Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



KulTúra Északnyugat-Magyarországon IV. – Nagycenk I.

Szerző: korboncnok
2007. július 5. 17.49

 Ahogy Eszterháza az Esterházyakról és Joseph Haydnról híres, úgy az írásban először 1243-ban említett Nagycenk a Széchényi/Széchenyi családról. A kastély és a birtok ugyan kisebb, mint fertődi társa, Széchényi Ferenc és Széchenyi István neve azonban jobban cseng Magyarországon, mint az Esterházyaké vagy akár a gotterhalte atyjáé. A kastélymúzeum és a park mellett további látványosság Nagycenken a Széchenyi Múzeumvasút és az üzemelő kisvasút, messze földről látogatott emlékhely a templom fölött elhelyezkedő temetőben a Széchenyi-mauzóleum, maga a Szent István-plébániatemplom is és a hársfaallé.

Nagycenk és a Széchenyiek

 A birtokszerző érsek egy festményenNagycenk és a Széchenyiek nem a birtok nagyságáról híresek, hanem főként a család egyes tagjainak kulturális és gazdasági életben betöltött szerepéről. Nagycenk – Nagycenk és Kiscenk összeolvadásából jött létre – 1677-ben zálogjogon került az eredetileg a nógrádi Szécsényből származó család egyik tagja, Széchényi VII. György kalocsai érsek birtokába, majd a birtokot Lőrinc öccsének engedte át. Lőrinc fia, György 1697-ben grófi címet szerzett, s 1711-ben a birtokot örökjogon megváltotta. Az érsek végrendelete értelmében a birtokot – melynek központja ekkor Széplak – csak a család férfi tagjai örökölhették.
Gróf Széchényi Antal generális helyezte át székhelyét 1741-ben Cenkre, s hamarosan a kastélyegyüttes és a park építésébe kezdett. Utóda/fia, a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc (1754–1820) Festetics Juliannát vette feleségül, a keszthelyi Georgikon alapítójának testvérét, s nagy értékű műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre (1802-ben ajánlotta fel gyűjteményét az államnak, s a Nemzeti Múzeum mellett közvetetten az Országos Széchényi Könyvtár alapítása is a nevéhez fűződik). Ő osztotta meg birtokait két fia között: Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott, aki már a családnévben a második e-t röviddel írta, s ebben utódai is követték.
Széchenyi István politikai, gazdasági, kulturális tevékenységének ismertetése szétfeszítené e cikk kereteit, azonban azt mindenképpen meg kell állapítani, hogy a külföldön látott újdonságok, módszerek, technológiák közül számosat megvalósított Nagycenken, s mintagazdaságot hozott létre az 1820-ban átvett birtokon. A birtok és a község 1945-ig volt a Széchenyi család birtokában.

  A homlokzat az őrházaktól  A franciakert
  A miniszteri dolgozószoba berendezése  Egy hajó és csodálója

A kastélyegyüttes

 A Széchenyi-címerSzéchényi Antal generális 1750 körül kezdett a barokk kastélyegyüttes és franciakert építésébe a korábbi majorház falainak felhasználásával. Az eredeti tervet Franz Anton Pilgram készítette, s bár nem valósult meg, később koncepciója alapján építették fel egyes részeit. (Az immár 250 éves és 2,5 kilométer hosszú hársfasor ültetése a gróf feleségének nevéhez fűződik.) Széchényi Ferenc 1783-ban költözött a kastélyba, s itt folytatta gyűjtőmunkáját. Könyvtára már ekkor betűrendes volt, s szakkatalógus segítette a keresést – ez még a mai google-s korszakban is elismerést válthat ki! 1791-ben Hefele Menyhért terve kétemeletessé változtatta volna az építményt, a gróf azonban elállt a nagyszabású és drága tervtől, s bár egyes elemeit felhasználta, az átépítéssel Ringer Józsefet bízta meg. Az 1800-ban befejeződött építkezés során a kastély kora klasszicista homlokzatot kapott. Atyja halála után Széchenyi István lett a kastély ura, s Hild Ferdinánd soproni építész vezetésével 1834–1840 között átalakíttatta a földszintes keresztszárnyat emeletes formában. A korban még ritka fürdőszobák és a vízöblítéses vécé csodájára járt az az országgyűlési követség (Deák, Eötvös, Klauzál és mások) is, amely 1840. augusztus 20-án a kastélyban köszöntötte föl nevenapján Stefferl grófot. Még Döblingből is utasításokat adott a kastély és a park gondozására. Halála, 1860 után a kastélyban már csak kisebb átalakításokat végeztek. Az új birtokos, fia, Széchenyi Béla az angolparkot dendrológiai (a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága) kertté formálta, amely ma is négy világrész számos ritka fafajtájával büszkélkedhet: tulipánfa, vasfa, himalájai, kaukázusi fenyő, kaliforniai mamutfenyő stb. Az elpusztult barokk franciakertet, a hímzéses partert 1973-ban kezdték helyreállítani, s az 1760-as évek kompozícióit hozták itt újra létre.

