Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



A modern thriller kiralya: Edgar Wallace

Szerző: Somogyi György
2005. április 4. 07.11

 Kétféle író van. Az egyik egyetemre jár, majd könyvtárakban üldögélve vaskos kötetekkel veszi körbe magát, újságokat olvas, fantáziáját serkenti, így keresi a témát, amiből regényeit megírja.
A másik ezzel szemben az élet iskoláját járja, változatos foglalkozásokat űz, amivel éppen hogy el tudja tartani magát, csavarog, kalandorkodik, a világ forró pontjain bukkan fel, ahol rendszeresen életveszélyes helyzetekbe kerül, majd miután hazatér, életének kalandos elemeit foglalja össze regényeiben.

Edgar Wallace-ra (1875. április 1. – 1932. február 10.) mindenképpen az utóbbi igaz. Szülei színészek voltak, ám nem ők nevelték fel a fiút, hanem örökbe adták egy halászcsaládhoz. Tizenkét éves koráig járt iskolába, majd abbahagyta tanulmányait, és különféle részidős munkákkal (kifutófiú, cipész, halász, újságárus) kereste a napi betevőt, egészen addig, míg be nem töltötte a tizennyolcat. Ekkor katonának állt.
A brit birodalom sajátossága volt a boldog viktoriánus korban, hogy katonái a legkülönfélébb egzotikus országokban teljesíthettek szolgálatot, Wallace-nak például 1896-ban Dél-Afrika jutott, mégpedig éppen akkor, amikor javában zajlott a búr háború.
Itt kezdett el írogatni, Caldecott tisztelendő és Miss Marion Caldecott ösztönzésére, először különböző folyóiratokba, majd harci nótákat is költött. Ezek később megjelentek a The Mission Failed (Bukott küldetés) című kötetében.
1899-ben szerelt le, de Johannesburgban maradt, mint a Rauters és a London Daily Mail helyi tudósítója. Ám egyik írásában a szókimondó Wallace alaposan belegázolt az egyik magas rangú angol katonatiszt lelkivilágába, emiatt eltiltották a haditudósításoktól.
Az orosz–japán háborúban (1904–1905) Vigóba küldik, egy orosz–brit affér kapcsán. Itt ismerkedik meg a titkos ügynökök világával, ami későbbi regényeiben gyakran visszaköszön.
1905-ben saját kiadójával jelenteti meg első regényét, ami teljes anyagi csődöt hoz a számára. Az első igazi siker csak hat év múlva, 1911-ben találja meg, mégpedig a Sanders of the River sorozat első regényével. Ezután sorra jönnek ki a hihetetlenül termékeny író művei. Az 1920-as években a Biblia után Wallace könyvei voltak a legkeresettebbek, egyik kiadója például azzal kérkedett, hogy Nagy-Britanniában minden negyedik kötet Edgar Wallace nevéhez fűződik. Természetesen ezt a hihetetlen termékenységet (volt olyan színdarab, amit négy nap alatt írt meg) egy idő után műveinek színvonala is megsínylette.
Rövid élete során 130 bűnügyi és kalandregényt írt (összesen 175 könyv), valamint 17 színdarabot. Csaknem 200 forgatókönyve van, két filmet rendezett. Leghíresebb regényét, az 1932-ben megjelent The Greene Archert (A zöld íjász) legalább háromszor megfilmesítették.
Edgar Wallace-t a mai napig a modern thriller királyának tartják.
1932. február 10-én hunyt el, miközben Hollywoodba utazott, hogy a King Kong forgatókönyvén dolgozzon. A mai napig nem teljesen egyértelmű, hogy mennyiben járult hozzá a modern civilizáció egyik leghíresebb mitológiai szörnyének, King Kongnak a megszületéséhez. A plakátokon, filmográfiákban mindenesetre a mű mellett szerzőként szerepel a neve, bár a társíró, Merian C. Cooper azt állítja, hogy egy „büdös szót nem tett hozzá, de megígértem neki, hogy rajta lesz a stáblistán.”
Az biztos, hogy Edgar Wallace afrikai élményei és az a tény, hogy nemrégiben fedeztek fel újra egy eddig bizonyíték nélkül kezelt, a gorilla és az csimpánz közös jellemzőit magán viselő afrikai óriásmajom-családot (bővebben a New Scientistben), amit először európai vadászok fényképeztek le 1898-ban, éppen akkor, amikor Wallace ott járt és élményeket gyűjtött, az összeesküvés-elméletek szerelmeseinek azt sugallhatja, hogy az óriásmajom története bizony-bizony a modern thrillerek atyjának a fejéből pattanhatott ki. Amit is alátámaszthat, hogy az idén bemutatandó, Peter Jackson-féle King Kong stáblistáján is feltüntetik Edgar Wallace-t mint az eredeti sztori kiötlőjét.
Hiszen valószínűleg tudják ők is, kétféle író van. A könyvtárakban kuporog az egyik, és a vadont járja a másik. Mint a ma már kissé elfeledett, de a maga korában legnépszerűbbnek számító angol thrilleríró, Richard Horatio Edgar Wallace.


Oldaltérkép