Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



Idén Wacha Imre kapta az Arany Penna Díjat
„Félek a felszínes, kapkodó gondolkodásmódtól”

Szerző: Cserháthalápy Ferenc
2013. május 7.

 Az Írók boltjában április 16-án adták át Wacha Imrének a Tinta Könyvkiadó Arany Penna Díját. Mint a díjátadón Kiss Gábor igazgató-főszerkesztő elmondta, a 2000-ben alapított és évenként adományozott díjat azok kapják, akiknek az előző évben a kiadónál megjelent könyve a szakmai elismerés mellett közönségsikert is aratott. Wacha Imrének a Nem csak szóból ért az ember című könyve valóságos sláger lett.

Cserháthalápy Ferenc: Hol és mit tanított?
Wacha Imre:
Tulajdonképpen tanárnak készültem, de sorsom a tudományos pálya felé vitt. Ennek ellenére 1964-től állandóan tanítottam – beszédet – „második műszakban”. Ez a kezdetben csak a rádióban végzett munka és az egri kiejtési konferencia vitt el engem tudományos kutatóként is a beszélt, hangzó nyelv törvényszerűségeinek vizsgálata irányába. Először csak az előre megfogalmazott beszéd hangzási törvényszerűségeinek, a hangzáselemek összefüggései felé. A hangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszerét mutatja be első, igazán komoly tanulmányom 1973-ban. Ezt követte a szöveg és hangzás kapcsolatának vizsgálata. Ebből született meg A korszerű retorika alapjai című munkám, majd ezek vittek el a nyilvános megszólalás „velejáróinak” vizsgálata, az úgynevezett nonverbális eszközök rendszerének vizsgálata felé. Ezekről a kérdésekről szóltam, amikor taníthattam.

Kinek és hol tanította a beszédtechnikát?
Kezdetben a rádió-, majd tévébemondókat „oktatva” (inkább beszélgettünk ezekről a kérdésekről), azután a Politikai Főiskola andragógia tanszékén („belekeverve” a témába az igazszólás, a beszédetika kérdését is), azután hazai és külföldi egyetemeken, Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken vendég előadóként, végül az utolsó tíz-egynéhány évben, a nyugdíjazásom után a Pázmányon és a Kodolányi-főiskolán.

Hogy látja, milyen irányba változik beszédünk?
Az oktatómunka során és a rádió, tévé nyelvét figyelve a „beszédnek” és a beszélőknek sokféle „arcát” figyelhettem meg. A „nyelv” a szükségnek megfelelő irányba változik. Maguktól a nyelvi divatoktól, a felkapott nyelvi fordulatoktól, nyelvhelyességi hibáktól nem félek. Jönnek, egy ideig regnálnak, aztán eltűnnek. Ha az ember Jókait olvas, rengeteg ilyennel találkozik. Sokkal inkább félek attól a felszínes, kapkodó gondolkodásmódtól, ami mögöttük, a divatszavak, nyelvi klisék mögött meghúzódik, ami kiváltja őket: az igénytelen, felszínes gondolkodástól, a gondolkodás hiányától, a gondolattalanságtól. Nem véletlenül írta Illyés: „a jó magyar írás és beszéd tanítását a gondolkodás tanításával”, az igazság keresésével kellene kezdeni. Ez utóbbi célt szolgálják-szolgálnák könyveim, még akkor is, ha látszólag csak a beszéd hangzásáról szólnak.

Számtalan nyelvhelyességi, szép magyar beszéd versenynek ült a zsűrijében. Miért fontosak ezek a versenyek, nem avíttak korunkban?
Sok más mellett a gondolkodás tanításának a célját szolgálják az anyanyelvi versenyek is. Nem avultak el. Éltetik a nyelvet, gondolkodásra tanítanak azáltal, hogy a versenyző diákok jeles szerzők igényesen megfogalmazott okos gondolatait szólaltatják meg. Ezáltal sajátjukká lesz maga a gondolat, az azt hordozó nyelv, nyelvi forma is. A hétköznapok után ünnepi pillanatok következnek, a gondolat és a nyelv pillanatai. Aki egyszer is részt vett ilyen anyanyelvi vagy versmondó versenyen, s tapasztalta azt az igyekezetet, amely a versenyzőket fűti, aki egyszer is látta a csillogó szemeket, s tapasztalta a versenyzők által a felkészítő tanárok munkáját, az nem hiheti, hogy elavultak ezek a versenyek.

Volt, akiben felmerült, hogy ezeket a versenyeket meg kell szüntetni.
Aki e versenyeket meg akarja szüntetni, az a nyelvet, a nyelvet beszélő népet akarja megölni. Hiszen a nép a nyelve által él. Hogyan írta Horváth János? „a nyelv (…) folytonosan él, és emlékszik az elenyészett múltra. Él a nyelv, e csodálatos hangjelenség, e röpke tünemény, mit múló légrezdület zendít, némít ezrek ajkán szüntelen.” Ezeken a versenyeken éli a nyelv ünnepi pillanatait. De a versenyek nem csak ünnepi pillanatok. Gondolkodásra tanító alkalmak is tanárnak, diáknak, szülőnek, kutatónak. Nyelvi együttlét alkalmai családban, tanár és diák között, a kutatónak pedig munkaeszköz, vizsgálati anyag. Amit könyveimben megírtam, mindannak nagy részét e versenyeken és tanítványaimmal együtt munkálkodva „tanultam meg”. Vajon mi az oka, hogy sokan el akarják sorvasztani ezeket a versenyeket? Mi az oka, hogy a tömegtájékoztatás alig-alig ad hírt ezekről a versenyekről? A médiumok miért nem emlegetik azokat a Kazinczy-díjas művészeket, akik példamutatóan: tisztán, okosan beszélnek, azokat a tanárokat, akik pontos kifejezésre, igényes gondolkodásra, beszédre nevelik diákjaikat?