A Széchenyi István Emlékmúzeum

 Az egykori őrségépületek, azaz a bejárat elhagyása után gondozott barokk franciakertbe lépünk, s a tavasz a legszebb színeket hozta ki a növényzetből. A II. világháború alatt az épület is súlyos károkat szenvedett. „Széles körű, országos összefogás” eredményeként állították helyre 1969-ben a TKM aktuális füzete szerint – szép ez a megfogalmazás, de ne feledjük, hogy az államosítás után mindez az állam kutya kötelessége lett volna. Az emlékmúzeum 1973-ban nyílt meg a látogatók előtt. Az épületegyüttes egy részében, a keleti oldalon a méntelep, a nyugati épületrészt lezáró „Vörös kastélyban” a Kastély Szálló (szálloda, étterem, kávézó) kapott helyet.
A szépen helyreállított homlokzat oromzatán egy nagyméretű Széchenyi-címer fogad, s a bejárati ajtók mögött helyezkedik el a sala terrena, a fogadóterem. Az emlékmúzeum két részből áll: a földszint összenyíló teremszobákban korabeli enteriőrök között a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét bemutató kiállítás vár számos értékes darabbal és érdekességgel. Az emeleten „a legnagyobb magyar” munkásságához kötődően gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy termet kivéve már nem korabeli enteriőrökkel.
 A Casino 1828-as névjegyzékeGépesített idegenvezetés vár, mindenütt meg kell nyomni egy gombot, s hangszóróból mondják el a látogatónak, mire kell figyelni az adott helyen. Ez praktikus megoldás, hiszen aki nem akar, az nem él a lehetőséggel, aki pedig mélyebben szeretne megismerkedni egy-egy terem látnivalóival, kollekciójával, az többször is végighallgathatja a bemutatót. Így ezúttal az a kínos eset sem fordulhatott elő, mint a fertődi Esterházy-kastélyban, hogy bár a gyerekeimnek többször felhívtam a figyelmét a kulturált viselkedésre, azt nem sejthettük, hogy osztrák barátaink botrányosan fognak viselkedni: többszöri csendre intés ellenére harsányságukkal folyamatosan zavarták az idegenvezetést – ők lejöttek Eszterházára.
A termekben szabadon lehet fotózni, videózni. A kiállítás első része inkább a történelem, a Széchényiek iránt érdeklődőknek szól, megvallom, minket a gazdasági kiállítás (sokadszorra) számos érdekessége ellenére kevésbé kötött le. De az első rész! Különös érzés Széchenyi István és a család portréi, szobrai, a korabeli bútorok, használati eszközök, íróasztalok között sétálni, megnézni például az 1848-as minisztériumi dolgozószoba berendezését vagy a Casino 1828-as névjegyzékét őrző könyvet, egyes családi ékszereket. Sokadszor látom a Lánchíd alapkőletételénél használt díszes vakolókanalat is, de most is csodálattal tölt el, amint megrázó a döblingi évekre gondolva például az a lábbeli, amit az elmegyógyintézetben hordott. Számtalan, a családhoz és Steffl grófhoz köthető tárgy élővé varázsolja a múltat. Szubjektív vélemény, de számomra a nagycenki az egyik legszebb kiállítás az országban, ez nyilván a Széchenyi István iránti hódolatom és a kiállított relikviák gazdagsága és hangulata miatt van így. Aki erre jár, okvetlen nézze meg!

  Dunai bőgőhajó  Az első balatoni gőzhajó makettje
  A híres ezüst vakolókanál a Lánchíd sziluettjével 

Felhasznált irodalom:
a Tájak, korok, múzeumok füzetei: 43., 72., 407., 417.
Nagycenk. Kastélypark; Nagycenk. Széchenyi-kastély; Nagycenk. Szent istván-plébániatemplom; Nagycenk. Múzeumvasút

Link:
KulTúra Északnyugat-Magyarországon II.
KulTúra Északnyugat-Magyarországon I.


Oldaltérkép