Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Cédé | Dévédé | Koncert | Könyv ]


Várdai, Csajkovszkij, Bach
Várdai István két lemezéről

Lehotka Ildikó
2017. október 12.

 Bár Csajkovszkij nagy szimfonikus – és versenyművei miatt lett a zenetörténet egyik kimagasló alakja, de a kisebb formákban is remek darabokat alkotott. Míg életében Csajkovszkijt éppen a rövidebb művei miatt tartották számon – később ez változott –, el kell ismerni, hogy ezek a kisebb terjedelmű darabok nem véletlenül vonzották a korabeli közönséget. Bach csellószvitjei egészen más világot képviselnek, a 300 éves művek ma is frissek, lenyűgözőek.

Csajkovszkij kevés művet írt csellóra, ezek közül a Variációk egy rokokó témára közönségkedvenccé vált. A szerző számára Mozart volt a rokokó komponista, a Variációk világos dallam- és harmóniafordulatai talán ezt is jelzik. A variációkat Csajkovszkij Fitzenhagen számára komponálta, aki a szerző I. vonósnégyesének bemutatóján játszott. Fitzenhagen nem volt elégedett az eredetileg zongorakíséretes Variációkkal, jóval mutatósabbat, tapsra késztetőt várt. Csajkovszkij hajthatatlan maradt, de a csellista átírta néhány helyen a művet a zeneszerző bosszúságára, az 1889-ben megjelentetett darab így is maradt 1956-ig, akkor adták ki az eredeti változatot. A Pezzo capriccioso Csajkovszkij utolsó darabja csellóra, az 1887-ben befejezett művet azonban 10 évvel korábban kezdte írni. Az Op. 19. No 4-es Nocturne zongorára íródott, egy 1873-as, hattételes ciklus részeként, később Csajkovszkij zenekarra és csellóra ültette át a negyedik darabot.

1871-ben írta Csajkovszkij I. vonósnégyesét, formai tekintetben az európai mintát követve, de az orosz népzenét is megjelenítve (Csajkovszkijt tartják az orosz és európai zene szintetizálójának). A vonósnégyes lassú tétele szinte önállóvá vált, de Csajkovszkij készített egy vonószenekari kíséretes változatot is. Az Andante cantabile szépségét mi sem jelzi jobban, minthogy Tolsztoj könnyekben tört ki, mikor hallotta a tételt.

Ahogy Csajkovszkij, úgy Bach is kevés művet komponált csellóra, szólódarabként csak a hat szvitet. A Bach-szvitek lemezre játszása minden csellista álma, és egyfajta mérföldkő a művészi karrierben. Bach csellószvitjei azért is különlegesek, mert szólóhangszerre – a billentyűsök és a hat szólóhegedűmű kivételével – alig írt a mester. Bach talán legboldogabb periódusában keletkeztek a szvitek, 1710 körül, a három-három hegedűpartita és -szonáta társaságában. A kézirat nem maradt fönn, csak másolatok, az egyik szvitet Bach felesége, Anna Magdalena másolta. Több kottakiadás is létezik, a zenei anyagban apró különbségekkel.

Két világba kalauzol el Várdai István a pécsi Kodály Központban rögzített két lemeze, az egyik az érzelmes-romantikus, zenekarkíséretes, a másik a tiszta, csak a szólóhangszerre épülő dallamok, harmóniafelbontások, a rejtett többszólamúság varázsos elegye. Várdai István mindkét szerző világában otthonos, csodás megoldásokat hallunk. A Csajkovszkij-darabokban az öröm, a virtuozitás, a melankólia kifejezése remek, az érzelmes szakaszok azonban nem fordulnak szentimentális játékmódba. A felvétel különlegessége, hogy a Variációk mindkét verzióját halljuk, keretbe foglalja a lemezt. Hangulatos, kifejező a tolmácsolás, a Pannon Filharmonikusok segítik a művészt, Bogányi Tibor vezényletével.

A Bach-szvitek prelúdiumait végigvezeti Várdai, ívet képez – a D-dúré virtuóz, de nem öncélúan. A tánctételek kivétel nélkül hozzák a megfelelő karaktert, a Gigue-et nem halljuk menüettnek (nem a tempó miatt), a sarabande-ok méltóságosak. Várdai néhány tételben saját díszítést is használ.

A Bach-szvitekből számos előadó készített lemezt, sokan egyéni megoldással, ezek nem mindig a legadekvátabbak. Van, aki az egyéniségét helyezi előtérbe, van, aki a régizenei megoldásokat tartja a fontosnak, van, akinek semmi mondanivalója nincs a szvitekről. Várdai István megtalálta azt az utat, ahol az egyéniség, a szép hangzás, a lebilincselő zenei folyamat és a megírt tételek eggyé válnak. Játéka sallangmentes, még az unos-untalan előkerülő, szinte elcsépelt G-dúr prelúdium is izgalmas a művész előadásában. Minden hang leköti a hallgatót, rabul ejti, gyönyörű a felvétel, a legjobb szvitfelvételek közt van.

Csajkovszkij: Rokokó variációk

Brilliant classics94876

Bach: Hat szvit csellóra

Brilliant classics 95392

 

Várdai István koncertjei

Várdai István Variációk csellóra című lemeze 


Oldaltérkép