Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



A siroki vár 1.

Szerző, fotó: leho
2012. január 1.

 A siroki vár Magyarország legvadregényesebb sziklavára; a Tarna mentén, a Vár-hegyen magasodik, különlegessége, hogy nemcsak a sziklatömb tetejére építették, hanem a belsejébe is. Egyetlen barlangvárunk. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak. Január elsején sokadmagunkkal jártuk be a Vár-hegyet, a köd, az alacsonyan szálló felhők és a mögülük ki-kibukkanó nap sejtelmessé és egyben gyönyörűvé tette a látványt.

Vártörténet
Az alsó és felső várból álló siroki erősség építését a XIII. században kezdhették a tatárjárás után, amikor a királyi és a magánbirtokok védelméül kiépítették a végvárak rendszerét. Építője az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család volt. A várról az első híradás 1320-ból származik: Csák Máté kezére játszották, majd Károly Róbert csapatai foglalták el. 1371-ig királyi vár volt, majd I. Lajos elzálogosította Domoszlói Miklós hevesi ispánnak, aki kijavította a várat. 1472-től a vár urai a vidék nagybirtokosai, az Országh és a Kompolti család.

 

Eger 1552-es ostroma után Sirok hadi jelentősége is megnőtt, hiszen elővára volt Egernek, ezért megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf (lásd lentebb) építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-os eleste után a siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök 90 éven keresztül birtokolták az erősséget, amelyet a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztettek. A török kort követően kezdődött a vár pusztulása. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a magyar végvárak sorsára jutott Sirok vára is: falait felrobbantották, az erősség romossá vált.

  

Országh Kristóf (1535–1567)
Korán elveszíti apját, Országh Lászlót. Anyja, Pekry Anna férjhez megy a nógrádi főispán és temesvári várkapitány Losonczy Istvánhoz. Kristóf 1548-ban éri el az akkori jogszokásoknak megfelelő nagykorúságot, s válik hatalmas birtokai teljes jogú tulajdonosává. 1563-ban, Csejte várát kivéve, amely birtokai központja volt, összes javaira nézve királyi beleegyezéssel szabad rendelkezési jogot szerez magának. Kristóf mostohaapja lefejeztetése után a várbirtokokkal együtt örökli a nógrádi főispánságot is. 1549–1552 között Heves vármegye legnagyobb birtokosa. Mint huszárkapitány többször is kitüntette magát a török elleni harcokban. Kálvinista. Magánlevelezéseiből feltételezhető, hogy korának igen művelt arisztokratája, több nyelven beszél és ír, kitűnt remek politikai és hadászati érzékével. A nógrádi főispán, pohárnokmester (pincenarius), majd 1567 júliusától országbíró székhelye Csejte, de legkedvesebb tartózkodási helye és megyei birtokközpontja Sirok vára. Ide hozza fiatal feleségét is, Zrínyi Ilonát (1546–1585, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós lánya), akit 1560-ban vesz feleségül Csáktornyán. Kristóf 1567. október 19-én halt meg „valamilyen” betegségben Csejtén, az Országh család utolsó férfi tagjaként, vele hal ki a Guthi Országh nemzetség fiága.

 

A siroki vár kiépítése
A XVI. század közepén a török veszély miatt megnövekszik Sirok katonai jelentősége. Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendeli a végvárak megerősítését. Kristóf maradéktalanul eleget tesz a határozatnak. 1561-ben renoválja és korszerűsíti a felső és kiépíti az alsó várat. A falakon belül több mint 100 jól felszerelt lovas katona kap helyet. A század legmodernebbnek számító építési technikáját alkalmazza, az úgynevezett óolasz bástyát, amelyből hármat emeltet. Az építkezés emlékére helyezteti el azt a süttői vörös márvány emléktáblát az alsó vár lovas kapuja felett, amelyet még Bél Mátyás és Rómer Flóris is látott. Felirata a következő:

 

MAGNIFICUS DOMINUS CRISTOPHORUS ORSZAGH DE GUTH CO. NEUGRAD. AC. S. CAES. MTTIS PINCERNA. 1561 (Nagyméltóságú úr Guthy Országh Kristóf nógrádi főispán és a szent császár őfelségének pohárnokmestere. 1561)

 
 

Kristóf érdeme, hogy Sirok is beépül a végvári rendszerbe, Cserép és Szarvaskő mellett Eger legerősebb elővára. Jelentős a szerepe azért is, mert a hódoltság peremvonalán áll, közvetlen harcérintkezésben a törökkel. A Tarna völgyének kizárólag ez a vár biztosít védelmet. A vár Kristóf birtoklása idején éli fénykorát. (Folytatjuk)

 

Forrás:
Siroki vár
Műemlékek Nemzeti Gondnoksága archív honlapja: „Végvárak világa” barlangvár és turisztikai központ a siroki Vár-hegyen 
Kiszelyné Tóth Anett: „Nagyméltóságú úr” gróf guthy Országh Kristóf


Oldaltérkép