Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Ozorai példa 2.
Közel 1,5 milliárdból megújul az ozorai reneszánsz várkastély

Szerző: korboncnok, fotó: leho
2012. november 5.

 Az október 25-i ünnepélyes szerződés-aláíráson Dobó Ágota, az NG akkori gazdasági igazgatóhelyettese tartott prezentációt a múltról és a tervekről, illetve Schranz Mónika, az NG akkori ozorai csoportvezetője vezetett körbe, hol tartanak a felújítás első szakaszának lezárása és a múzeum megnyitása óta (2007), illetve kitértek a település történetére.
Filippo Spano rövid bemutatása után Ozora későbbi történelmi képes lapjaiból válogattunk.

Az Esterházyak

Ozorai Pipo (1369–1426) örökös nélkül maradt, így a mezőváros és az értékes uradalom még a török idők pusztítása alatt is a kor birtokszerzőinek (pl. Török Bálint) figyelme középpontjában maradt. A sűrűn cserélődő tulajdonosok után I. Lipót király donációs levelében 1702-ben véglegesen herceg Esterházy Pál nádort iktatta be. Az ozorai uradalom néven ismert terület a váron, a mezővároson, Simontornya, Tamási uradalmain kívül további 21 települést foglalt magába. Ozorához tartozott Törökkoppány, Döbrököz, Dombóvár és Kaposvár vára uradalmával együtt. Ettől kezdve e birtokokat együtt kezelték.
Az 1712-ben újjászervezett uradalomban megindult az újjáépítés. A vár átalakítása után 1733-tól ismét az uradalom központja. Az új kétemeletes barokk kastélyban kapott helyet a börtön, itt tárolták az uradalom bortermését és a gabonát.

  

1739–1744 között épült fel az Esterházyak kulapusztai kastélya, valamint a méntelep (később Kincsem egyik „felmenője” is innen származott) és lovaglóiskola. A kastély mellett fekvő, fapalánkkal bekerített vadaskert 1758–1761 között készült el. Ezt követően a kastéllyá átalakított várat – mondanánk ma – magtárrá pozicionálták át: termeit gabonával kezdték feltölteni. 1746-ban kezdődött a magtárrá alakítás, az épületben csak a tiszttartói lakás és az iroda maradt.
Esterházy Pál Antal 1762-ben bekövetkezett halálával hosszabb időre abbamaradtak az uradalmi építkezések. Ugyanis a majorátust öröklő Esterházy „Fényes” Miklós herceg az eszterházai óriási beruházásra összpontosított, ami elnyelte az uradalmi bevételek jelentős részét. Az 1798-as végleges átépítéssel az épület magtárrá vált. A börtön feletti porkoláblakást és az uradalmi pénztárt kivéve helyiségeit csak erre a célra használták. A földszintre gyapjú és dohány, a felsőbb szintre gabona került.
A II. József-kori népszámlálás idején Ozora mezővárosában 418 lakóépületben összesen 2238 fővel 549 családot regisztráltak. A férfilakosság kétharmada zsellér volt, akiknek megélhetése az uradalom és a telkesek által biztosított munkalehetőségektől függött.

  

Vörösmarty Ozoráról

Vörösmarty Mihály a Tudományos Gyűjteményekben 1828-ban a következőket írta: „Ozora a Sió mellett fekszik Veszprém megye szomszédságában. Esterházy herceg jószága. Az uradalmi tiszteknek lakást ad. A Sión túl napkeletnek roppant nagy épület áll, hol a Herczeg szokott megszállni. Itt vagyon a nemesített lovak istállója, melyek a ménesből válogattatnak. Lakják Ozorát Magyarok. Relégiójukra katolikusok. Vagyon benne 387 ház, 82 sessió (úrbéri telek) és 2814 lélek. Szántóföldjei és rétei jók. Erdője és nádja elég vagyon. Négy országos és két heti vásár esik benne. A szántás-vetésen kívül szőlőművelésből élnek. A város közepén, emelkedett helyen, egy régi vár áll épségben, mely egynehány szobákon kívül magtárnak van alkalmazva.”

   

Az ozorai példa

1848. október 7-én a magyar sereg Ozoránál bekerítette és fegyverletételre kényszerítette Jellasics tartalék hadtestét. A bán a Pákozdnál (szeptember 29.) elszenvedett kudarc után háromnapos fegyverszünetet kapott Móga altábornagytól. Csapatait október 1-jén Fehérvárra vonta vissza, majd a megállapodást megszegve Bécs felé indult. A császári tartalék hadosztály zöme Perczel és Görgey csapataitól üldözve 6-án Ozora közelébe érkezett, de nem jutott tovább, mert a Sión átvezető hidat felégetve találták. Ráadásul a túlparton egy 15 ezres felkelőcsapat vágta el az utat. Az osztrákok számára 7-én reménytelenné vált a küzdelem, beérte őket a Perczel vezette magyar hadtest. Roth körül végképp bezárult a kör, feltétel nélkül letette a fegyvert. Az ozorai példa című színművében Illyés Gyula ezt a győzelmet dolgozta fel.

   

Mai hír: új, Ozoráról szóló Illyés-mű

Eddig ismeretlen Illyés Gyula-regényre bukkant a lánya. Illyés Mária művészettörténész, filológus a kéziratok rendezése közben bukkant egy befejezetlen regényre. „Nagyon sok minden van még itthon. Apám közölt műveinek kéziratait átadtam a Magyar Tudományos Akadémiának, hiszen ennek feldolgozása nem egy embernek való munka. Viszont a kiadatlanokat megőriztem, hiszen azokat a családnak kell először átnéznie” – magyarázta, hozzátéve, hogy a kézírással fennmaradt szöveget 1949 és 1956 között írhatta Illyés Gyula (1902–1983). (MTI, 2012. november 7.)
(A sorozatot a XXI. századi tervekkel folytatjuk)

Felhasznált irodalom:
Dobos Gyula: Ozora. Száz magyar falu könyvesháza sorozat, elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség – 2007

Link:
Ozorai példa 1. – Közel 1,5 milliárd forintos fejlesztéssel megújul az ozorai reneszánsz várkastély


Oldaltérkép