Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Cédé | Dévédé | Koncert | Könyv ]


Kocsis, Pécs

Lehotka Ildikó
2017. február 9.

Forrás: Pannon FilharmonikusokIhlető természet címmel adtak koncertet a Pécsi Filharmonikusok február 4-én a Kodály Központban, a tematikus koncertet Kocsis Zoltán emlékének ajánlotta az együttes. Kocsis Zoltán vezényelt volna az esten, saját maga állította össze a programot – az együttes úgy kívánt a fantasztikus zenészre emlékezni, hogy a hangversenyen elhangzott műveket változatlan sorrendben, kiegészítés nélkül adja elő.

Kocsis Zoltán műsor-összeállítása a legritkább esetben szokványos, a pécsi koncert anyagát a természet köré csoportosította. Az igazi kuriózum azonban a két Saint-Saens-mű elhangzása az első részben – a szerzőtől Az állatok farsangja, a 3., Orgonaszimfónia, vagy a Haláltánc szólal meg, versenyművek közül esetleg a csellóverseny (e kettőt két év különbséggel komponálta a szerző). Ez alkalommal a francia szerző Phaéton című szimfonikus költeménye nyitotta a koncertet, a téma a görög mitológia egyik tragikus szereplőjének történetét mesélte el. Az V., Egyiptomi melléknevű zongoraverseny remek darab, Saint-Saens is azok közé a romantikus szerzők közé tartozott, akik az egzotikumot, a különleges tájakat, embereket, életérzéseket is zenébe foglalt. A zongoraversenyt (az utolsót e műfajban, 20 évvel később az előző után) 1896-ban fejezte be a szerző, a melléknév utólag ragadt a műre – Luxorban készült a koncert, egy tengeri utazás ihlette. Ne gondoljuk azonban, hogy a darab csak a keleties motívumokat használja, inkább csak színez. Öröm új műveket hallani, az ember izgatottan várja egy-egy zeneszerző kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert alkotását. A mű tele van izgalommal, váratlan zeneszerzői megoldásokkal, a hangszerelés remek. A zongoraszólót Balog József játszotta, rendkívül kifejezően. Mind a virtuozitás, mint a zenei megoldások nagyszerűek voltak, az erőteljes forték előkészítése, a dallamvezetés, a dinamika pompásan kifejezte a szerzői szándékot. Számomra a középső tétel csodálatos pasztell színe, az időtlen szépség megjelenése marad emlékezetes. Ráadásnak is lassú tételt hallottunk, az egyik Mozart-szonátából (KV. 30).

Forrás: Pannon Filharmonikusok

Szünet után Beethoven VI., F-dúr szimfóniáját hallhattuk. Ez a Beethoven-darab is rendhagyó, öttételes, a szerző a tételeket feliratokkal látta el (szívesen olvastuk volna az ismertetőben), a vihar hirtelen kitörésének ábrázolása egyedülállóan érzékletes a klasszikus stílus eszközeivel. Kellemesen szólalt meg a nyitó tétel, szép volt a természetfestés, szép, meleg vonóshangzást kaptunk. Azonban már itt is leült a mű, a fagott-hegedű két-kéthangos párbeszéde után. A II. tétel – benne a madárcsicsergéssel – andalította a hallgatóságot. A Falusiak vidám együttléte tétel finom rusztikussága tetszett, megfelelően vaskosan játszotta a zenekar a sejtelmesen induló zenei anyagot. A népies hangütés a trióban szinte láttató volt, karakteres hangsúlyok, odaillő vaskos hangzással. (Az ismertető Bruckner scherzóit hozza példának a tétellel kapcsolatban, itt a trió (melyet nem jelez felirattal a szerző) a főrész végén szerepel, és az egész szakaszt ismételteti Beethoven.) A vihar szinte vágott, a záró tétel (Pásztorének. Boldog, hálás érzések a vihar után) – ellentételezve a karaktert és a hangerőt, megnyugtató hangulatot hozott, azonban a tétel lényege nem bontakozott ki, kissé megrekedt a zene. Kellemes, helyenként felvillanyozó előadást irányított Bogányi Tibor.

Kocsis Zoltánnak szentelték az estet, Juhász Előd beszélt Kocsissal való kapcsolatáról új könyve kapcsán, meg- és felidézve Kocsis szavait, zenei alázatosságát. Kissé árukapcsolásnak éreztem Juhász Előd könyvének bemutatóját.

Mindent összevetve, ismét Kocsis Zoltánra vetülhetett a fény, egy olyan művészre, aki meghatározta az utóbbi negyven év előadói gyakorlatát. Hihetetlen hatást gyakorolt Kocsis azokra, akikkel kapcsolatba került, zenésztársait tanácsokkal segítette, kéziratokat nézett át, talán nincs olyan zenekar itthon, akikhez ne ment volna el vezényelni. Mára csak felvételeit élvezhetjük, de milyen felvételeket!


Oldaltérkép