Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Cédé | Dévédé | Koncert | Könyv ]


Fehéren izzó hegedű – beszélgetés Gyermán Júliával a Gyermán István emléknap kapcsán

Lehotka Ildikó
2018. január 23.

 Nagyszabású koncerttel emlékezik Pécs Gyermán Istvánra, a kivételes tehetségű hegedűművészre január 27-én a Kodály Központban. Az emlékhangversenyen a művész felesége, lánya, és tanítványa is színpadra áll. Gyermán Júlia, Gyermán István lánya beszélt édesapjáról, a hangversenyen felcsendülő művekről, a kísérőprogramokról.

Ön is hegedűművész lett, ahogy szülei. Ön választotta a hangszert? Hány éves korában kezdett hegedülni? A szülei tanították hegedülni, vagy más tanárok?

Talán úgy is kezdhetném, hogy a hangszer választott engem… Az, hogy végül a hegedű lett az a hangszer, nem volt egyértelmű annak idején. Hatéves koromban édesapám egyik kiváló tanítványánál, Csanyi Bélánál kezdtem el hegedülni. Sajnos ő Olaszországba költözött, ahol nagyívű pályát futott be. Koncertmesterként együtt dolgozott többek között Zubin Mehta karmesterrel is.
Miután Béla elment, a hegedülés is szép lassan eltűnt az életemből. Szüleim próbálkoztak ugyan, de én végtelenül türelmetlenül és kelletlenül viszonyultam az egészhez (valószínűleg sérelmeztem, hogy nem megy úgy, mint nekik), így végül letettem a hangszert. Zongoráztam, tanultam szolfézst, és emellett sok minden más érdekelt. Az irodalom, az éneklés, a korcsolya. Aztán egy este csodálatos muzsikaszó ütötte meg a fülemet, ami a nagyszobából jött. Szüleim gyakoroltak. Mozart Esz-dúr Sinfonia concertantéját. Apu brácsázott, anyu hegedült.
Addig szinte kivétel nélkül populáris zenét hallgattam, de abban a pillanatban éreztem, hogy ez a zene – Mozart zenéje – a szívembe van írva. Bementem a szobába, és kijelentettem nekik, hogy ezt én is el akarom játszani. Apu már hozta is a kisszobából a hegedűt... így kezdődött. Rozgonyi Klára tanárnő hatalmas türelmének, szeretetének köszönhetően felvettek a pécsi Művészeti Gimnáziumba, ahol Papp Gyurka bácsinál folytattam a munkát. Szigorú, jó humorú, remek tanárom volt! A Zeneakadémián Halász Ferenc tanár úr osztályába kerültem. Majd egy év múlva, Halász tanár úr halála után Szabadi Vilmos tanított. Három évig pedig Komlós Péternél, a világhírű Bartók vonósnégyes primáriusánál tanulhattam. A Zeneakadémián Kovács Dénes, Devich Sándor, Rados Ferenc nevét említeném meg, és Zsigmondy Dénesét. Ők is meghatározóak voltam számomra. Szerencsés voltam! Mind emberileg, mind szakmailag egészen kiváló művészektől leshettem el ennek a gyönyörű hivatásnak a titkait.

Mikor érezte úgy, hogy a zenészi hivatást kell választania?

Általános iskolában két csodálatos pedagógus, Meláth Ferencné Zsuzsa néni, és Kertész Attiláné Gabi néni voltak az énektanáraink. Gabi néni a kórust vezette, Zsuzsa néni az énekórákat tartotta. Felfedezték, hogy egész jó hangom van, és minden lehetőséget megadtak, hogy ezt megmutathassam másoknak is. Rengeteg népdalverseny, kóruskoncert élménye döbbentett rá ,hogy jó érzés a színpadon állni ,és ha még örömöt is tudok okozni, akkor az még jobb élmény!

Diploma után hol kezdett dolgozni? Volt-e más munkahelye? Most hol dolgozik?

Már az akadémia évei alatt játszhattam a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarában. Sok, hihetetlenül kedves és nagyszerű muzsikussal ismerkedtem meg, akik türelemmel viselték kezdeti szárnybontogatásaimat. Hat évet töltöttem itt. Közben a Weiner – Szász Kamarazenekarban is hegedülhettem, ami szintén óriási élmény volt. Majd Pécs következett. 1998-tól öt éven keresztül éltünk lent Pécsett a családommal. Howard Williams és Hamar Zsolt kiváló karmesterek idejében dolgoztam az együttessel, akikhez mindig hazaérkezem. 2003-ban visszaköltöztünk Szentendrére. Pár éven keresztül az Óbudai Danubia Zenekarban voltam, majd ismét Pécs következett, ahol Bogányi Tibor karmester úrral volt szerencsém együtt zenélni. Természetesen a zenekarban. Mindezek közben Vedres Csabával különféle zenei formációkban koncerteztünk együtt, amelyekben zömmel Csaba gyönyörű zenéit játszottuk... most látom én is, mennyi minden történt már eddig. Örömmuzsikálunk időnként Sator Quartett-tel is, az archaikus latin, magyar és ógörög szövegek kortárs zenei értelmezésben hangzanak el. A Sator zenekar egy filozófus zeneszerző, három klasszikus és dzsesszmuzsikus együttműködése, népszerű népdal- és rockénekesek vendégjátékával. Akusztikus zene, szakrális hagyomány: “jövő a múltban”. A tagok: Dr Heid György, Lovasi András, Bognár Szilvia, Szakács Viktória, Kovács Zoltán és magam.
Kanyargós utamon igazi ajándék, hogy jelenlegi munkám már öt éve a Záborszky Kálmán és Makovecz Pál által vezetett Szent István Király Zeneművészeti Gimnáziumhoz, illetve Zuglói Filharmóniához köt. Ez az intézmény szó szerint egy hatalmas család, és óriási öröm számomra, hogy engem ez a család befogadott. Tanítok a Konziban, és szólamvezető vagyok a zenekarban. Kettő az egyben.

