Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Mecseki orrfű: Orfűi medvehagyma kincseskönyv – EKF 2010 II.

Szerző: leho
2007. március 22. 12.12

 A névjegye szerint prolihisztor Nagy Bandó András nemrég alapította a Szamárfül Kiadót. A több szempontból is jól csengő nevű kiadó természetesen Bandó saját munkáira épít, de megjelentet olyan műveket is, mint például Nagy Natália – Szűcs Édua mesekönyve, mely a könyvfesztiválra várható, vagy helyi érdekűeket is, mint a friss Orfűi medvehagyma kincseskönyv. A kiadóvezető orfűi elkötelezettsége régi keletű, most további lokális patriótákkal összefogva egy a Mecsekben őshonos, de szaga miatt mostoha növény értékeit, kincseit gyűjtötte hagymacsokorba.

Növényhatározás

A könyvek többek közt arra is jók, hogy különleges, ritka, rossz sajtójú növényekkel is
közelebbről megismerkedjünk. Ilyen volt nemrég a galambbegysaláta (raponc), most pedig a medvehagyma van soron, szőnyegen. Nagy Bandó stílusosan egy Medveczky Medve- (Micimackó-beli) részlettel indítja a könyvet, így rögtön a Pagonyba, illetve a Mecsekbe, még közelebbről a Fokhagymaszagú Völgybe csöppentünk. Ezt követően az Országgyűlés elnöke és Németh János, A Magyar Gasztronómiai Szövetség vendéglős és hagyományőrző bizottságának elnöke ajánlja figyelmünkbe a könyvet, a növényt, a kisrégiót és nem utolsósorban az itt élőket. Majd a tudományos fokozatai megszerzésekor ezzel a növénnyel behatóan foglalkozó Kevey Balázs, a Pécsi Tudományegyetem növénytani tanszékének kandidátusa mélyíti el a többség a medvehagymát illetően

Kis medvehagyma-botanika
A medvehagyma (Allium ursinum) az egyszikű növények osztályán belül a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe tartozik. Hasonló a család (1. család) megnevezése is (Liliaceae). Alcsaládját tekintve a hagymástövű, álernyős virágzatúakhoz soroljuk, ezen belül a hagymások (Allium) nemzetségébe. E csoportban már ismert hagymafélék (vörös-, fok-, póré-, sarjadékhagyma stb.) is megtalálhatók. (…) A legenda szerint azért kapta medvés nevét, mert a téli álmából ébredő medve első tápláléka volt, gyomor- és béltisztító hatása miatt.
(Részlet Tóth Béla Az ezerarcú medvehagyma című írásából)
általában szegényes tudását. A földrajzi tágabb és szűkebb meghatározáson kívül igyekszik eloszlatni a medvehagyma-fóbiások félelmét, hogy a növény folyamatosan terjeszkedik.

A nagy zöldszőnyeg

„Kedden, ha tavasz jő és zöld az erdő,
egy hang azt súgja, zöldell a hagyma,
míg az erdőhöz érek, csak szól az ének,
hogy mi levél és hogyan és miért?”
(Nagy Bandó: Micimackó a Mecsekben, részlet)

