Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Revízió, propaganda, kisebbségi kérdés (1938–1944)
A Limes folyóirat 2010/1. száma

Szerző: PP
2011. február 4.

 A tatabányai Limes folyóirat legutóbbi számában „Nemzet és nacionalizmus: tudomány és politika(2009/4.) volt terítéken. Ehhez némileg kötődik a 2010-es évfolyam első száma is, mely a revízió, propaganda, kisebbségi kérdéskört boncolgatja, szerkesztette L. Balogh Béni történész-levéltáros. Neves magyar, román történészek írnak a témáról, Egry Gábor tanulmányából (Nemzetiségpolitikák Magyarországon, 1919–1944) részletet is közlünk.

Ismertető

A Limes legújabb száma a 20. századi magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakával, az 1938–1944 közötti évekkel foglalkozik. Ez a korszak nemcsak a Magyarország számára tragikus véget ért 2. világháború miatt fontos, hanem azért is, mert ezekben az években következett be az igazságtalan trianoni békeszerződés – részleges és átmeneti – revíziója: a Felvidék, Erdély, illetve Délvidék egy részének, valamint egész Kárpátaljának a visszacsatolása. A tengelyhatalmak, azaz Németország és Olaszország segítségével elért revíziós sikereket a korabeli Magyarországon Trianon részbeni jóvátételének, az érintett utódállamokban viszont égbekiáltó igazságtalanságnak fogták föl. A Limes, legnemesebb hagyományaihoz híven, az árnyalt és kiegyensúlyozott történelmi szemléletmód jegyében közelít a kérdéskörhöz. Neves magyar (A. Sajti Enikő, Janek István, Pallos Lajos, Kolontári Attila, Valastyán Balázs) és román (Anton Mioara, Ottmar Traşcǎ) történészek írásai olvashatók az összeállításban. Ezekben szó esik többek között a magyar–jugoszláv és a magyar–román kapcsolatokról, a Magyarországgal szembeni szlovák propagandáról, továbbá egy mindeddig nem kellőképpen feltárt, de izgalmas témáról: a Duna-medencei államokat érintő szovjet külpolitikáról. Két további tanulmány szerzője (Egry Gábor, L. Balogh Béni) a kisebbségi kérdést állítja előtérbe, a Szemle rovatban pedig Ablonczy Balázs nemrég megjelent Trianon-kötetét ismerteti Turbucz Dávid és Csóti Csaba. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész könyvét Ortutay András recenzálja.
A Limes legújabb kötete megyénkben is méltán számíthat érdeklődésre. Annál is inkább, mivel mind az egykori Komárom, mind Esztergom vármegye legújabb kori történelme szorosan összefügg Trianonnal, majd annak 1938-as részleges revíziójával, a Felvidék déli szegélyét visszacsatoló I. bécsi döntéssel. E számot L. Balogh Béni történész-levéltáros szerkesztette.

Limes, XXIII. évf. 85. sz.
2010. 1. sz.
Revízió, propaganda, kisebbségi kérdés (1938–1944)

Tartalom

Revízió, propaganda
A. Sajti Enikő: Magyarország és Jugoszlávia a terület-visszacsatolások időszakában, 1938–1941
Valastyán Balázs: „Vártunk, jöttetek! Éljenek a magyar honvédek!” − „Elmentek a barbárok és bejöttek a tatárok…” Társadalmi hangulat és a Délvidék visszacsatolása
Janek István: A Magyarországgal szembeni szlovák propaganda és revíziós elképzelések 1939–1941 között
Mioara Anton: Az elviselhetetlen szomszédság. Románia Magyarország elleni propagandája (1940–1944)
Pallos Lajos: Magyar kormányzati propaganda, 1938–1941

 Kisebbségi kérdés
Egry Gábor: Megoldás vagy halogatás? A román királyi diktatúra és a magyar kisebbség, 1938–1940
L. Balogh Béni: Megtorlás, etnikai homogenizálás. A kisebbségi kérdés a magyar–román kapcsolatrendszerben, 1940–1944

Kitekintő
Kolontári Attila: A szovjet külpolitika és a Duna-medencei államok, 1938–1941

Műhely
Traşcǎ, Ottmar: Sikertelen próbálkozás. Román−magyar tárgyalások 1943 első felében

Szemle
Turbucz Dávid: Trianon hatása a magyar közgondolkodásra
Csóti Csaba: „… a mi dolgunk, senki másé”
Ortutay András: Négy hamisítvány a székelység történetéről

Egry Gábor:
Nemzetiségpolitikák Magyarországon, 1919–1944


Kevesen vitatnák, hogy a nemzetiségi kérdés jelentős szerepet játszott 1918–1919 korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eseményeiben, Magyarország felbomlásában, jelentős területei elvesztésében. Annál is inkább, mivel a szomszédos (utód)államok igényei majd a békekonferencia döntései nagyrészt éppen a nemzeti önrendelkezés elvén alapultak, kiegészítve azzal az állítással, miszerint a magyar nemzetiségi politika a dualizmus korában a kisebbségek asszimilációjára, felszámolására tört, gyakorlata pedig a nemzetiségek elnyomásának szélsőséges formáját jelentette. A nemzeti önrendelkezés elve – ami a békecsinálók értelmezésében Magyarország függetlenségének elnyerését is magában foglalta – a két világháború közti nemzetközi rendszer egyik fontos, mindazonáltal nem a legfontosabb elve lett, kiegészítve a kisebbségi jogok doktrínájával. A Népszövetség védelme alá helyezett kisebbségvédelmi szerződések rendszere, a panaszjog biztosítása új megközelítést és új korszakot ígért – noha távolról sem juttatta nyugvópontra a kérdést.
Ami Magyarországot illeti, 1919 bízvást töréspontnak tekinthető a hazai nemzetiségpolitika történetében. Elsősorban nem is azért, mert a Népszövetség égisze alatt létrehozott intézmény- és szerződésrendszer Magyarországot is kötelezte, hanem az ország nemzeti és etnikai összetételében bekövetkezett drámai változások miatt. Míg az 1910-es népszámlálás szerint a Horvátország nélküli Magyarország lakóinak mintegy 54 százaléka volt magyar anyanyelvű, addig 1920-ban a lakosság közel 90 százaléka számított magyarnak. Míg 1918-at megelőzően a legnagyobb nemzeti kisebbség, a románok lélekszáma meghaladta a 2,9 millió főt (a sorban következő szlovákoké és németeké az 1,9 millió főt), addig 1920-ban az 551 ezer német anyanyelvű a lakosság 6,9 százalékát, a 142 ezer szlovák anyanyelvű 1,8 százalékát tette ki. A soknemzetiségű Magyarország lényegében homogén nemzetállam lett. Ráadásul az ország területén maradt nemzetiségek társadalomszerkezete is megváltozott. A falusi németek jelentős része kevéssé volt fogékony a német nemzeti eszmére, akárcsak az alföldi és pilisi szlovákok zöme. Míg az első világháborút megelőzően a milliós nemzetiségek elitje akár tömegek mozgósítására is képes volt politikai céljai érdekében, most a nemzetiségek még egy-egy parlamenti képviselőt is csak a kormánypárt jóindulatának köszönhetően választhattak meg. (Részlet)


Oldaltérkép