A pécsi koncert műsora nagyon érdekes, Bach Kettős versenye mellett két Mozart-darab, Richard Strauss Négy utolsó ének című ciklusa és egy ősbemutató szólal meg. Az ősbemutató mellett az is különleges, hogy több műben két szólistát is hallunk, két hegedűt, vagy hegedűt és brácsát. Néhány szóval mesélne a műsorról?

A darabok egytől egyik édesapám kedvenc darabjai voltak. És felhangzik Mozart Sinfonia concertantéja is, amelyről már meséltem, Kokas Katalin lesz a partnerem. Hatalmas öröm és megtiszteltetés, hogy Kati eljön! Három gyönyörű gyermek édesanyja, és nem mellesleg világjáró hegedűművésznő! Első hívásomra igent mondott, amiért nagyon hálás vagyok. A Bach-kettősversenyben pedig édesanyámmal, Vass Ágnessel fogunk együtt játszani. Vajda János zeneszerző komponált négy hegedű szólamra egy zenekari darabot, amelynek a különlegessége, hogy kizárólag édesapám volt növendékei fogják előadni. A Strauss-mű Ligeti András karmester úr ötlete volt. A Négy utolsó ének szólistája a tavalyi Virtuózok tehetségkutató műsor abszolút győztese, Kristóf Réka lesz. Méltó szép befejezése az estének.

Ligeti András vezényli a koncertet, a karmestert milyen szálak fűzik Pécshez?

Ligeti András Pécsett született. Édesapja is zenész volt, az ő hatására kezdett el zenével foglalkozni. Apunál tanult hegedülni és már 17 évesen felvételt nyert az Akadémiára, ahol Halász Ferenc tanítványa lett. Korunk egyik legkiválóbb karmestere, szinte felsorolni se lehet az érdemeit. Életem első zenekari élménye hozzá fűződik. Verdi Requiemjét vezényelte Pécsett a Bazilikában, egy Jeunesses nyári zenei tábor zárókoncertjén. Én is ott ültem valahol a zenekarban, a tömegben hátul. Gyakorlatilag semmit se tudtam még a zenekari zenélésről. András olyan szuggesztióval, hittel és átéléssel vezényelt (persze kívülről, mint mindent), hogy egyszerűen letettem a hegedűt és potyogtak a könnyeim! Verdi és Ligeti így együtt egy életre meghatározóak számomra. Később koncertmester lehettem ugyane tábor a zenekarának, ahol Brahms Német Requiemje hangzott el, szintén Ligeti András vezetésével. Most már tudom, hogy nagyon-nagyon zöldfülű voltam akkoriban még. András pedig türelmes.

Édesapja legendás tanár volt, sok művészt indított útjára. Említene néhány tanítványt?

A legnagyobb élmény számomra az, ahogy a növendékei emlékeznek rá. És hogy fáradtságot nem kímélve a világ számos pontjáról érkeznek majd ide, a Kodály Központba. Nem emelnék ki neveket, mert ha valakit kihagyok, megbántanám. Tudom, hogy apunak egyformán fontos volt minden növendéke.

Édesanyja sokáig a Pannon Filharmonikusok koncertmestere volt, Gyermánné Vass Ágnest is halljuk szólistaként a koncerten.

Édesanyám friss diplomásként került a Zenekarhoz. Rendkívül gazdag életútja során sok kiváló művésszel játszott együtt. Szerintem – elfogultság nélkül mondom – az ország egyik legnagyszerűbb koncertmestere. Jó néhány hegedűversenyt is játszott szólistaként, tanított Dél-Koreában, és Yehudi Menuhinnal is volt szerencséje együtt dolgozni.
 
Kísérőprogramok is kapcsolódnak a koncerthez. Kérem, emeljen ki néhányat!

Az egész nap Deák Mártának, a Pannon Filharmonikus Zenekar koncertmesterének köszönhető.
Márti diplomamunkája a Hubay Hegedűiskoláról íródik, és ahogy gombolyította fel a szálakat, egyszer csak eljutott édesapámig..., így jött az ötlet ,hogy szervez egy napot, ahol felidézzük édesapám személyét, munkásságát.
Ehhez az ötlethez csatlakozott Horváth Zsolt igazgató úr és a Pannon Filharmonikusok, és befogadták, támogatták az elgondolást, és részt is vesznek a programban, amiért nem lehetek elég hálás.
Január 27-én délután fél háromkor teremavatóval kezdődik a rendezvény, ami a Zeneművészeti Egyetemen lesz, a pécsi Zsolnay negyedben, majd ezt fél öttől pódiumbeszélgetés követi a Kodály Központban, ahol a növendékek, pályatársak emlékeznek, beszélgetnek. Este hat órától pedig a zárókoncert kerekíti le a napot. Mindenkit nagy szeretettel várunk!


Oldaltérkép