Nagy Bandó igyekezett a témában jártas, a környékhez kötődő szerzőket felkutatni, akik minél több szempontból ismerik a medvehagymát, számos tulajdonságát, előnyét. Vagy tősgyökeresek, vagy beköltözők, vagy egyszerűen csak a vidék és a medvehagyma szerelmesei. Hajnal Klára, aki szintén a PTE TTK-n dolgozik és társadalomföldrajzból szerzett PhD fokozatot, A teremtett egész című írásában eléggé borongós képet fest a globalizálódó világ és benne az ember természethez fűződő (és azt romboló) viszonyáról. Ő is kifejti a víz mint leendő háborús ok szerepét, s figyelmeztet a növények pótolhatatlanságára. Gondolatmenetében világosan követhető a bolygó egységes egészként való vizsgálata, amit a mindennapokban hajlamosak vagyunk feledni, mellőzni, csak az egészen egyértelmű jeleknél (pl. általános felmelegedés) döbbenünk rá ennek fontosságára. A kötet elején a szerkesztő meséket is ígért, és a komoly írásokat könnyedebbek fűszerezik, ilyen például az eszperente Medvelevelek  című vagy a Vass Tibor, a Spanyolnátha főszerkesztője által írt vers. Vagy Nagy Bandó Micimackó-parafrázisa, amelyben a csekély értelmű medvebocs Orfűn mézkeresése során találkozik a méhekkel, s lepottyanva „valami ismeretlen, alapanyagú, zöld szőnyegen találta magát”. Gergely Zsuzsa kecsketenyésztő és kecskesajtkészítő írása nyomán az ember-kecske viszonylatban újabb jó pontot szerzett a kecske, ezzel kissé javítva eléggé megtépázott imázsán. Ő tudatosan „beépíti” a medvehagymát sajtjaiba, s állatai is szívesen legelésznek belőle Karácodfán.
Tóth Béla agrármérnök, zoológus stb. felsorolja a növény kedvező hatásait: étvágyjavító, gyomor-bél tisztító, fertőtlenítő, szélhajtó, bélféregűző, csökkenti a meszesedést, koleszterinszint-csökkentő, vese-, vér-, hólyagtisztító, vérnyomáscsökkentő, memóriafrissítő, potencianövelő, stresszoldó és így tovább. Nagy István, az első magyarországi magánvállalkozásban működő méhészszaküzlet alapítója a medvehagymaméz előnyeit, kedveltségét és a mézszerzés nehézségeit ecseteli (korai virágzás, amikor még a méhek sem igazán érik el termelőképességük csúcsát). Úgy véli, ennél édesebb és ízletesebb megelőző orvosság nem létezik. Másutt a medvehagyma gyűjtéséről, szárításáról, (akár mélyhűtőbe való) eltételéről olvashatunk. Hajas Anikó a gyógynövényboltokban kapható hatóanyag különböző formáiról, „kiszereléseiről” ír tinktúrától kapszuláig. Megtudjuk, hogy nem szabad összetéveszteni a mérgező májusi gyöngyvirággal, úgy különböztethetjük meg őket, ha szétmorzsoljuk a növény levelét; ha orrfű, akkor medvehagyma, ha nincs szaga, akkor gyöngyvirág.
A könyv második felébe kerültek Serényi Ákos, a Muskátli étterem vezetője (lelkes lokálpatrióta) és szakácsai receptjei, ínycsiklandó képekkel és izgalmas ételekkel (egy recept:
http://www.konyhamester.hu). Ezeket azonban inkább helyben, s nem olvasva-írva próbálnám ki, Orfű megér egy utazást!

Medvehagymával töltött rántott camembert

Fülszöveg

Mi ez a büdös fokhagymaszag?! – kérdik az Orfű felé tartó országjárók, akik még soha nem láttak medvehagymát, ezt a fokhagyma és a spenót értékeit hordozó erdei növényt.
A fokhagyma jól hat az érrendszerünkre, élénkít, csökkenti a vércukorszintet, s a szívünket is védi. Ovidius szerint potencianövelő hatású. Az óegyiptomi esküt a fokhagymára tették le: a naprendszer szimbolikus gyógynövényeként tisztelték. A Kheopsz piramis építői is ették, s amikor egy napon nem érkezett meg a fokhagyma, sztrájkba fogtak.
Napkeleten nemi izgatószerként használták. A görögök még a kakasaiknak is adtak belőle, s a viadalokon szexuális izgalmat váltott ki a bűz a kakasokból. Roman Polanski filmjében, a Vámpírok báljában azt bizonygatta, hogy ettől a szagtól a vámpírok hátán feláll a szőr, és világgá futnak, csak ne kelljen magukba szívni ezt a kibírhatatlan szagot. Nos, ez az a szag! Orfű környékének medvehagyma szaga, mely – bár fokhagymaszagú –, kibírható! Elég a medvehagyma szőnyegen sétálni: elmúlik a tavaszi fáradtságunk.
Ez a kis könyv mindent elmond egyik legfontosabb természeti kincsünkről. Orfű pedig várja a kincskeresőket.
Nagy Bandó András

Orfűi medvehagyma kincseskönyv
Szamárfül Kiadó (Orfű, 2007)

Kartonált, 128 oldal, 1600 forint
Szerkesztette: Nagy Bandó András
Fotó: Kálmándy Ferenc, Bocz József
Nyomás: Kinizsi Nyomda
ISBN: 978-963-874-330-5


Link:

http://www.bando.hu/index_a.htm

A Pécs Európa kulturális fővárosa sorozatban eddig megjelent:
A Pécsi borvidék – EKF 2010 I.


Oldaltérkép