Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Rock on! Pesten is megnyílt a Rocksuli

Szerző, fotó: terminator
2012. január 19.

 Január 13-án adott gázt Budapesten, a Dürer Stúdió épületében a 23 éves debreceni nagy testvér Rocksuli fővárosi tagozata. Az ünnepélyes megnyitón tiszteletét tette a cívisváros tanári kara, sőt a színpadon is bemutatkoztak. Ugyanígy felléptek a budapesti oktatók közül is többen, majd olyan hazai nagyágyúk gondoskodtak a jó hangulatról, mint a K3 vagy a görcsönyi híd névadója. És persze nem mellesleg be lehetett iratkozni.

A rock örök és elpusztíthatatlan, ez bármilyen kulturális, gazdasági és szocioökonómiai (tudok még ilyet) környezetben érvényes. Nem ismerek olyan magam korabelit vagy fiatalabbat, aki legalább titokban ne zenélt vagy legalább ne léggitározott volna életében, ha mégis lenne ilyen, akkor fog. Soha nem késő elkezdeni, például a Gubacsi úton is néha előfordul, hogy a rockklub vezetője beáll a színpadra gitározni. A budapesti tagozat is épp azok számára jött létre, akik az alapoktól szeretnének megismerkedni a hangszeres játékkal vagy az énekléssel.

 
 

De menjünk sorjában. A stúdió első emeletén (Ajtósi Dürer sor 19–21.) rendezkedett be a Rocksuli, mint Vincze Béla megjegyezte, ideális körülmények között. Sok fiatal érdeklődő egyedül vagy az ősökkel, de néhány idősebb rocker is megjelent. A megnyitón az igazgatók, a már-már legendás debreceni Vincze Béla és az új seprű Vajda Péter a hely szelleméhez és a rockhoz illően laza, vidám beszédet tartott. Ebből kiderült, hogy a debreceni felnövés nem is volt olyan egyszerű, a 23 év alatt 12 helyen fordult meg a suli. Két tanárral és tíz növendékkel kezdték, és az első év végi vizsgakoncerten is csak tíz fizető nézőjük volt, a hőskor… Azóta 2-3-4-500 növendékük van évente, és megesik, hogy a Lovardában 1000 ember is összeszalad egy vizsgakoncertre.

     
 

A debreceni tanári kar egy része több formációban mutatta meg, mit tud (a fellépők kalandoztak is a hangszerek között, nem csak az okítotton játszottak), eleinte főleg keményebb zenéket hallhattunk, majd egy kis etnorock következett, bemelegítésnek is jó volt, meg egyébként is.
Ezt követően a budapesti ifjú kollégák következtek, Steve Wondertől Lionel Richie-n át Stingig válogatott az első felállás a dallamosabb, de még a műfajba tartozó songok közül. A befejező Lenny Kravitz (Are You Gonna Go My Way) pedig rendesen oda lett rakva.

      
 

Ezután a jött a következő felállás, mi pedig a hellyel, az ideiglenes büfével (nem volt vörösbor) stb. ismerkedtünk, és többek közt megkérdeztük Lemmy magyar alteregóját, Kállai Jánost, mennyi. Azt mondta, nyolcvan. A gitár tanszék vezetője szerint ennyien kértek jelentkezési lapot, ami kezdetnek nem rossz, persze ha ilyen mágusoknál lehet ellesni a tudományt, ezen nem csodálkozunk.
Az öt félórás produkció közül személyes kedvencünk, a K3 és az élőben soha nem unalmas Ganxsta Zolee és a Kartel mulatságát néztük meg. A klubokban az a jó, hogy a közönség egy szinten van a zenészekkel, akik nem lébecolhatnak, alibizhetnek, minden fogásukat, grimaszukat akár fél méterről követi a nagyérdemű. A karnyújtásnyira megszülető zene mellett pedig izzadság- és sörszaggal lélegzik a tér. Az instrumentális banda épp belemelegedett volna, amikor már abba is kellett hagyniuk. Iván-féle rettenetes gitárszólókat hallhattunk, lenyűgöző, amit ez a három ember csinál, sokadszorra is megdöbbent. Az átkötés Görcsönyhöz Nagygyörgy Gábor kötött sapkája volt.

