Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Az indián sajt legújabb esete – a Geronimo Stilton-sorozat
Kiből lesz az olvasó? 3.

Szerző: Ülő Bika
2006. augusztus 27. 8.24

 A Kiből lesz az olvasó? sorozatunkban Geronimo Stilton újabb kalandjaival ismerkedhet meg az érdeklődő 2-től 99 éves korig, az Alexandra jóvoltából a Négy egér a vadnyugaton című kötetben. A könyv olasz eredetű, Kotsis Orsolya szellemes fordítását élvezet olvasni. Geronimóról tudjuk, hogy egy apacs indián neve is volt, Stilton pedig egy kedvelt angol sajtmárka, a civilizáció és a vadnyugat így kap azonos rangot. A színes, figyelemfelkeltő grafika Veresvarkocs Veronika és Fánkfaló Frank munkája.


„A nevem Stilton, Geronimo Stilton” – kezdődik a vadnyugati történet. Az eredeti sorozatcím finoman utal a James Bond-sorozatra (sőt talán a Forrest Gumpra is).
Geronimo Stilton, az értelmiségi rágcsáló, főszerkesztő az Egér-sziget fővárosában, Rágcsáliában lakik. Hihetetlen vadnyugati kalandjain három rokona, Trappola, Benjamin és Tea – egyben kolléganője – kíséri a kényelmes, lusta egeret. Itt főként a saloon világával ismerkednek meg, különböző foglalkozású egerekkel és egy basáskodó bandával – és hiányolják a város, Cactus City seriffjét. A történet végén természetesen magának Geronimónak ajánlják fel a seriffjelvényt, miután megmentette Cactus Cityt Sötétképű Joe-tól. A VIII. századi antik sajtdarabokat gyűjtő szerkesztő – neve Stilton – kezdeti ellenlábasának, majd későbbi barátjának, a nagy termetű Laposorrú Nicknek ajánlja fel az állást. Képtelenebbnél képtelenebb kalandokat élnek meg az egerek, melyekbe bele van sűrítve szinte az összes tudnivaló a vadnyugatról. A képtelenség persze képletesen értendő, merthogy Geronimo álmában következett be a nagy utazás.
„A nevem Stilton, Geronimo Stilton” – olvashatjuk többször a mesében, és a humoráért ajánlom a könyvet 99 éveseknek is, bár jó érzékkel sehol nincs feltüntetve, ki is a célközönség. Geromino Stilton önéletrajza telitalálat, vagy a „pacák, akarom mondani, pocok” fajta kitételek, például a „vágott közbe” kettévágva szerepel a nyomtatásban, vagy a két egér „farkasszemet néz”.
A legkisebbek sok új szót, fogalmat tanulhatnak meg észrevétlenül. Biztos, hogy nem a tengeri  beteg vagy a tériszony, esetleg a vadnyugattal kapcsolatos szavakat magyarázza meg először az anyuka a gyerekének, hanem a köznapi élet legfontosabb dolgait.
A nagyobbak a vadnyugatról és az indiánokról – bár gyerekkoromban a cheyenne indiánokat ’csejen’-nek mondtuk, nem ’sájen’-nek –, a lovak ápolásáról találnak hasznos információt, a rodeótól a lócsutakolásig sok érdekes és később hasznossá váló kifejezés ragadhat meg. A még nagyobbak a vadnyugat meghódításáról, a Grand Canyonról tudnak meg érdekes dolgokat. Rövid és szabatos történeti hátteret kapunk a telepesekről és az indiánokról, de például a Grand Canyonról szóló rész is megállná a helyét földrajzórán. Kipróbálhatunk egy bablevesreceptet, ez eltér a magyartól, a vadnyugati kisokos, akarom mondani, kosokos kiegészíti a hiányzó tudásunkat, bár a rach szó egy betűt még kívánna (ez egyébként egyáltalán nem jellemző a kötetre, jó a helyesírása és a szöveggondozása). Ezek a részek sokkal komolyabbak mindenféle szempontból, mint maga a történet, de egységes betűtípusuk és keretezésük miatt feltűnőek, a kisebbeknek nem is kell felolvasni, a nagyobbaknak pedig kitekintésük lehet a lexikonok felé.
A betűtípus, -méret és -szín folyton változik, a tipográfia mindenhol kiszolgálja a figyelemfelkeltést: a színkavalkád, a néha képregényszerű rajzok, történetmesélés miatt e kötetek méltán felvehetik a versenyt a sokszor csupán látványosságra törekvő, üres, de mégis sok gyereket a képernyő elé ragasztó gyerekfilmsorozatokkal. Minden oldalon történik valami látványos, s ebben is felveszi a versenyt a gyerekfilmekkel (egy „klasszikus”, hollywoodi rajzfilmkészítő szabály szerint 6 másodpercenként kell történnie valami érdekesnek egy gyerekfilmben). Hullámzó betűkkel emelik ki a fontos dolgokat, a tipográfia szinte minden eleme visszaköszön, s ez itt nem csorog túl, a cél, hogy a kicsik figyelmét még jobban felkeltse. (Ez ritkán zavaró, de vannak kivételek is: mivel szemünk rögtön a kiemelt szóra ugrik, a ’zöld szemét’-nél más jelentésre gondolunk, mint ami a szövegből következik). Térkép is többször szerepel a könyvben, a gyerekek szeretik, ráadásul ezek még viccesek is – és játszva tanulnak. Sokszor képekkel is ábrázolják, újra leírják az eseményt, fogalmat, történetet, segítve a játékos szótanulást. A színes képek mozgalmasak, ahogy a történet is, a kis olvasó hosszú perceket tölthet el a képek kibogarászásával. A szerző nagy igazságokat is belop a könyvbe, ilyen „A bátorság a szabadság ára” és „A természet nagy kincs, meg kell becsülnünk”, „megbocsátani tudni kell”, és a víz szerepének hangsúlyozása – ezeket nem árt elégszer elmondani a gyerekeknek.
Ha a kötet felkeltette a gyerekek figyelmét, az egerek vadnyugati kalandjai kellő előkészítést nyújthatnak a későbbi indiánregényekhez. Így a kiből lesz az olvasó? kérdésre az egyik jó válasz lehet: aki kiskorában Geronimo Stilton-könyveket is olvasott (hallgatott, nézegetett).

 

Fülszöveg
Hogy kicsoda Geronimo Stilton? Hát, egy igen szórakozott pacák, pontosabban pocok, aki mindig a felhők fölött jár... Egy kiadó vezetőjeként dolgozik, de igazi szenvedélye az írás. Rágcsáliában, Egér-sziget fővárosában minden műve bombasiker. Nem olvastad még őket? Pedig igazán mulatságos történetek: könnyebbek, mint a mozzarella, kívánatosabbak, mint az edami és ízesebbek, mint az érett parmezán... Igazán bajuszemelő történetek, szavamra mondom!

Geronimo Stilton: Négy egér a vadnyugaton
Alexandra [Pécs, 2006]


Kartonált, 128 oldal, 999 forint
Fordította: Kotsis Orsolya
Felelős szerkesztő: Balla Margit
Grafika: Veresvarkocs Veronika és Fánkfaló Frank
Nyomta: Kinizsi Nyomda
ISBN: 9633697964

Link:
Kiből lesz az olvasó?
Szaftos történetek Findusztánból: Mit főz ki Pettson és Findusz?
„A magyartanítás jelentős megújulás, módszertani és tartalmi átformálódás előtt áll” – interjú Fenyő D. Györggyel


Oldaltérkép