Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



78. Ünnepi Könyvhét és 6. Gyerekkönyvnapok – már majdnem Supka Géza szellemében

Szerző: leho
2007. május 29. 21.34

 A MKKE beharangozó sajtótájékoztatóján Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója, Kőrösi Zoltán író, de itt a Magyar Rádió irodalmi műsorainak főszerkesztője, valamint Tarján Tamás irodalomtörténész beszélt az idei könyvünnepről, mely május 31-én délután kezdődik, Kovács András Ferenc nyitja meg 16 órakor. A központi helyszín, a Vörösmarty tér mellett Budapesten is több helyütt, valamint további ötven településen zajlanak majd programok, s lehet válogatni a 342 listás és egyéb könyvből. Supka Géza tervét, hogy az ország minél több pontján egyszerre juthasson hozzá mindenki a könyvekhez, Zentai szerint az idén közelítették meg leginkább.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének vezetője azzal kezdte  Zentai Péter Lászlómondandóját, hogy a majd egyhetes könyvhét egész Európában különlegességnek számít. A magyar irodalom legjava ma európai színvonalú, sőt talán az egyik legmerészebb is. Majd egy kis történeti összegzést adott. Emlékeztetett a néhány éve megjelent kötetre (Köves József – Murányi Gábor: Könyvhetek krónikája – Az ünnepi könyvhét 75 éve), mely a kezdetektől, 1929-től tekinti át a könyvnapok, majd a könyvhetek történetét. Ezúttal egy 1929-es Supka Géza-képet is kiállítottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban az új könyvek mellé, hogy ne fordulhasson elő még egyszer, hogy valaki – történetesen egy miniszter – Samunak nevezze az ötletadót. Az ünnep eleinte csak egynapos volt, majd a második világháború után terjeszkedett könyvhétté. Egyetlen esztendő volt, mikor nem tartották meg, és ez nem a világégés alatt történt, hanem 1957-ben: a szabadlábon lévő írók bebörtönzött társaikkal szolidaritást vállalva nem rendezték meg a könyvhetet. Az idei pegazusos logó „eredetije” is a könyvhétre készült, de a 1938. évire. Bánki Vera fordító ajánlotta Zentai figyelmébe apja művét, amit Orosz István grafikus formázott meg.
Május 29-étől él a könyvhét honlapja, ahol a budapesti rendezvények mellett mintegy 30 település programjai olvashatók. A Vörösmarty téren dedikálás, felolvasás, beszélgetés formájában

A könyvhét számokban
93 magyarországi és 13 külföldi kiadó állít ki (tavaly összesen 93)
Összesen 340 (+2) kiadvány, 278 magyarországi és 62 határon túli
Összérték: 878 235 forint (tavaly 170 ezerrel kevesebb volt)
Átlagár: 2598 forint
több mint ezer alkalom nyílik majd találkozni az írókkal.
Örömtelinek nevezte, hogy nagyon sok a lírai kötet az elmúlt évek epikai uralma után. Szintén szép számmal jelentek meg gyerekkönyvek, és hangos lesz az idei könyvhét
. Június 2-ára utcabált szerveztek, Gerendás Péter és együttese húzza a talpalávalót. Mindennap lesz koncert is a Kalákától a Sebőig a könyvekhez, irodalomhoz szorosabban kötődő zenekarokkal.
Beszélt az árnyékos oldalról is, a politika állandó nyomulása folyton tetten érhető, s „műveiknek” nincs sok közük az irodalomhoz, legutóbb  Kőrösi Zoltán a miniszterelnök már olyan könyvet dedikált, amit nem is ő írt. A másik szívfájdalma, hogy egyes településeket egyáltalán nem tudnak elérni. Egy ceglédi könyvtárbusz cirkált ugyan tavaly Pest megyében, de ez édeskevés, központi akarattal és a nagyobb könyvforgalmazók logisztikáját kihasználva ezt ki lehetne terjeszteni. További aggodalomra ad okot a tudományos és szakkönyvkiadás sanyarú helyzete. Nem sikerült előrébb lépni a Márai-programmal sem, pedig fél éve letették a minisztérium asztalára – s már előre tudja, hogy a politikusok részéről ennek ellenére nagyon sok szó esik majd róla.
Kőrösi Zoltán azt ígérte, hogy 30 munkatárssal mintegy 100 írót bírnak szóra, mindennap legalább egyórás élő műsorral jelentkeznek a könyvhéten a Kossuthon s olykor a Bartók adón. Minden színpadon elhangzó műsort rögzítenek a Vörösmarty téren – Bán Magda lesz e rendezvények felelős szerkesztője, Vallai Péter pedig a hopmester –, s több vidéki város programjait is. Próbálják elnyújtani a könyvhetet, szeptemberig sugároznak majd felvett  Tarján Tamás, mellette Supka Géza képeműsorokat.
Tarján Tamásnak pedig az az embert próbáló feladat jutott, hogy beszéljen a most megjelenő 342 könyvről (!). Még a tájékoztató ideje alatt is érkeztek az asztalára kötetek. Az irodalomtörténész a maga rendszeres módján felsorolta az általa látott 160-170 hazai kiadvány közül az érdekesebbeket, izgalmasabbakat Jókai Annáétól Sárközy Mátyáséig, Balassa Péter Nádas-tanulmánykötetétől Nádas tanulmánykötetéig, Fekete Gyulától Takács Zsuzsáig, Bán Zoltán Andrástól Berniczky Éváig. Dicsérte a kiadókat, amelyek megérdemelték, de elmarasztalt olyanokat is, amelyek többet markoltak, mint kellett volna. Szerinte van vagy húsz utánnyomás is, csak új köntösben; úgy gondolja, a könyvhétnek nem a tizedik, hanem az első kiadásokról kell szólnia. Ironikusan megjegyezte, hogy ennyi szingli, ellenszingli, fiúszingli stb. könyvet még nem látott könyvhéten. Ám mindezzel együtt nagyon izgalmasnak ígérkezik. A mérleget mindenki maga megvonhatja, de a lényeg, hogy a könyvszerető ember legnagyobb ünnepe lesz ez a hét, és senki se hagyja ki!

