Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Interneten innen és túl
Interjú Fűzfa Balázzsal

Szerző: Lehotka Gábor, fotó: PP
2010. március 11. 6.56

Fűzfa BalázsLegutóbb a múlt héten, Az olvasás védelmében című könyv bemutatóján hallgattam egy rövid előadását, de nagy vonalakban évek óta figyelemmel kísérem a tevékenységét: egyetemi docens a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Savaria University Press kiadó vezetője, könyvet, tankönyvet, tanulmányt stb. ír, számtalan irodalom-népszerűsítő program, konferencia, előadás, beszélgetés, sőt performansz rendezője, részvevője.

– Cső, Balázs! Múlt heti érdi előadásodat egy irodalomtörténésztől szokatlan példával kezdted: a Magyar népmesék remixszel mint a digitális korszak tipikus kulturális lenyomatával jellemezted azt a korosztályt, amellyel az iskolarendszernek meg kellene szerettetnie az olvasást, az irodalmat. Van-e átjárás például a bauxitfőzelék és Ottlik vagy Babi néni és Petőfi között? Mi jellemzi ezt a kultúrát? Hogyan viszonyul a klasszikus irodalomhoz? Milyen esetleges kapcsolódási pontok találhatók?
– A remixbeli bauxitfőzelék, Ottlik, Babi néni és Petőfi között a legtermészetesebb összefüggések vannak, csak ezeket az iskola, az oktatási rendszer nem veszi észre. Utóbbi ugyanis mindig merev, túlszabályozott és felülről irányított – legalábbis Magyarországon –, előbbiek pedig szabadok, derűsek és szabálytalanok. Utóbbi mindig rosszkedvű, előbbiek pedig mindig örömmel igyekszenek körülvenni magukat. Merthogy ők maguk – a bauxitfőzelék, Ottlik és Petőfi – is benne vannak a kreatív alkotás lehetőségeinek megmutatása révén az önmegismerő-önfelszabadító folyamatokban. Elengedhetetlen részei azoknak. S a gyerekek szimata azonnal megérzi, ha valamiben igazi kreativitás, tudás és mély érzelem nyilatkozik meg. Az irodalomnak ugyanis, mint minden művészetnek, az lenne a dolga, hogy az önmegismerés rejtekútjain megóvjon minket az eltéve(lye)désektől.

Fűzfa Balázs– „Google és Magóg fia vagyok én” – mondtad. Milyen feltétlen előnyei vannak a digitális kultúrának?
– A digitális kultúra feltétlen előnye a papírra nyomtatottal szemben az, hogy összehasonlíthatatlanul gyorsabb információszerzést, főképpen pedig keresést tesz lehetővé, illetve hogy a megtalált információkat – s ez talán még fontosabb – a másodperc tört része alatt új struktúrákba lehetünk képesek elrendezni „a gép” segítségével. A minőségi szellemi munka lényege ugyanis nem a meglévő adatok örökös szaporítgatása (persze az is fontos), hanem a fennálló, létező elemek állandó újrarendezési képességének fejlesztése. Az iskolában is ezt kellene tanítanunk, s nem holt ismeretekkel gyötörni gyermekeinket – amelyeket mellesleg pár másodperc alatt bármikor összehalásznak a netről.
Ezért a google-os–adys szójáték éppen azt jelzi, hogy a korábbi irodalomtanítás preferenciáival szemben vagy azok mellett másfajta életelképzelések is lehetségesek. Szerintem nemcsak a – kétségtelenül túl nem becsülhetően fontos – történelmi hagyományok felől építkező irodalomtanítás lesz lehetséges a jövő iskolájában, hanem a jelenben élő diákok problémáival foglalkozó, a tananyagot tematikusan elrendező vagy épp élményközpontú irodalomtanítási koncepciók térnyerése várható.

– Hogyan hidalod át szűkebb terepeden, az egyetemen, az irodalomkedvelő, leendő irodalomtanár, de „digitális diák” és az irodalomtörténész közti kisebb szakadékot? Babi néni itt is él?
– Babi néni élt, él és élni fog, hogy a Leninről szóló – talán még ma is ismert J – mondást parafrazáljam – nem is véletlenül, hiszen a ma diákjainak körülbelül ugyanannyit mond a „Lenin” szó, mint nekünk a „Babi néni” név. Nem része a „kulturális szótár”-uknak (Rorty), mint ahogyan a miénkben sincsen benne Babi néni. De gondold el, hogy nemrég két diákom annyira felbuzdult a Babi néni strandra megy-típusú meseremixben rejlő műfaji és kreatív lehetőségeken, hogy két nap megfeszített munkával „újrakeverték” A kis Gömböcöt. Eléggé nem dicsérhető igényességgel és színvonalon. (Egyikük, Tóth Melinda már e hasábokon is publikált, másikuk Magyar Balázs Márk; talán már fent is van a film a YouTube-on). Ez a munka bizonyosan ér annyit irodalomszakmailag is, mint egy – akár még csak nem is összeollózott – hagyományos szemináriumi dolgozat. – Nem mellesleg ennek kapcsán érdemes eltűnődnünk azon is, hogy vajon hány leendő vagy a pályán lévő irodalomtanár tudja leszedni egy YouTube-ról letöltött filmről a hangsávot, s tud felpakolni rá egy másikat – természetesen tizedmásodpercnyi vágáspontossággal –, vagyishogy nekünk, a képzők képzőinek mit is kellene igazából tanítanunk…?

