Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Keresem a szót, keresem a hangot: Országgyűlési Napló 1990–2006

Szerző: monoki
2007. június 24. 6.23

 Kossuth Lajos reformkori kezdeménye, az első országgyűlési napló, a kézzel írt és kéziratban terjesztett Országgyűlési Tudósítások óta hol kisebb, hol nagyobb szerepe volt a parlamentnek a magyar politika- és történelemalakításban. Az Arcanum Adatbázis a szovjet mintájú berendezkedést követő első szabad választás utáni négy parlamenti ciklus plenáris ülései jegyzőkönyveinek teljes szöveganyagát vitte CD-ROM-ra. A már ismert Folio Views program pedig gondoskodik arról, hogy számos kereséssel tegyük még izgalmasabbá a rendszerváltás utáni, amúgy sem unalmas Országgyűlési Napló böngészését.

A szó veszélyes fegyver

Majd egyévi parlamenti lektorkodásom idején belekóstolhattam a parlamenti élet, sokak  szerint boszorkánykonyha, mindennapi életébe, ritmusába, bepillanthattam az intézmény kulisszái mögé. Az ország háza ünnepélyes, pompás épülete az egykori két országgyűlési tábla üléstermeitől a lépcsőfordulókon át a legutolsó helyiségig, ahová még a király is gyalog járt (próbált volna meg másként), az ünnepélyes aktusokon kívül általában a kormányoldal és az ellenzék vitájának, néha ürességtől kongó széksorok előtt elhangzó unalmas törvénytervezet-ismertetésnek, de olykor parázs vitáknak, kicsinyes szócsatáknak, humornak, tragédiának stb. is színtere lett.
Az Országgyűlési Napló készítése percre pontos forgatókönyv szerint zajlik. A felkészült, egymást meghatározott időszakonként váltó gyorsírók leváltásuk, az ülésterem elhagyása után gyorsírásuk alapján a szöveget azonnal számítógépre viszik. Nekik nemcsak jó és gyors íróknak kell lenniük, hanem intelligensnek is. Aki nem érti az elhangzott szöveget (latin, angol, orosz idézetek stb., egy alkalommal az egyik, nem túlságosan hosszan ott dolgozó lány pl. „pikírt meggyezés”-t [pikírt megjegyzés] vitt billentyűzetre, s szólt, hogy ezt a kifejezést nem nagyon érti), annak előbb-utóbb gondja akad. Ezt követően a hanganyagot rögzítő felvételt a parlamenti lektorok összevetik a begépelt szöveggel, majd a szöveg megy tovább hálózaton a korrektoroknak, s a nap végén, néhány órával az ülés után kész a parlamenti napló. Ez a feszített tempó természetesen néha óhatatlanul hibákat szül. De érdekességek az ülésteremben is folyton történnek.
Egyes képviselők nincsenek tisztában a rövidítésekkel, kiejtésükkel, elhíresült a bírálóinál többnyire jóval nagyobb erkölcsi tartású Vörös Vince „csu”-ja (a német CSU párt), de előfordult, hogy valaki az egyik törvénytervezet vitájánál többször is C törvényt emlegetett – nem volt C rész a törvényszövegben –, míg végül kiderült, hogy a 100. törvényről van szó, s a római szám… A vita hevében az egyébként jól megkomponált szövegtől eltérve az egyik pártvezér az ellenzék szó helyett az ellenséget használta, s a „nyelvbotlást” a nap végén a személyi titkárával próbálta a naplóban korrigáltatni. A hév néha a legnyugodtabb felszólalókat is elkapta. Az egyik idősebb, Amerikából hazatért, Nyugaton is elismert politikus többször szerette volna átírni a szövegét az eredetileg elmondandóra, de ezt már nem lehetett megoldani. A naplót böngészve számos érdekes, a törvényhozáshoz nem szorosan kötődő eset is történt a 16 év alatt.