      
 

Te rapre! A zene keménysége – ha virtuozitása nem is – maradt, de a Kartelnél a szöveg és az előadása viszi a prímet: pénz, drogok, fegyverek, na meg a p…k. Gengszter és Big Daddy jó hangulatot gerjesztett, a fiatal zenészek pedig a háttérben mintaszerűen kiszolgálták őket. Soha rosszabb megnyitót, és soha rosszabb hangulatot a Rocksuliban!

*

 Egy szinttel lejjebb, ahol próbatermeket lehet bérelni, Vajda Pétert (34) kérdeztem a céljaikról, elképzeléseikről. 13 évesen, 1991-ben iratkozott be Debrecenben a Rocksuliba dobolni, Tiba Sándorhoz. Majd eltelt néhány év, s már ő maga is ott tanított, közel tíz évet.

Ugyanolyan iskolát akarsz, vagy másmilyet?
Láttam, hogy működik, nagyon szeretem azt a helyet, azt a közeget meg az egészet, nem akarok másmilyen Rocksulit. Megtiszteltetés, hogy megcsinálhatom az első budapesti tagozatát. Ez nekem szívügy.

Mennyire van szabad kezed? Mennyire lesz más ez a suli, mint a debreceni?
Szabad kezem van, de mivel én onnan jöttem, azt fogom csinálni, ami ott ment, ami ott tetszett. Ugyanabból a tananyagból fogunk dolgozni. Egy-két apróságon fogok csak változtatni, de ugyanaz lesz a menet és a struktúra, mint a debreceni.

Milyenek a körülmények? Vincze Béla bár viccesen, de igencsak mostoha kezdeti debreceni viszonyokról beszélt!
 Itt más a helyzet, a Dürer Stúdió befogadott minket, a háttérmunkákat megszerveztük, azaz nekünk sokkal könnyebb a dolgunk. Egy szép helyet találtunk, és közösen kiötlöttük, hogy legyen, mint legyen. Nekünk nem kellett feltalálni semmit, csak átvenni egy jó mintát.

Sok az érdeklődő!
Igen, ígéretes. Olyanok is érdeklődtek, akik nem is hallottak a debreceni suliról, s el kellett nekik mesélni, hogy milyen szisztémát alakítottak ki. Ami bevált Debrecenben, miért ne válna be 200 kilométerrel odébb? De azt se felejtsük el, hogy itt sokkal több az iskola, a magántanár is. Tehát ha egy 200 ezres városban átlag 250-300 a növendék, az nem jelenti azt, hogy egy 2 milliós városban 2000 növendékünk lesz.

Mennyire lesztek Kőbányának konkurensei?
Semennyire, nem is akarunk azok lenni. Mi nulláról kezdünk, az alapoktól, és maximum a „Kőbánya-belépő” lehet a vége. Azért az ottani tanári gárdát nem kell bemutatni, nagyon komoly zenészek tanítanak Kőbányán.

 Kiket kell itt bemutatni?
Gitár: a tanszék vezetője Kállai János, ő írta meg az első rocksulis könyvet, ezért óriási tisztelet jár neki. Az egész hozzáállása, a mentalitása nagyon rokonszenves, amit mindenkiről elmondhatok. Kékkői Zalán Ákosnál is gitározott, Nagy Gábor a Zanzibárt alapította, most a Wasabi Kht.-ben zenél, Csányi Szabit a Black-Outból ismerhetjük. A dob tanszék is elég erős: van egy „Csibénk” (Czébely Csaba), aki a Pokolgépben dobolt, Markó Ádám Ganxsta Zoleenál, Rékasi Attila a Subscribe-ban játszik, Kovács Norbertet (Mrs. Columbo) nagyon sok session munkáról lehet ismerni, ő Debrecenben tanított hat évig, kívülről-belülről ismeri a Rocksulit. Basszusgitár: Fehérvári Attila, szintén Black-Outból, Fekete Tibor Samu pedig Ákosnál zenél nagyon régóta. Pulius Tomi fog billentyűzni (Mocsok 1 Kölykök), ő éneket is tanít majd, a másik énektanárunk Gájer Bálint.

Hosszú távú tervek?
Debreceni kort megélni és azt, hogy az ország többi nagyvárosában is elindíthassunk majd debreceni mintára Rocksulikat!


Oldaltérkép