Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Cédé | Dévédé | Koncert | Könyv ]


Kortárs magyar vesperások – lemezen

Lehotka Ildikó
2015. augusztus 29.

 A XX. század magyar zenéje nem bővelkedik az egyházzenei alkotásokban, azonban születtek művek, ha gyakran az asztalfióknak is. A század vége felé egyre több darab keletkezett, ezek leginkább a kórusművek. A XXI. században is készülnek egyházi művek, a BMC lemezén – Kortárs magyar vesperások – két magyar szerző vesperásai szólalnak meg, érdemes meghallgatni a kiadványt, hiszen egy más zenei és érzésvilágba kerül az érdeklődő. A Scola Cantorum Budapestiensisnél pedig nem találunk értőbb előadókat, hitelesen tolmácsolják a két ciklust.

Első hallásra furcsa a cím: vesperás, kortárs zene, a műveket meghallgatva azonban nincs kétségünk, hogy a mára szinte kikopott műfaj létezik, létezhet. A vesperás műfaja leginkább a középkorban virágzott, az alkonyati istendicséret szinte a kezdetektől a rendszeres liturgikus gyakorlathoz tartozott, Európa egyes vidékein még ma is megmaradt. Talán a legismertebb mű Monteverdi 1610-es Vesprója, érdekes a koncert-vesperás műfaja is, Mozart két ilyen kompozíciója különösen.

Minden zenei korszaknak megvan a maga nyelvezete, a XX.-XXI. századé nagyon izgalmas: éppúgy él a dallamos szólamvezetés, hangzás, mint a harmóniát kevésbé előtérbe helyező. A vokális zene sajátosságaként a szép hangzás kerül előtérbe, mintsem a kevésbé léleknek szóló, a mai magyar zeneszerző-generációjának két nemzedékéhez tartozó Serei Zsolt és Zombola Péter ciklusában is így találjuk. Mindkét szerző az énekhang sajátosságait, tartományát használja, nincsenek extrém magas hangok, mint Arvo Partnél, nincsenek nagy, és/vagy nehéz ugrások a művekben. Mindkét szerző műve felhasználja a műfaji kötöttséget, az egyházi zene jellemzőit, mindkét darab nagyon érdekes, és a mának szól.

Serei Zsolt Vasárnapi vesperások-ja rendkívül letisztult tételekből áll, a nyitó, felhívó kezdéssel induló Deus, in auditorium-ban a bartóki kóruszene is felfedezhető. Nagyon szépek az antifónák, az előadás kiemeli az éteri tisztaságot, az egyszerűséget. Serei vesperásának tételei nem hosszúk, érdemes megfigyelni a többszólamúságot, nagyon jól adagolja a szerző; túlnyomórészt megmarad a középkori jelleg, melybe nagyon jól illeszkedik a mai kóruszene világa. Serei darabja a nagyon jó értelemben vett egyszerűséget jelenti a hallgatónak.

Zombola Péter Vesperae per annum-ja nem csak a kórusra szorítkozik, a Preludium, Postludium, Interludiumok hangszerre íródtak, vannak azonban hangszerkíséretes (orgonával, vagy orgonával és haranggal megszólaló) tételek.

Nagyon szép, szinte festői az első antifóna, a hangzás egyre tágul, szinte időtlenné válik a zene. Zombola is remekül használja ki az egyszerűségben, majd kiteljesedésben rejlő lehetőségeket, a teljes kórus szembeállítását a kisebb csoportéval – ez utóbbi csak Zombola darabjában van így. Zombola darabja kitárulkozóbb, több tételes, mint Sereié, a tételek is hosszabbak, a hangzásvilág dúsabb. Zombola vesperás-felépítése is tartalmaz elő- és utójátékot, közjátékokat, ahogy lét általam korábban hallott egyházi művében, a Passióban és Requiem – III. szimfónia című darabjában, mindkét mű nagyzenekari, énekkarral.

A két mű valóban a liturgikus gyakorlat számára készült, valamelyik csak magyar nyelven, míg mások latin és magyar nyelvű változatban is elkészültek. Mindkét mű kottája is elérhető.

A Hold utcai templomban felvett előadás remek, nagyon szépen szól az énekkar, mind az unisono, mind a többszólamú szakaszokban. Egységes a hangzás, telt, tiszta, és kifejező. Három énekes szólista – Philipp György, Bubnó Márk, Bubnó Tamás – működik közre, orgonán Horváth Márton Levente játszik, az együttest Philipp György, Bubnó Tamás és Mezei János irányítja. Üde színfolt ez a lemez, kellemes a fülnek, megható a léleknek.

BMC CD 211


Oldaltérkép