszélyt hordoz ugyan magában, de nem sokkal többet, mint például Budapesten közlekedni. A Pannónia-expedíció tagjai ilyesmire vállalkoznak.

 
 

Treszl Gábor 2008-ban Magyar Zoltán társaságában, valamint egy roburos csapattal 24 ezer kilométert teljesítve jutott el Paksról Pekingbe, hogy megnézze az olimpiai játékokat. De ez az út nem volt előzmények nélküli, ugyanis a két paksi motoros és a péceli roburosok (Balázs Ottó, Kalocsai Sándor, Bencze Levente, Jármi Zsolt, Magyar Gábor és Krúdy Szabolcs) a 2004-es athéni olimpiára is hasonló módon jutottak el, csak akkor még egymástól függetlenül. 
Idén Treszl Gábor (35) a fiatal Hunyadi Bencével (22) vág neki az útnak (Magyar Zoltánt a munkahelye nem engedte el ilyen hosszú ideig), majd egy hónap múlva pattannak Roburra Jármi Zsolték (július 23-án, egy 25 éves járművel). Immár hagyomány szerint a Pannónia-expedíció a Közlekedési Múzeum elől indult, ahol a Kínát megjáró, ugyanúgy P5-ös típusú, „Panni néni” becenevű háromkerekűt őrzik a 2008-as túra befejezése óta. Tanulságos volt együtt látni az induló Pancsit és a hosszú út porát magán viselő „Panni nénit”.

   
 

A táv ezúttal feleakkora lesz, ám egy-két izgalmas kitérőt is beiktattak. A mostani expedíció eredeti útvonala Észak-Afrikán keresztül, a Földközi-tenger megkerülésével 17 országon át vezetett volna a brit fővárosba, de az algériai papírokat nem sikerült beszerezniük (négy éve az orosz illetékesek akadékoskodtak), így az olasz csizma fényesre csiszolása helyett Róma és a Vatikán megtekintése után visszafordulnak, s a Riviérán, a Földközi-tenger északi partján motoroznak le egészen Gibraltárig. Ott átruccannak egy hosszabb körre Marokkóba, majd irány London. Az expedíció résztvevői a magyar dzsúdóválogatott szereplésére (konkrétan Ungvári Miklós és a paksi Csoknyai László) szeretnének megérkezni a XXX. nyári olimpiai játékokra (Treszl maga is dzsúdózott).

 

A páros naponta átlagban 200–300 kilométert tesz majd meg, felválta, 2-3 óránként cserélve egymást a vezetőülésben. Az összesen két hónaposra tervezett kalandra alkatrészeket, szerszámokat, tartalék külső-belső gumikat is visznek magukkal, felkészülve az útközbeni esetleges nehézségekre – mindennek a motoron kell elférnie, hiszen szervizkocsi nem kíséri a járművet. Ha mégsem tudnak megoldani valamilyen javítást, futárszolgálat siet majd segítségükre alkatrésszel.
A kettőst az út során az Atlasz és az Alpok magaslatai is várják majd, de ők az afrikai nyári forróságtól és bürokráciától jobban tartanak. Treszl Gábor elmondása szerint egy harmadik utasnyi, körülbelül százkilós málhát visznek magukkal. Sátorban fognak aludni, nem foglaltak szállást sehol, igyekeznek (vad)kempingezni, nem szerették volna túlszervezni az utat. Valószínűleg nem fenyegeti őket az a veszély, mint a Magashegyi Undergroundot: „És magazinokba riportot adunk, hogy / Angliába’ lakunk a Buckingham-palotába”.

  
 

A válság ellenére támogatókat is sikerült találniuk, Treszl elsősorban a Nubikit, a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft.-t emelte ki, de például a Paksi Atomerőmű is az expedíció szponzorai közé tartozik. A kalandozók magyar kegyhelyeket, történelmi emlékeket is útba ejtenek majd, Doberdótól Trianonig. Mindent igyekeznek videóra venni. Az egyik, lábmagasságban elhelyezett kamera már a Közlekedésinél dolgozni kezdett.

A Közlekedési Múzeum Facebook-oldalán folyamatosan tudósít az expedícióról, majd kiállításon mutatja be az expedíciót
A Pannónia-expedíció honlapja


Oldaltérkép