Na, ezt hallgasd meg!

Link:
http://www.unnepikonyvhet.hu/

Andrássy és Andrássy

És megkezdődtek/javában tartanak a könyvbemutatók is. Szubjektív és merész választás a most megjelenő kötetekből egyet kiválasztani, de én most megteszem. Ráadásul Tarján Tamás is összehúzhatná a szemöldökét, hiszen nem „igazi” listás könyvről van szó... A General Press egy Angliában két éve kiadott kötetet ültetett át magyarra (a már említett Bánki Vera). Mary Elizabeth Stevens 1864 és 1869 között volt Andrássy Gyula (a kiegyezés utáni első miniszterelnök) családjánál társalkodónő. Leveleit a második világháború bombázásai alatt egy angliai padláson találták meg utódai, majd dédunokája, Katharine Armstrong adta ki. A könyvre felhívták Andrássy Gyula dédunokája, Odescalchi Pál – az Andrássy Gyula Alapítvány alapítója – figyelmét, aki pedig elérte, hogy megjelenhessen magyarul is.

Cieger András, Gergely András, Odescalchi Pál és Benda Luca, a kötet felelős szerkesztője

A három nyelven beszélő, zenélő, színházba járó, művelt hajadon anyjának és testvérének írt leveleiből olvashatunk válogatást, sajátos szemszögből, egy kívülállóéból, aki a politika iránt egyáltalán nem érdeklődött. Viszont nagyon alapos megfigyelő volt: az Andrássyak  mindennapjai színesen elevenednek meg, s olyan helyszínek, mint például a Sándor-palota. Furcsa érzés volt az új Andrássy-egyetemen az Andrássy teremben, Benczúr Gyula Andrássy-képének másolatával szemben egy Andrássy-dédunoka méltató szavait hallgatni egy Andrássy-témájú kötetről.
A szaklektor, Cieger András szellemesen beszélt a kilenc hónapos „bűntényről”, amíg a magánlevelekből könyv született a nyilvánosság számára. Később megjegyezte, hogy olyan apróságok, mint például Ferenc József gyalogszerrel megtett látogatás az Andrássyaknál, sehol másutt nem olvashatók. Gergely András, a kor avatott szakértője is számos csemegére hívta fel a figyelmet: a koronázás leírása, a bálozás, az Andrássy gyerekek „szabados” nevelése, a pusztai halászléfőzés, halsütés leírása, a paraszti élet ábrázolása egy szigetországbeli nő nézőpontjából stb. A társalkodónő azonban ez alatt a négy év alatt leginkább a pontos feladat-végrehajtásra és előmenetelére összpontosított, magánélete nemigen lehetett.
Az elhangzott részletek alapján egy különleges, az útirajzokhoz hasonlítható családrajz áll össze az Andrássy Gyuláné Kendeffy Katinka alkalmazásában álló, mai kifejezéssel titkári feladatokat végző, messziről jött hajadon tollából.


Oldaltérkép