Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



„Üdvöz légy, Március! Köszöntlek!”

Szerző: Mika Róbert
2006. március 14. 9.43

 A 19. század közepén a forradalom vihara söpört át Európán. Az elavult politikai rendszerek már nem voltak képesek megfelelni a modern kor követelményeinek. Bár a forradalmakat, szabadságharcokat letörték, még a században több, ekkor hangoztatott követelés megvalósult, ami gyökeresen megváltoztatta az európai politikai berendezkedéseket.
A magyar szabadságharc kezdete március 15-éhez köthető. Birányi Ákos tollából idézve emlékezünk arra a bátor, fiatal nemzedékre, amely az első lépéseket megtette.

Birányi Ákos visszaemlékezése az 1848-as forradalomra

Forradalmi napjaink egyikén Vasvári Pál, a mozgalom egyik leglelkesb vezére, a fiatalság  gyülhelyén (uriutczában, Fillinger kávéháza – most szabadság csarnoka) tömérdek sokaság előtt többiközt következőket beszéle el: mart. 15-kén reggel Jókai szobájában (mit egy ebédlő választ el Petőfi szállásától) nagybusan ültek s az európai mozgalmakról értekeztek Jókai, Petőfi, Vasvári s Bulyovszki Gyula […]. Pillanatra csend állott be. Petőfi magasztos költői eszmékbe merült, Bulyovszkit sötét gondolatok lepték el, Jókait a jövendő gondjai vették körül, Vasvári keblében remény éledezett. Rövid szünet mulva Jókai kérdé: hátha ágyuk durrogását halljuk, mit fogunk csinálni? – erre Vasvári, ki Petőfi tőrbotjával, mellynek tartalmáról azonban állitólag mitsem tudott, játszadozott, a tört hirtelen kirántva falnak hajitá s az Bécsnek irányába furódott a falba! Mindnyájan elbámulának, ugymond, e véletlen, mellyet szerencsejelnek tartván, elhatározták magokat a nehéz kezdetre. Petőfiné – a lelkes honleány, mint magasztos jelleméhez illett, már előbb buzditotta férjét, s ők utnak indultak a forradalom piaczára. […]
Már 8 órakor reggel nagyszámu csoportok olvasák több helyütt falakról az irott proclamatiót ezen czim alatt:  mit kiván a magyar nemzet, s akképi sorozatban, mikint az az ellenzéki körben megállapittatott, ez levén irónnal a 12. pont elá jegyezve: a statusfoglyok szabadon bocsátása, melly kivánat, mint fentebb láttuk, csak az előbbi este tartott fiatalsági gyülésen hozatott először szóba; a képviselet és esküttszék itt két pontot képeze.
Felolvastatván Jókai Mór által a proclamatio, a jelenvolt közönség annak minden egyes pontját viharos tetszéssel fogadá.
Utána Petőfi lépett elő, s elragadó lelkesüléssel szavalá el nemzeti dalát. Az elhatározó pillanatot e szavak, e lelkesülés teremté elő. Minden kebel egyszerre tüzokádó-heggyé vált – a szolgaságérzet-nyomasztotta öntudat méltó kitörésének Aetnájává, s nem volt egyed, ki a vers utósorait minden szakaszban fenhangon után nem mondta volna, miből százak mennydörgő, lelkesült esküvése származott… (Birányi Ákos: Pesti forradalom. (Martius 15-19.) Hiteles adatok nyomán, Pest 1848*)

Birányi Ákos

„Mit kell minden embernek hinni, hogy boldoguljon?
 (...) Hinni kell, hogy a köztársaság az emberi állapotok legtökéletesebbike.”

(Köztársasági Káté)

Selmecbányán született 1816-ban Schultz Auguszt néven. Szülei papnak szánták, de felszentelése előtt kilépett a rendből. Vidéken lett nevelő, ekkor ismerte meg a nép minden gondját-baját. E tapasztalatokkal a tarsolyában lett újságíró. Iskolázottsága, intelligenciája és kitűnő memóriája révén Kossuth Pesti Hírlapjánál segédszerkesztő. Ebben az időszakban a tudomány és a művészetek izgatják leginkább. 1844-ben átcsábítják a Hírnökbe, majd 1845 nyarától a Széchenyi alapította Jelenkor segédszerkesztője. A Jelenkor önálló mellékleteként megjelenő Társalkodóban és Frankenburg Adolf Életképek című lapjában jelennek meg cikkei Kőrösi Csoma Sándorról (Schöfft testvérek). Ezek a Kőrösi-hagyományok ápolását célzó anekdoták csírái a későbbi Csoma-kultusznak.
Bátyjával, Birányi Istvánnal (a forradalom után elmenekült, 1856-ban halt meg Rio de Janeiróban) közösen ifjúsági könyveket is írt (Világtörténeti elbeszélések [Pest, 1846]; A természetet magyarázó atya [Pest, 1846]; Nogel István utazása Keleten [Pest, 1847]).
1848-ban jelent meg a Társalkodóban a fent idézett krónikája (Pesti forradalom), amely a forradalom első napjairól, annak hevében íródott és látott napvilágot. Birányi Ákos a valóság és az esemény közeli tájékoztatás egyik elkötelezett híve volt. Részt vett a pesti Bizottmány ülésein és a forradalmi jegyzőkönyvekből „hiteles adatok nyomán” címlapon szereplő hivatalos közleményeket írt. A Köztársasági Káté (kérdésekre és feleletekre tagolódó előadásmód, műfaj) című munkáját május 25-én kezdte írni, de csak október 22-én fejezte be, ez idő tájt lett a Köztársasági Lapok szerkesztője. A szabadságharc alatt haditudósító is volt.
1852-ben a Budapesti Hírlap és a Napi Tudósító szerkesztője, 1854-től a katolikus egyház folyóiratának, a Religiónak a segédszerkesztője lett.
Fiatalon, 1855. június 10-én halt meg, mindössze 39 évesen.


* Reprint kiadásban megjelent 1998-ban, az Akadémiai Kiadó gondozásában


Oldaltérkép