Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



1956 egyik emblematikus színésznőalakja: Mészáros Ági

Szerző: Dévényi – Takács, Színészkönyvtár, 2006 http://www.szineszkonyvtar.hu/
2006. május 23. 9.45

 Május 24-én lenne 88 éves Mészáros Ági, aki üstökösként indult el a magyar színészet egén. Gyereklányként, 15 esztendősen már hivatástudata teljében tűnik fel a kiskunfélegyházi színpadon, a tánckarban, majd felfigyel rá Sziklai Jenő szegedi színidirektor, s társulatához szerződteti. Útja innen vezet a nemzet első színházába, ahol szerepek széles skálájában csillantja fel ösztönös, vele született tehetségét.


A Tacskó, Puck és többek között Molière, Shakespeare és Shaw alakjainak megformálása által válik felejthetetlenné mind a kollégák, mind pedig a közönség számára. „A csontjáig csupa  kedvesség, tréfa, szépség, ironikus okosság, s egyetlen hangsúlyában, egyetlen mosolyában vagy szemöldökrándításában sem oktató, erkölcsös, polgári hősnő. Csak fény és játék, nincs árnyéka” – írja róla Illés Endre egyik szerepe kapcsán.
Színpadi alakításain és filmszerepein is átsüt a gyermekkorából fakadóan meghatározó szelíd természete, nyíltszívűsége, s még ma élő kollégái közt is akad, aki önzetlenségéről megható történeteket tudna mesélni. A történelmi események azonban magukkal sodorják, s az ország ünnepelt színésznőjének jóravaló törekvése egy pillanat alatt vész a semmibe… „Könny és nevetés, öröm és fájdalom, szerelem és sorscsapás, gyermeki kacaj és érett asszony zokogása: minden kelléke a színészetnek ott lapult tarsolyában… Ha Illyés Gyula azt mondta Az ozorai példa című versében „…ötven huszár volt akkor a szabadság…”, Mészáros Ági sorsát így fogalmazhatjuk meg: Tíz esztendőn át Ő volt a magyar színészet! – mondta Sinkovits Imre gyászbeszédében Mészáros Ági ravatalánál, majd így folytatta. – Igen! Tíz éven át! Ennyi jutott Neki! Tíz esztendő alatt hozta világra színházi és filmszerepeinek fényes sorát, klasszikus és mai, magyar és világirodalmi nőalakok feledhetetlen panteonját. Most joggal kérdezhetik a mai fiatalok: miért csak tíz éven át?! Az udvarias,  semlegesítő válasz ez lehetne, mert megbetegedett. De ugye, Ágika és Ti, kortársaim, mi tudjuk az igazságot? 1956 novembere után a magyar színészek javának egy közös vágya, hogy addig nem lépünk színpadra, amíg idegen hatalom katonái tartózkodnak hazánkban! S ezt Ágika maga olvasta fel a nevünkben. Hát ekkor halt meg először a magyar kultúrpolitika kivégzőosztagának sortüzében.”
A forradalom első napjaiban, a még régi vezetésű Kossuth rádió üzent Mészáros Ágiért, jöjjön szavalni. Mészáros nem ment. Hétfőn ismét érte jöttek. Mészáros Ági közölte, hogy akkor hajlandó bemenni, ha szabad akarata szerint azt a szöveget mondhatja mikrofonba, amelyet ő írt – és tegyük hozzá, lányának, Voith Áginak diktált, aki a konyhaasztal sarkán gubbasztva rótta a sorokat – azzal a kiegészítő utasítással, hogy jó nagy betűvel írja a szöveget, mert lehet, hogy nem lesz módja a szemüvegét használni a felolvasás során.

