Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Párban magányban – könyvbemutató Babitscsal, Kelevéz Ágnessel és Sárközi Mátyással

Szerző, fotó: leho
2012. november 15.

 Babits Mihály és Török Sophie házassága és magányossága áll a 75 éves Sárközi Mátyás új könyvének középpontjában. A Noran kötetét november 16-án mutatták be az Alexandra Pódiumon. A nagy felmenőkkel büszkélkedhető, színes élettörténetű és szívesen adomázó írót egy Babits-kutató, Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, a PIM munkatársa kérdezte. Lényegre törő, informatív, érdekes – ilyen könyvbemutatók is léteznek.

„Ki állapítja meg az események igaz összefüggéseit? A regényíró nagyzol, pontokat köt össze, melyek a valóságban külön állanak; s elhanyagolja a pontokat, melyek rajzába nem illenek.” (Babits Mihály: Halálfiai)

Zsúfolásig megtelt a Panoráma terem, és ez most nem a szokásos pogácsának vagy ez esetben a borkóstolásnak szólt, a megjelenők nagy része valóban Babits és Tanner Ilona kapcsolata iránt érdeklődött. Babits nincs az őt megillető helyen, ma sem divatos úgy, mint József Attila, Ady vagy újabban, kitörve a „haladó” költészetet sulykoló korszak béklyóból, Kosztolányi. Ez abból is kiderül, hogy fiatalnak érzem magam a közönség soraiban. Érintőlegesen erről a mellőzöttségről is szó esett a bemutatón, amelyet Kelevéz Ágnes nagyon rokonszenvesen irányított, és „vaskézzel” kordában tartott – amennyire egy ilyen szerzővel lehet. Ugyanis Sárközi Mátyás a szürke időjárásról is órákat tudna érdekesen, anekdotázva mesélni, és ez más szereplőkkel, más bemutatókon jópofa társalgássá silányulna. A könyvfesztiválon ültem le egy kávéra véletlenül Sárközi asztala mögé, s ez alatt a tíz perc alatt önkéntelen olyan sziporkázó és könnyed irodalmi-etimológiai beszélgetés fültanúja, kihallgatója lettem, hogy már csak azért is érdemes volt elmenni aznap a rendezvényre.

  

Ám itt egy súlyos és kényes téma volt terítéken: az világos, hogy Török Sophie miért ment hozzá a Nyugat egyik szellemi vezéréhez, de a költőfejedelem miért vette el a másodrendű költőnőt, ha nem is volt belé igazán szerelmes? Mi lehetett e kapcsolat mélyén? Mi tartotta őket össze Babits betegsége alatt? Mennyire vonzódott valóban a feleség saját neme iránt?

 

    

A könyv unikális jellegét az adja, hogy Sárközi regényében „beszélteti” a házaspárt és a szerző szerint legfontosabb személyeket, Szabó Lőrincet és Koháry Saroltát, műveikből idéz. Mint Kelevéz Ágnes rámutatott, a szerző nemcsak kötött formában citál, hanem függő idézetekkel is él, Babits lírai szövegeit is sokszor és felismerhetően prózába öntötte. Például a Tücsökzenét, amit Sárközi némileg szemtelenségnek is tart. Nem tagadja, a regényszöveg döntő többsége nem saját kútfőből származik, ő leginkább gyűjtött, válogatott. Az irodalomtörténész a töredezett, jól elkülönülő bekezdésekből, szakaszokból felépülő dokumentarista jelleget, a mű szerkezetét nagyon jónak találja, a kényes téma ellenére színes, egységes hangjátékká állnak össze a különböző nézőpontok. Többször az olvasó csak néhány sor után jön rá a „beszélő” kilétére, nem csupán a téma, ez is fenntartja a figyelmet az olvasóban.
 Nem száraz irodalomtörténeti mű, hiszen Szabó Lőrinc nőátpasszolásáról éppúgy részletesen szó esik, mint arról, hogy Török Sophie-t hivatali főnöke megerőszakolta, s később ezért nem lehetett gyereke Babitstól; vagy hogy házasságuk során a feleség sokáig strigulázta elhált éjszakáik számát… Kelevéz Ágnes szerint a sikamlós történetek, tények nem viszik el egy csámcsogó hálószoba-történetbe a művet, a szerző ízléssel nyúl a témához. Sárközi pedig azt is hangsúlyozza, hogy nem volt célja lejáratni Török Sophie-t, őt Babits, a házassága mozgatórugói, illetve a házaspár Molnár Ferenc-i értelemben vett „jó szerepjátszása” érdekelte (a nagyapa egy bonmot-ja szerint minden azon múlik egy házasságban, hogy a két fél mennyire játssza jól a szerepét).
Nagyszerű irodalomóra hallgatója lehetett, aki részt vett a Pódium beszélgetésén. Két Babits-hívő egy minden jel szerint sokolvasatú, érdekfeszítő és a szakma számára is élvezetesnek ígérkező könyvet mutatott be. (A kötetről hamarosan írunk.)

Sárközi Mátyás: Párban magányban
Noran, 2012, 158 oldal, 2499 Ft


Oldaltérkép