– Első és második hallásra is meghökkentő, hogy olyan irodalomkönyveket írtál, amelyekben nincs irodalomtörténet. Gondolom, ezért kaptál hideget, meleget. Hány év kell ahhoz, hogy igazolva lásd ennek létjogosultságát. Hol fogják először kipróbálni?
– Őszintén szólva ezt még senki nem rótta fel nekem J – tudniillik hogy nincs a tankönyveimben a régi értelemben vett, lineáris irodalomtörténet… Ha szabad mondanom, igazam lett tehát ama korábbi hipotézisem tekintetében, hogy a tanárok tulajdonképpen sokkal nagyon szabadsággal rendelkeznek, mint ők maguk hiszik. Már önmagában az meglepetés lehet sokak számára, hogy az irodalomtörténet hiánya ellenére ezeket a tankönyveket az oktatási minisztérium – pedig tényleg nem kevés előírásnak kell megfelelni! –, hogy úgy mondjam, „simán” engedélyezte. Van tehát egy önmagunkkal szembeni hagyományos elvárás, az irodalomtanítás történetiségére vonatkozóan, de ezt valójában már senki nem kéri, és nem is várja el senkitől – csak mindenki azt hiszi, hogy igen; ezért a dolog önbeteljesítő próféciaként működik: mindenki azt hiszi, hogy, pedig dehogy…

Fűzfa Balázs– A kiadótok, a Savaria University Press hogyan vészeli át ezeket az éveket? Hiszen nem bestsellereket jelentettek meg.
– Természetesen támogatásokból élünk, adjuk ki könyveinket, évente körülbelül 12–15 kötetet. Másképp helyzetünk lehetetlen volna, hiszen a nagykereskedők ma már 50–55 százalékos árréssel dolgoznak (értsd: ennyi a részesedésük egy könyvnek a borítón feltüntetett árából!), tehát nekünk minden költséget a fennmaradó 40–50 százalékból kell fedeznünk. Ráadásul könyveink egy része annyira speciális érdeklődést elégít ki (ilyen például az Udmurt–magyar vagy a Komi–magyar szótár…), hogy a példányszámaink rendkívül kicsik. Köteteink mindössze 30–300 példányban jelennek meg. Az a célunk azonban, hogy megtaláljuk az országban azt a 15 vagy éppen 34 embert, aki szeretne udmurtul vagy komiul tanulni…

– Milyen könyvön/könyveken, irodalmi programokon dolgozol most?
– Legnagyobb projektem A 12 legszebb magyar vers program, mely egy hatéves könyv- és konferenciasorozat. Következő állomása 2010. április 23–25-én lesz, amikor is Szabadkán több százan elmondjuk együtt a Hajnali részegség című Kosztolányi-vers hosszabb részletét Jordán Tamás vezényletével, majd Újvidéken kétnapos tudományos tanácskozást tartunk a versről az egyetemen. Ősszel Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című verse következik Ajkán és Iszkázon. A másik nagyprojekt a középiskolai tankönyvsorozat befejezése. A 10. osztályos megjelenése szeptemberben, a 9. osztályosé decemberben várható. Közben egyre erőteljesebben foglalkoztat ökoirodalmi programunk folytatása, mely az immár hagyományos nyár eleji Weöres Sándor Nyári Egyetemeinkhez és Olvasótáborainkhoz kapcsolódik. Reménykedem benne, hogy a következő évtizedekben is sikerül fenntartanunk, megmentenünk – talán egy kicsit „másként”, mint eddig, de a lehető legkisebb veszteséggel – az irodalmat és az irodalom fontosságának tudatát a magyarul értők közösségében – interneten innen és túl egyaránt…

Fűzfa Balázstól, -ról, vele
Mentés másként. Az olvasás védelmében – a Pont Kiadó tanulmánykötete

„A lélek hossza”. Levél a hitveshez konferencia. A 12 legszebb magyar vers 5.
A 12 legszebb magyar vers – az Esti kérdés a Fűzfa Balázs-poézismenetben
Esti kérdés 1000 torokból – A 12 legszebb magyar vers konferencia- és könyvsorozat
Széchenyi-program: 24 óra – Szombathelyen
Mélyfúrás – Fűzfa Balázs: »…sem azé, aki fut…«
Miért jó? – Fűzfa Balázs: Miért szép
„Kedves Anna, kedves Gyuri” a Berzsenyi-könyvtárban
József Attila – [Kóróval jöttél, nem virággal...] 
A magyartanárképzés összeomlásárul. A szövegértés világértés III.
Iskola a határon? A szövegértés világértés II.
A szövegértés világértés? – Toldi Miklós és a Soproni Ászok. Anya, Te tudtad, hogy rabok voltunk mostanáig?
Mélylégzés. Adalékok Ottlik Géza Iskola a határon című regényének világához 


Oldaltérkép