Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Haydn − a gotterhalte atyja
 
Szerző: Szabó Ildikó
2004. szeptember 21. 16:27

 Franz Joseph Haydn (valószínűleg) 1732. március 31-én született Rohrau an der Leithában, Alsó-Ausztriában, édesapja bognármester volt. Ahogy sok más zenész, ő is egy templomi fiúkórusban ismerkedett meg a zenével, 1740-től a bécsi Stephansdom tagja. Hangjának mélyülése miatt 1749-ben megválik a kórustól, de tanít és komponál. A(z akkor) híres Porporánál lesz házi mindenes, a zsémbes mester fizetségképpen zeneszerzést és a szépéneklés fortélyait tanítja Haydnnak. Porpora házában híres muzsikusokkal ismerkedhet meg, ami később jó szolgálatot tesz.

1759-ben Lukavecbe, Morzin grófhoz szegődik mint zeneigazgató. Ekkoriban a vagyonos nemesek saját zenekart tartottak fönn, énekesekkel, zeneszerzővel, karmesterrel együtt. A zenészek családostul laktak megbízóiknál. (Bár gyakran a cselédeknek fenntartott épületekben.)  Ebben az évben keletkezett első szimfóniája, melyet sokáig más zeneszerzőnek tulajdonítottak.
Még ebben az évben fölszámolták a zenekart, így Haydn kénytelen volt állás nélkül visszatérni Bécsbe.
A nagy fordulat 1761-ben következett be a mester életében, hiszen ekkor került az Esterházyak szolgálatába, kezdetben másodkarmester titulussal. Esterházy Pál herceg utóda, Miklós az (szerényen − Medici mintájára − Pompakedvelőnek nevezi el magát), aki Haydn zseniális képességeit értékelni tudja. Ezzel elindul egy nagy ívű zeneszerzői-karmesteri pálya. Miklós herceg, aki maga barytonon játszik, kibővíti zenekarát a mester kérésére. 1764−66-ban Miklós új kastélyt építtet Eszterházán (Fertődön), a versailles-i minta alapján, itt operaház és marionettszínház is volt.
1766-ban Haydn lesz az első karmester, elvárják tőle, hogy heti 2-2 opera-előadást és hangversenyt tartson. Emellett természetesen obligát egyházi műveket is kellett írnia, betanítania és vezényelnie, mint annak idején Bachnak. A herceg és udvara a teleket Bécsben töltötte.
1769-ben meghalt Pompakedvelő Miklós. Utóda, Antal azon nyomban feloszlatta az addig Európa-szerte híressé vált zenekart (a zenekar és főleg Haydn hírét az előadásokon megjelent arisztokrácia adta tovább, sokan szerették volna a mestert saját házi zeneszerzőjüknek tudni.  Haydn felesége nem lelkesedett férje munkájáért, kottáit − melyekből egyoldalnyi kézirat manapság milliomossá tehetné tulajdonosát − hajcsavarónak használta). Antal herceg meghagyta Haydn rangját, és tisztes nyugdíjat is folyósított. Haydn Bécsbe költözött, és engedve egy híres hegedűs, Solomon kérésének, elment Londonba. Itt elképesztő fogadtatásban volt része, az egész város az ő nevétől visszhangzott. Újabb kétéves meghívást kapott Londonba (1794−96), ekkor ismerte meg a nagy német kolléga, Händel oratóriumait. Ennek hatására írja meg két oratóriumát, a Teremtést és az Évszakokat. Londonban díszdoktori címmel tüntették ki, Haydn erre az alkalomra írta az Oxford-szimfóniát.
Haydn abban a szerencsében részesült, hogy zeneszerzői nagyságát már életében felismerték. Szakmailag sikeres éveket tudhatott maga mögött, nélkülöznie csak fiatal korában kellett. Egy művének részletét rengeteg ember ismeri: a német himnusz dallamát. A Bartók rádió hallgatói évek óta az ő szimfóniájának kezdő taktusaira ébrednek reggelente. A Muzsikáló délután szignálja is az egyik zongoraversenyéből való, de reklámzeneként is hallhattuk zongoratriójának Rondo all′Ongherese tételének kezdő taktusait.
1809. május 31-én halt meg Bécsben.
Haydn jelentősége a szimfónia- és vonósnégyes-komponálásban csúcsosodott ki. Mindkét műfajt ő kristályosította ki, bár szinte az összes műfajban alkotott.
Operatermése jelentős számú, bár manapság ritkán játsszák őket. Talán nem tudott elmélyülni írásukban, hiszen megrendelésre írta, mint oly sok művét, és csak egyszer-egyszer adták elő. Barytonra írott művei is ritkán hallhatók − a baryton (a cselló és a lant ötvözete) ma már nem használják, mivel nehéz rajta játszani és a hangszert hangolni.
Vokális művei közül a két oratórium kimagasló, de 14 miséje is gyakran szerepel a koncertműsorokon.
Vonósnégyesei közül a Pacsirta, a hat Nap-kvartett, a hat Orosz-kvartett és a Kaiser-kvartett a legismertebb, benne a Gott, erhalte tétellel (a God Save the Kingre válaszul, 1920-ig és 1929-től 1946-ig az osztrák himnusz volt).
Szimfóniát (melynek tételrendje az ő keze alatt véglegesül) 106-ot írt (más források ennél kevesebbet jelölnek). Haydn érettebb szimfóniáira jellemző a monotematika, a fő-, mellék- és zárótéma dallama hasonló.  Szimfóniái három csoportba oszthatók, az első csoport a fiatalkori opusokat tartalmazza, pl. a Napszakok szimfóniák. Különleges szimfóniája a Búcsú, fisz-moll szimfónia. Története, hogy a muzsikusok már nagyon fáradtak voltak, de a herceg megtagadta tőlük a szabadságot. A szimfónia öttételes, a negyedik tételhez ragasztott adagio alatt a zenészek egyesével kivonulnak a színpadról, miután a gyertyájukat elfújták. A mű végén csak a két hegedűs marad színpadon. A herceg értette a tréfát, és zenészeit elengedte szabadságra.
E korszak két fontos szimfóniája az Iskolamester és a Mária Terézia-szimfónia is.
A második korszak a Párizsi szimfóniák (No. 82−87) csoportja, francia megrendelésre készültek a művek. Néhány melléknév: A királynő, A tyúk, A medve.
A harmadik csoport a Londoni szimfóniákat tartalmazza, a Katona-, a Dobütés-, az Óra-, a Dobpergés-, és az utolsó szimfónia, a London-szimfónia tartozik ide. Érdekes, hogy Haydn − bár sikeres szerzőnek számít − életéből majd tíz év hátravan. Talán Mozart halála miatt nem komponál több szimfóniát.

Versenyművei közül érdemes ismerni a cselló-, a zongoraversenyeket és az oboaversenyt.
Humora egyedülálló a zenében.


Oldaltérkép