Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Magyarország története 1–24. – A Kossuth máris díjnyertes történelmi sorozata

Szerző: leho
2009. május 14. 12.56

 A Kossuth Kiadó a XVI. könyvfesztiválon jelentkezett nagyszabású magyar történelmi sorozata első kötetével, Fodor István egyetemi tanár az Őstörténet és honfoglalás témakörét dolgozta fel. A Romsics Ignác főszerkesztette sorozat sikertörténetnek indul, hiszen alig jelent meg az első kötet, a szintén a könyvfesztiválon megtartott Budai Díj átadásán máris jutalomban részesítették. A valódi siker azonban az, hogy a kiadó megjelenteti.

Történelmi sorozatok

Magyar történelmi sorozatot több okból is nehéz megjelentetni, eddig mindössze három nagy, többkötetes szintézis született. Egyrészt nagy beruházást kíván; az ország érdeklődő népességének többsége által hitelesnek tartott történészeknek kell írniuk; és mindig ott a modern kori befejezés, amelynek értékelése heves indulatokat válthat ki. A múlt században az 1935-ös Hóman–Szekfűn (Magyar történet) kívül nagyobb terjedelmű szintézis nem is született. A „tízkötetest” nem fejezték be, a négykötetesnek szánt Magyarok Európában sorozat Glatz Ferencre váró, de elmondása szerint már reménytelen negyedik kötete sem lát napvilágot. Arról nem is beszélve, hogy a kor kívánalmainak megfelelően ma már alapvető a színes, ízléses, jó minőségű papírra nyomott kiadvány. Ezért is sokan tamáskodtak, amikor Kocsis András Sándor tavaly bejelentette, hogy 2009 elején nagyszabású sorozatot indítanak. A lényeg azonban, hogy lehet magyar történelmi sorozatot kiadni akár 2009-ben is. Nézzük, hogyan!

Kossuth-sorozatok, -enciklopédiák

 A Kossuth nem ma kezdte könyvsorozatait. (A gonoszkodást elkerülendő csak az utóbbi évtized sorozatairól beszélek.) A hagyományos terjesztésű sorozatokon és a „prémium kategórián” (Amor Librorum) kívül napilapokkal összefogva számos könyvsorozatot indított már (magyar és világirodalmi klasszikusok), melyek többsége esztétikai érdemein túl nyereséget is hozott. A kiadónál jól bevált módszer, hogy a nem megszokott csatornákon keresztül is terjeszti könyveit, a kereskedelmiárrés-háborút figyelve ez nem is rossz ötlet. A klasszikusok után 2007-ben indították el a könyvfesztiválon a Világtörténelmi enciklopédia sorozatot (16 kötet, 120-120 oldalon, 210×275 mm-es méret, egyenként 1490 forint; friss, magyar kiegészítésekkel készült – és óriási médiakampányt kapott), majd 2008-ban szintén a fesztiválon a 16 részes Természettudományi enciklopédiával jelentkeztek. A köteteket az újságárusoknál lehetett megvenni, illetve elő lehetett rá fizetni kedvezménnyel. A feszes határidő szigorú munkafegyelmet követelt, hiszen kéthetente jöttek ki az újabb kötetek.

Magyarország története 1–24.