A kezdet, az Országgyűlés megalakulása

A megalakuló parlamentben a képviselők egy része nem az „alvilágban”, más része viszont az átkosban tanulta a politikát. Abban azonban osztoztak, hogy egyaránt tanulniuk kellett a demokratikus törvényhozás modern kori folyamatát. Ez a képviselő-testület már nem a világháború utáni koalíciós kormányzás időszakának, és nem is a nálunk létező szocializmus látszatparlamentarizmusának országgyűlése volt. Tagjai nem  egy időben, nem egy politikai rendszerben szocializálódtak. Új helyzet állt elő a vasfüggöny rozsdásodásával, s a fiatal, csetlő-botló többpártrendszeri berendezkedés magán viselte a bizonytalan kezdő lépéseket.
Már az első ülésnap, az alakuló ülés napja, 1990. május 2-a is nagyon izgalmas volt. Ünnepélyes aktussal kezdődött: „Oszter Sándor színművész: elszavalja Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét”. Az ülés dr. Szűrös Mátyás („a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke”), Kéri Kálmán mint rangidős (1901. július 25-én született) és dr. Szabad György elnöklete alatt zajlott. A képviselőkön kívül más minőségben voltak jelen: Göncz Árpád, ekkor szintén a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, majd a nap végére az Országgyűlés elnöke; Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Pozsgay Imre államminiszter (nem sokkal később a négyigenes népszavazás nagy vesztese); dr. Medgyesi Péter (sic!, a naplóban többször így szerepel) a Minisztertanács elnökhelyettese, aki ekkor, tavalyi önélet-magyarázása szerint egy lyukas garast sem tett volna a szocialista párt sikeres jövőjére, s a magánszférába balra el; Glatz Ferenc művelődési miniszterként; Kemenes Ernő a még létező Országos Tervhivatal elnöke; dr. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár (már az iratmegsemmisítések után) stb. Jegyzők a legfiatalabb képviselők: Balogh Gábor, Deutsch Tamás, Glattfelder Béla (ő volt a legfiatalabb, „1%7. május 4-én” született, 1967), Szelényi Zsuzsanna és Wachsler Tamás.
Az ülés jó hangulatban folyt, Szabad György például néha küzdött a számokkal és a százalékokkal; Kéri Kálmán tábornok és dr. Antall József is humoránál volt, a rangidős kérdésére az első leendő miniszterelnök, akit ekkor kérnek fel, így válaszolt: „Parancs! – Derültség és taps.” És így tovább.
A szervezési feladatokon kívül már az első napon szóba került, hogy törvénybe iktassák 1956-ot, ez különösen a Horn Gyula kitüntetése körül most folyó szócsatában érdekes:
„A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956. októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az újkori magyar

Politikusi felszólalások a négy ciklus alatt:
Torgyán József 5728
Kuncze Gábor 1785
Horn Gyula 1288
Semjén Zsolt 691
Orbán Viktor 216
Antall József 154
Csurka István 18

Elhangzott kifejezések:
szocialista 6063
demokrata 5125
kommunista 303
liberális 354

történelem e dicső eseménye csak az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. A forradalmat követő megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt képes kiirtani a nép lelkéből 1956 szellemét. Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét.”
Egy másik e napi idézet:
„[Elnök (Szabad György:] …Már csak egy bejelentésem van, illetve egyetértésüket kérem ahhoz, hogy egyik díszvendégünkhöz, Sütő Andráshoz, aki lábadozása idejét külföldön tölti, táviratot intézhessek a Képviselőház nevében. Kérem kézfelemeléssel jelezni, hogy egyetértenek-e javaslatommal. (Szavazás.) Igen. Köszönöm. A táviratot jókívánságainkkal együtt még a mai napon megküldjük.”
A jókedvű és emelkedett ülésnapokat azonban felváltották a kevésbé vidám, munkás hétköznapok – és évek.

A CD-ROM

Politikai hovatartozástól, vérmérséklettől, ízléstől függetlenül újabb kori demokráciánkról azt mindenképpen el lehet mondani, hogy a legfontosabb döntések nagy része 1990-től már a parlamentben született. A parlamenti pártok közötti háttéralkuk, paktumok, a nemzetközi politika hatása és különböző tények/legendák (mint a rózsadombi 20 pont) mellett ma már a politikai döntések jelentős részét a parlamentben hozzák. A plenáris ülések végeredménye így a politikával szívesen foglalkozókon kívül is mindenkit érint, áthatja mindennapjainkat. Aki nemcsak a végeredményt szeretné tudni, hanem a folyamat iránt is érdeklődik, annak nagyszerű terep az Arcanum által kiadott CD-ROM. Nem csupán paragrafus-, hanem hús-vér, sokszor gyarló emberek rejlenek a törvényszövegezők komoly köpönyege mögött. És számos keresést lehet tenni, mi most csak néhány politikusra és szóra kerestünk rá a 334 128 felszólalást tartalmazó anyagban. Igazi forrásmunka szakembereknek és laikus fogyasztóknak.

 

 Országgyűlési Napló 1990–2006
Arcanum Adatbázis, 2006
ISBN 9637374256

A CD-ROM rendszerkövetelménye:
(demokratikus)
Windows 98/2000/ME/XP


Oldaltérkép