1956. október 29. hétfő, 16.00 – Kossuth rádió:

„Most Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznő áll a mikrofon előtt. Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon előtt. Az elmúlt években és az elmúlt békegyűlésen hangoztattam, hogy féltem gyermekeink jövőjét. Azért küzdöttem és akarok küzdeni, hogy ne folyjon többé drága magyar vér. Az elmúlt tragikus napok komolysága, biztosítják, hogy így tovább nem mehet. Ezt mindenki tudja. Ebben az országban csak úgy élhetünk, ha mi magyarok magunk intézzük sorsunkat. Ezt csak abban az esetben tudjuk, ha a szovjet csapatok elhagyják hazánkat. Az elmúlt években annyi ígéretet kaptunk, amiből semmi sem lett.  Hiszek benne, hogy ezúttal az ígéret nem marad üres szó. Én a magam részéről csak akkor fogok tovább dolgozni, ha ez az ígéret a legközelebbi napokban valóra válik.”
Valamennyi megjelenő újság másnap beszámol Mészáros Ági rádióbeszédéről, és beszéde egy mondatának tartalmát különösen kiemelik: „Ameddig szovjet csapatok vannak, ne szóljon egyetlen magyar színész sem.” Október 30-án, kedden 11 órára a Nemzeti Színházban a Színművészeti Szövetség gyűlést hív össze, amelyen határozatuk értelmében: országos színészsztrájkot hirdetnek meg Mészáros Ági rádióbeszéde kapcsán. A sztrájk értelmében addig nem tartanak előadást, amíg a szovjet hadsereg el nem hagyja az ország területét. A forradalomnak ezen a pontján válik országos méretűvé ez a követelés. Aztán, amikor kitisztulni látszódik az ég, szabaddá válik az ország, és már-már megvalósulni látszik a szabadság, és a népmese, hogy egy picike kis magyar színésznő szelíd hangja meghátrálásra készteti a világ egyik nagyhatalmának tankjait… megfordul minden.
A forradalom leverése után emberi életét meghagyják, de a levegőt fokozatosan vonják el tőle, mert a rádióbeszédét az új hatalom nem bocsátja meg soha. Az akkori vezetés számára fontos, hogy Mészáros Ági nyilvánosan vonja vissza szavait, hivatkozzon meggondolatlanságra, eltévelyedésre vagy bármire. A hatalmi gépezet az „ellenforradalom – megtévesztett emberek” koncepcióját szeretné vele fényesen igazolni. Miért vele? Mert korának egyik legnépszerűbb és – elragadó kedvessége okán – talán az egyik legkedveltebb színésznője. Mészáros Ági azonban sohasem vonja vissza szavát. Bár erre sok kísérlet történik. Barátok mentegetik a hatalom előtt a sajtóban, rádióban és a  lassan beinduló televízióban is, idegenek győzködik lakásán. Mindhiába.
Legérzékenyebb pontján éri bántás, szeretett munkájában, a színházban. Kihasználva épp változókorát, karakterével ütköző szerepek „jutnak” neki, vagy második szereposztás. Filmfőszerepet nem kap többé. Színpadon maradt tehát, de ahogy Sinkovits Imre fogalmaz a már említett gyászbeszédében: „…hogy élhet rab madár is törött szárnnyal?! Ebbe csak belebetegedni lehet! – megtörtént! Hát ezért hiányzik életéből még annyi szép és fontos magyar nőalak, ahogy megközelítőleg hasonló okból lettek szegényebbek oly sokan még pályatársai közül, de tán legszegényebb e magyar közösség. És most itt állunk, drága Ágika volt játszótársai, megöregedve, lehajtott fejjel, szívünkben a hűség és tisztelet fáklyalángjával. Mélyen megrendülve, hogy volt egy társunk, aki a legdrágábbat, fényes színészi pályát és gyönyörűnek ígérkező életét áldozta: AZ IGAZSÁGÉRT.”
Tetteiért soha nem mentegetőzött, de nem vágyott babérokra sem. Csöndes megadással viselte, amit sorsa rá mért, emberi méltóságán sosem esett csorba. S bár a történelmi események irányát megváltoztatni nem tudta, megtette a legtöbbet, amit a nehéz korban megtehetett: hű maradt saját hitéhez.


Oldaltérkép