Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Harry Potteren innen és túl – Interjú Balázs Istvánnal, az Animus vezetőjével

Szerző: Lehotka Gábor
2005. május 17. 05:28

 Nem sokkal a rendszerváltás után alapította meg az Animus Kiadót Gábor Anikó és Balázs István. A saját kiadványok megjelentetése mellett folyamatosan figyelték a külföldön piacra dobott könyveket, s jó érzékkel megszerezték a nagy nevek közül Dean R. Koontz amerikai pszichokrimiíró műveinek és a Harry Potter-sorozat darabjainak magyar kiadási jogát. De az Animus tevékenysége nem csak Harry Potterről szól. A kiadó vezetőjét, Balázs Istvánt kérdeztük.

– „Az Animus Kiadót 1991 decemberében alapította a Gábor Anikó – Balázs István házaspár. Az első Animus-kiadvány a ma is népszerű Kisokos zsebnyelvkönyv sorozatot elindító Angol nyelvtani összefoglaló volt” – így kezdődik a kiadó honlapjának Magunkról fejezete. Érdemes volt belekezdeni?
– Visszatekintve feltétlenül igennel kell válaszolnunk. Egy megalakulása óta sikerrel működő vállalkozást vezetünk, s ebből tisztességes színvonalon tudunk élni. A „belekezdés” azonban kényszer hatására történt. Mindkettőnk munkakörülményei úgy alakultak, hogy valamihez kezdenünk kellett, s mivel feleségem a könyvkereskedelemben, én újságszerkesztőként dolgoztam, úgy gondoltuk, kettőnk tudása szerencsésen találkozik a könyvkiadásban. 

– Mit takar a családi vállalkozás? Hogyan osztjátok meg feleségeddel a feladatokat? Hány főt foglalkoztat 2005-ben, „mekkora” az Animus?

– Mivel feleségem jött a könyvszakmából, kezdetben a vállalkozás kereskedelmi része rá hárult, én inkább a szövegek gondozásával, a nyomdai előkészítéssel foglalkoztam. Később már ez nem  vált el ennyire szigorúan. Ma feleségem jóval több kéziratot olvas, én meg jóval többet foglalkozom az értékesítéssel. Velünk együtt öt embernek ad kenyeret az Animus főállásban, persze alvállalkozó (fordítók, szerkesztők, nyomdai előkészítő, borítótervező, nyomda) van több. 

– Mi a titka, hogy az ifjúsági irodalomban a Nyugaton bestsellerré vált könyvekre ti szerzitek meg a jogot a hazai kiadásra, és nem a nagy hagyományú könyves műhelyek? Mi kell ehhez a gyorsasághoz?
– Nagy hagyományú gyerekkönyves műhely (ha ezen több évtizedes múltat értesz) csak egy van, a Móra. De ők is adnak ki nemzetközi ifjúsági bestsellereket, s még több más kiadó is. Mostanában az az érzésünk, hogy minél kevesebb a gyerek, annál többen akarnak gyerekeknek, fiataloknak szóló könyvet kiadni. Ebből következik, hogy bár a gyors döntés valóban erény, ám legalább annyira az a megfontoltság. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy egy könyv, amely más országokban sikeres, nálunk is az lesz.  

– Hány példánynál tart ma a Harry Potter-sorozat, legutóbbi beszélgetésünkkor 500 ezer eladott példányt említettél (négy kötet,  2002, www.hhrf.org/irodalmivademecum/olvass/iv_olvass1.htm). Mennyit lehet eladni egy nyugati gyerekbestsellerből? 
– Az öt kötet együttes példányszáma elérte az egymilliót. A Harry Potter-sorozat azonban világszerte egyedülálló jelenség. Más gyerekkönyvek esetében 3–5 ezer példány egy év alatti eladása már jó eredménynek számít. 

– A Potter mellett melyek a további ifjúsági kedvencek? Gyerekeim több Jacqueline Wilson-, Anthony Horowitz-, Louis Sachar-könyvet is forgatnak.
– Azokat a szerzőket említetted, akik Rowling után a legnépszerűbbek. Jacqueline Wilson 2003 után 2004-ben is a legtöbbet kölcsönzött szerző volt Nagy-Britanniában, és ma már nálunk is a kis- és nagykamasz lányok egyik kedvence. Sachar is remekül ért a gyerekek nyelvén, őt a fiúk is szívesen olvassák, s Horowitz is kezd befutni nálunk, a tini krimijeivel. Alex Rider sorozatából egyébként – melyből három kötet már nálunk is megjelent – már forgatják a nagy költségvetésűnek bejelentett filmet. 