Az Arany Penna Díjat a Nem csak szóból ért az ember című könyvéért kapta. Hányadik könyve ez?
Ha a társszerzős munkákat nem számítjuk, a 12. önálló kötetem. Hasonló hozzá az Igényesen magyarul című kötetem. Elkészült és kiadásra vár egy újabb munkám is. Címe: Alapozó beszédtechnika, a szöveg okos megszólaltatását célzó szövegelemző munka, számos példával.

A Nem csak szóból ért az ember frappáns cím.
Sokat kínlódtunk, mi legyen a könyv címe. Temesi Viola a névadó szülő, ő a keresztanya.

A cím arra utal, hogy beszédünk mellett számtalan más fontos tény határozza meg mondanivalónk hatását. Mennyire fontosak a nonverbális üzenetek?
Nagyon, hiszen sok „rejtett”, szóval ki nem mondott információt közölnek. Sok mindenről árulkodik a beszélő partnerek látványa, hiszen a beszéd nem a szavakkal, hanem egymás megpillantásával kezdődik. Az emberről vall alkata, testtartása, öltözködése, mozgása, távolságtartása, mimikája, azután hangja, beszédmodora, kézfogása, még illata is, sőt az is, hol lakik, hogy csak néhány „információhordozót” említsünk.

Miért kell különösen ügyelnünk a nonverbális viselkedésünkre?
Részben a „rejtett” pluszinformációk miatt jó figyelnünk a nonverbális eszközökre. De azért is érdemes ügyelni rájuk, mert erősíthetik, gyengíthetik a szóbeli közlést, árulkodhatnak beszédünk „igazságtartalmáról”.

A szép magyar kiejtés vizsgálata mellett a magyar szókincset is kutatta, több szótár munkálatában részt vett.
Kezdő kutatóként a Magyar Nagyszótár munkatársa voltam. Később Soltész Katalin főszerkesztésével elkészítettük a Petőfi-szótárt. Közben munkatársa voltam a Magyar értelmező kéziszótárnak is. Terveztem egy József Attila-szótár elkészítését is, az éppen elkészült Petőfi-szótár munkatársi gárdája pár év alatt elkészíthette volna ezt a kötetet is.

Mit tudhatunk meg a Petőfi Petőfi-szótárból?
A költő teljes szókincsét dolgozza fel. Megtudjuk belőle – többek között –, hogy hány szót, milyen jelentésekben, milyen stíluseszközként használt fel Petőfi. Segítséget adhat, de más szótár is, a szókincs, a költői eszközök használatához és sok más nyelvi vizsgálathoz. Megtudjuk, hogy Petőfi egész életében 23 ezer különböző szót írt le.

Miért nem valósult meg a József Attila-szótár?
Az anyaggyűjtés elkészült, a szerkesztés „megcsökött”, mert az intézet egyik akkori vezetője szétdobta a gárdát, mondván: miként lehet szótározni azt, hogy „a semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog”? Most egy olyan szótárfélén dolgozom, amely a helyes kiejtéssel foglalkozó munkák szókincsét gyűjti betűrendbe.

Nyelvünket miként befolyásolja a napjainkban már általánossá vált számítógép, mobiltelefon és SMS?
Már nem tudom igazán követni a modern technika vívmányait. Mindegyik eszköznek van jó és rossz hatása. A kor vívmányai kitágították a világot. Hammurápi kőoszlopa még csak rögzítette, időtállóvá tette az élőszónál tömörebben megfogalmazott törvényeket. A kézzel írott és sokszorosított kódexek már terjesztették is a rögzített ismereteket. A könyvnyomtatás megsokszorozta, ezrekhez juttatta el az időtállóvá tett tudást. A telefon, a rádió időben, térben közelebb hozta, világméretűvé tette a szóbeli közlést. A televízió olykor már az események közvetlen közelébe, közepébe, a helyszínre visz bennünket. Felgyorsult minden. Kitágult, hozzáférhetővé vált minden. Jó és rossz értelemben egyaránt. De ez a felpezsdült közlés, ez a – sokszor – hajszolt jelenlét, a közléskényszer ad-e időt az elmélyült gondolkodásra, a megfontolt cselekvésre? Úgy vélem, a könyvek gondolkodásra is serkentenek, a Gutenberg-galaxis nem halhat meg.

Milyen terveket szövöget most?
Elkészült és kiadásra vár egy újabb munkám: alapozó beszédtechnikát mutat be, és a szöveg okos megszólaltatását célzó szövegelemző munkát ismerteti számos példa segítségével. Most már egy olyan szótárfélén dolgozom – beszédtanárok számára tervezem –, amely a helyes, igényes kiejtéssel foglalkozó szakmunkák szókincsét gyűjti betűrendbe az egységesítés szándékával, és segítséget próbál adni nekik és a magyartanároknak a hangzásában s az igényes beszéd tanításához.


Oldaltérkép