Az előző két sorozatot terjedelmében túllépve, 24 kötetben, összesen 2600 oldalon jelenik meg, s közel 4000 kép, térkép, illusztráció színesíti, magyarázza, árnyalja a szöveget. Fontos megjegyezni, hogy nem kaptak hozzá állami támogatást, a fejlesztést önerőből valósították meg. Romsics Ignác főszerkesztő a bevezetőben azt írja: „Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven most jelenik meg először.” A szerzők korszakuk avatott ismerői, de mindegyikük más-más egyéniség: az eltérő nyelvi megformálás, az olvasmányos/szárazabb részek változó aránya mellett minden szerző a közérthetőségre és a szakszerűségre törekedett. Kijelenti, hogy „a nemzeti múlt közös átélésének élményére” ma nagy szükség van, mint valaha; sorozatukkal szeretnének tenni azért, hogy a magyarság meggyengült kohézióját megszilárdítsák.
Fodor IstvánAz első kötetben Fodor István a tőle megszokott alapossággal fejti ki nézeteit, ismertet a magyar őstörténet általa vallott állomásairól és a honfoglalás fontosabb eseményeiről. Itt-ott kitér az eltérő véleményekre, merészebb elképzelésekre is, fő fogódzói természetesen a régészet (ez a szakterülete) és a nyelvészet (utóbbi problematikusságára és a még ma is csendes viharokat kiváltó rokonságkérdésre itt nem térünk ki – a nyelvészettel kicsit is foglalkozók tudják, hogy 20–30 szó hasonlatossága okán szinte bármely két nép nyelvrokonságát ki lehet mutatni). A kötet valóban képes történet, szebbnél szebb illusztrációk (archív és mai fotók [légi felvétel is], térképek, rajzok [pl. László Gyulától is] vagy Képes Krónika-részletek stb.) teszik még színesebbé a szöveget. Keretben olvashatjuk az összefüggő forrásrészleteket (a szakirodalom-ajánló az utolsó oldalon található) vagy a kiemelni szánt részeket. A kiadásban közreműködött a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár, de vidéki múzeumok, sőt a nyitrai is biztosított képanyagot.
Talán épp a főszerkesztő által magára vállalt 23. kötet mellett, amelynek már a címe is vitára fog ingerelni sokakat, a sorozat egyik legproblematikusabb – mert nagyon kevés a fennmaradt forrás, és számos eltérő felfogás övezi a kort – darabját tekintve is ígéretes a kezdeményezés. Ezt a kiadónál is megerősítették: mind a szakma, mind a közönség kedvezően fogadta. És hogy mennyire szükség van egy új, gazdagon illusztrált szintézisre, azt mi sem mutatja jobban, hogy a Budai Díjat a hagyományos, papíralapú kiadványok kategóriájában a sorozat első kötete nyerte, a zsűriző Osváth László és tanártársai (Móricz Zsigmond Gimnázium) is nagyon fontosnak ítélik a megszületését (a kiadók rangsorában a tavalyi első után második lett a Kossuth). És a kiadás „dübörög” is: már a harmadik kötetnél jár a sorozat!

A sorozat részei:
1. Fodor István: Őstörténet és honfoglalás
2. Font Márta: Államalapítás (970–1038)
3. Koszta László: Válság és megerősödés (1038–1196)
4. Zsoldos Attila: Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században
5. Csukovits Enikő: Az Anjouk (1301–1387)
6. C. Tóth Norbert: Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387–1437)
7. Pálosfalvi Tamás: A Hunyadiak kora (1437–1490)
8. Tringli István: Mohács felé (1490–1526)
9. Pálffy Géza: A három részre szakadt ország (1526–1606)
10. Pálffy Géza: Romlás és megújulás (1606–1703)
11. Gebei Sándor: A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711)
12. Poór János: Megbékélés és újjáépítés (1711–1790)
13. Gergely András: A nemzeti ébredés kora (1790–1848)
14. Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc (1848–1849)
15. Deák Ágnes: Polgári átalakulás és neoabszolutizmus (1849–1867)
16. Kozáry Monika: A dualizmus kora (1868–1914)
17. Ormos Mária: Világháború és forradalmak (1914–1919)
18. Püski Levente: A Horthy-korszak (1920–1941)
19. Ungváry Krisztián: Magyarország a második világháborúban
20. Gyarmati György: Demokráciából a diktatúrába (1945–1956)
21. Szakolczay Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc
22. Rainer M. János: A Kádár-korszak (1956–1989)
23. Romsics Ignác: A Harmadik Magyar Köztársaság (1989–2009)
24. Pintér Éva: Időrendi áttekintés

 Láng Zsolt II. kerületi polgármester átadja a Budai Díjat Kocsis András Sándornak

Magyarország története 1–24.

Kossuth, Budapest, 2009

Főszerkesztő: Romsics Ignác
24 kötet, 210×275 mm, kéthetente jelenik meg, kötetenként 1590 forint, összesen 2600 oldal


Oldaltérkép