– Az Egyesült Államokban King után Dean R. Koontz a második számú krimiszerző. Van, aki  csak e könyveket olvassa a kiadótól. Szinte reklám nélkül jelennek meg a sorozat darabjai. Ennyire szilárd az olvasótábor?
– Igen, ők nagyon számon tartják, mi jelent már meg, s mivel vagyunk még adósok. 

– Ifjúsági irodalom, Koontz, Kisokos sorozat. Mi tartozik még a profilba? Tavaly például a könyvhétre a Már megint egy új lap! című kiadvánnyal új vizekre kalandoztatok.
– Ó, ez csak személyes hobbim eredménye. 1987 óta gyűjtögetem újságok folyóiratok első évfolyam első számait, s úgy gondoltam, tanulságos lenne a gyűjteményből kötetet szerkeszteni. Visszhangja alig volt, az eladás ennek megfelelő, pedig szerintem érdekes munka, nemcsak a rövidebb-hosszabb életű újságpróbálkozások indulásának felidézése miatt, hanem a benne lévő Kéri László- és Debreczeni József-tanulmány miatt is. Szóval, ezt a kötetünket, bár én persze nagyon szeretem, zárójelbe tehetjük. Viszont tartósan profilunk része Önsegítő Könyvek sorozatunk – pszichológiai és természetgyógyászati címekkel –, valamint a most indított Orvosok Írják című sorozat, melyben gyakorló orvosok írnak szubjektív hangon, továbbgondolásra, vitára ingerlően munkatapasztalataikról, a laikus számára is érthetően és élvezetesen, ám a szakmabelieknek is tanulságosan. Az első, már kapható kötet címe: Ügyeletben. 

– 2002-ben az Olvasás évéről faggattalak. Most itt a Nagy Könyv. Mi a benyomásod róla? A kampányok mennyire lendítik előre az olvasási kedvet? 
– Én szkeptikus vagyok e tekintetben. Az olvasás megszerettetése és a szabadidő-kultúrában való megtartása sokkal inkább a kitartó, mindennapos aprómunkát igényli, ám azt sok kreativitással és odaadással.  

– Hír a kiadó honlapjáról: „A Harry Potter sorozat 6. része angol megjelenésének időpontja: 2005. július 16. A magyar kiadás, melynek címe Harry Potter és a félvér herceg lesz, ennek megfelelően 2006 első negyedévében lesz esedékes.” Valami érdekességet, titkot megtudhatunk e várva-várt műről?
– Annyit tudunk, hogy nagyjából olyan terjedelmű lesz, mint az 5. kötet. Bár nem kérdezted, engedd meg, hogy azt is elmondjam, miért „csak” 2006 első negyedévében jelenik meg magyarul a  6. kötet, ugyanis ezt naponta értetlenkedve kérdik tőlünk a Harry Potter-rajongok. Nos ilyenkor mindig azt válaszoljuk, hogy Rowling már decemberben leadta a kéziratot, amely ugye anyanyelvén fog megjelenni, mégis csak júliusra, tehát több mint fél esztendő elteltével lehet rá számítani. Ezek után, azt hiszem, érthető, hogy nekünk még inkább kell legalább fél év a gondos fordításhoz, szerkesztéshez, nyomdai előkészítéshez és kinyomáshoz. Mi ugyanis, mint minden más, nem angolszász kiadó a nagyvilágban, csak akkor kapjuk meg a könyvet, amikor az első londoni vagy amerikai olvasók.  

– Bár az Animus nem jelentet meg erre az alkalomra magyar szépirodalmat, mivel készültök a könyvhétre?
– Egy új Horowitz-kötettel – címe: Homályos nyomok –, melyben újra a Diamond testvérek szerepelnek: Tim, a kissé ütődött magánnyomozó és Nick, a talpraesett 13 éves öcsi. A Nagy Gilly Hopkins című művéről jól ismert Katherine Paterson Csillagnéző című, remek ifjúsági regénye is szeretnénk, ha ott lenne az újdonságok között.


– Milyen rövid és hosszabb távú terveitek vannak? Lehet-e egyáltalán a magyar könyvkiadásban több évre előre tervezni?

– A több évre előre tervezés valóban nehéz ügy, részben a könyvolvasás jövője, részben az általános gazdasági környezetben rejlő bizonytalanságok miatt. Két dolog biztos: maradunk a könyvszakmában, és úgy tűnik, az ifjúsági irodalom marad a fő profilunk.


Oldaltérkép